Túl drágák az életbiztosítások? Az MNB szigorítana

Leglátványosabban a kgfb díjbevétele nőtt
Fotó: Latzer Anna

2016. március 1. Tavaly 2,2 százalékos díjbevétel-növekedést ért el a magyar biztosítási szektor, ezen belül az életbiztosítási piac visszaesett, a nem-élet üzletág viszont nőtt – mondta Pandurics Anett, a Mabisz elnöke a Portfolio mai Biztosítás konferenciáján. Az MNB szerint túl drágák az életbiztosítások, ezért a nyugdíjbiztosításoknál érvényes TKM-limiteket vezetné be.

A 2012-es mélypont után harmadik éve nő a biztosítási piac – mondta Pandurics Anett, a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) elnöke, a Posta Biztosító elnök-vezérigazgatója a Portfolio.hu által szervezett konferencián. Az MNB statisztikái szerint tavaly 851 milliárd forintos díjbevétellel reálértéken is nőtt a piac. Ezen belül azonban differenciált a kép: a bruttó díjbevétel 2,1 százalékos növekedésének hátterében a nem-élet ág 8,5 százalékos növekedése és az élet ág 3,2 százalékos csökkenése áll. A nem-élet piacon belül a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás növekedése a leglátványosabb, de a casco is növekedésnek indult. Hosszú idő után először az élet- és a nem-életbiztosítási üzletág is pozitív eredményt produkált.

A Mabisz friss adatai némi eltérést mutatnak, de a tendencia ugyanaz. A biztosítási piac tavaly 869 milliárd forintos díjbevételt ért el, ami 2,2 százalékos növekedést jelent, ezen belül az életbiztosítások mínusz 2,6százalékos, a nem-életbiztosítások szegmense pedig 7,7 százalékos változást mutat. Az élet ágon belül azonban pozitív tendencia, hogy az egyszeri díjas életbiztosítások estek vissza, a folyamatos díjas életbiztosítások díjbevétele ugyanakkor 4 százalékkal emelkedett.

A felelősségbiztosítások területén folytatódott a növekedés az új Ptk. tavalyi évi bevezetésének is köszönhetően. Az egészségbiztosítási piac is nőtt, ami Pandurics Anett szerint egyfajta jelzés lehet az ügyfelek részéről, hogy van mit javítani az egészségügy finanszírozásán. Az egy főre jutó életbiztosítási díjbevétel alapján Magyarország az uniós országok listájának a végén kullog, a környező országoktól is lemaradtunk. Hasonlóan tragikus a kép a nem-életbiztosítások területén is. A biztosítási szakmának ugyanakkor pozitív a várakozása a jövővel kapcsolatban: a következő öt évben 3-5 százalékos díjbevétel növekedéssel számolnak, a legnagyobb kitörési lehetőségnek pedig a nyugdíjbiztosítást látják.

Kifogásolja a féleértékesítéseket az MNB

A nyugdíjbiztosításoknál érvényes TKM-limiteket alkalmazná az MNB a többi unit-linked életbiztosítás esetében is, és újraszabályozná a kezdeti költségelvonás lehetőségét is - derült ki Kisgergely Kornél, az MNB ügyvezető igazgatójának előadásából. 2017. január 1-jétől léphet életbe a felügyelet etikus életbiztosítási koncepciójának biztosítói szempontból kritikusnak ígérkező része.

Stabil, közbizalmat élvező pénzügyi szektort szeretne az MNB, ehhez a TKM-rendelettel, a Technikai kamatláb rendelettel és az Életbiztosítási igényfelmérőről szóló rendelettel már hozzájárult, és folyamatban van egy unit-linked ajánlás kiadása. 2016-tól, illetve 2017. január 1-jétől számos új rendelkezés lép életbe a biztosítási törvény részeként is.

Totális félreértékesítések történnek az életbiztosítások értékesítése során. Az orvossal sem fordul elő, hogy aranyérre szemcseppet ír, a biztosítási piacon is fel kell számolni a missellinget - fogalmazott Kisgergely. Ezt szolgálja az igényfelmérő bevezetése, amely március 1-jétől kötelező az értékesítésben. Az MNB fontosnak tartja, hogy konszenzus alakuljon ki az unit-linked termékek szabályozásában a szakmával.

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: biztosítás, biztosítók, Mabisz, díjbevétel, szabályozás, életbiztosítás