Több tízmilliós bírságot szabtak ki az FHB-re
2015. október 13.
Még ma is sokan kifogásolják, hogy a bankok ráérősen írják jóvá a számlára érkező összegeket. A pénzforgalmi ellenőrzések során még mindig ezt találja leggyakrabban hibának a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Most egy nagyhalat fogtak, az FHB – mint írják – évek óta és széles körben így biztosított ügyfelei kárára vagyoni előnyt magának.
Tartja magát a szóbeszéd: a bankok jelentős haszonra tesznek szert azzal, hogy „ráülnek” a náluk levő pénzre. Magyarul, késve utalnak, és ráérősen írják jóvá az érkező összegeket. Azt gondolnánk, a gyorsított átutalási rendszerben ilyesmire csekélyebb a lehetőség, hiszen feltűnőbb a késés. Szeptembertől 7-től már átlagosan a korábbinak a fele, tehát két óra helyett mindössze egy szükséges ahhoz, hogy a pénz megérkezzen az egyik bankból a másik banknál vezetett számlára. Úgy tűnik azonban, hogy a gyorsítással a „trükközés” nem tűnt el a piacról. Nem véletlenül fogott a pénzforgalmi szolgáltatások keményebb ellenőrzésébe az MNB.
A pénzforgalmi ellenőrzések számát 2014-re a négy évvel korábbi kétszeresére emelték. Jól látszik azonban (lásd képünk), hogy a legjellemzőbb hiba még mindig a nem haladéktalan jóváírás, illetve az értéknapos hiányosság. Ezt követi a fizetési megbízások, visszautasítások késedelmes teljesítése. Tehát hiába gondoltuk, hogy a gyorsított átutalás és a kamatesés véget vetett az előbb leírt jelenségnek. Amúgy a dolog logikus is, hiszen a bankok az így elérhető előnyt relatív módon nézik (az előny – ami esetenként a likviditási helyzet javítására szintén jó – csekélyebb kamatszintnél is vonzó lehet).

A megismerhető határozatok szerint többnyire takarékoknál találtak különböző „lazaságokat”. Legutóbb a Duna Takarékbankot marasztalták el többek között azért, mert a pénz jóváírását lassabban teljesítették az elvártnál. A közüzemi megbízásokat is késve juttatták el a szolgáltatókhoz. Pénzforgalmi szabálytalanság miatt bírságolták a Raiffeisen Bankot is, de őket nem azért, mert ráültek volna az ügyfelek pénzére. A felügyeleti hatóság arra szólította fel a bankot, hogy a hatósági átutalás és átutalási végzés minden esetben előzze meg az összes többi műveletet– ideértve a fizetési számlához kapcsolódó hitelkeret terhére történő átutalás teljesítését is. (Vagyis éppen arról van szó, hogy nem hagyták ügyfeleik pénzét elég gyorsan „elhappolni”.)
A CIB Bankot tavaly 25 millió forintra bírságolták, mert az ügyfelei számára beérkező pénzt sok esetben késedelmesen írta jóvá, valamint az ügyfelei számára hátrányos jóváírási értéknapot alkalmazott. Most is egy nagyobb hal akadt a felügyeleti horogra. Az MNB pénzforgalmi szabálysértések miatt az FHB Bankra vetett ki 22 millió forintos bírságot. Arra az FHB-ra, amely a 444.hu korábbi cikke szerint „beült a tutiba”, és mára gyakorlatilag a teljes takarékszövetkezeti integrációt fémjelezheti. (A bírságot is van miből kifizetni, hiszen az integrációba került 136 milliárd forintnyi közpénz is, ami így – persze áttételesen – az FHB gazdálkodását is segítheti.)
A felügyeleti határozat szerint az FHB-nak 2015. november 30-ig kell elérnie, majd ezt követően folyamatosan biztosítania, hogy a jóvá nem hagyott fizetési művelet összege ne maradjon zárolva a számlán. Ugyanez a határidő arra, hogy a bankhoz érkezett pénzt valóban még aznap meg is kapja a kedvezményezett. Legyen szó folyószámláról vagy éppen kártyás fizetésről. Mint a határozatból kiderült ugyanis, a plasztikpénzre bankon belüli tranzakció esetében is ráültek. Utóbbi visszásság(ok) rendezésére azonban 2016. január végéig kaptak haladékot. Az MNB azt is előírta, hogy a hitelintézet legkésőbb 2016. március 15-ig adatok és dokumentumok küldésével igazolja a szabálysértések megszüntetését.
A jegybank külön közleményt is kiadott, amelyben leírták: a hitelintézet terhére értékelték, hogy a feltárt jogszabálysértések többsége huzamosan, a hitelintézet szerződési feltételeit rögzítő dokumentumokba, rendszereibe, illetve belső eljárásrendjébe építetten évek óta változatlan tartalommal állt fenn. A fogyasztókat és mikrovállalkozásokat védő jogszabályok megsértése esetenként az ügyfelek széles körét, a nem haladéktalan jóváírás és nem megfelelő értéknap alkalmazás jelentős számú fizetési műveletet érintett. Rögzítették azt is, hogy a nem megfelelő értéknap alkalmazása ügyfeleinek kárára vagyoni előnyt biztosított a hitelintézetnek.
Ha ezt érdekesnek találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!
Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: átutalás, jóváírás, pénzforgalom, bírság, MNB, ellenőrzés
Trükköznek a bankok az utalásokkal
Beépíthető a lassítás?
Tartja magát a szóbeszéd: a bankok jelentős haszonra tesznek szert azzal, hogy „ráülnek” a náluk levő pénzre. Magyarul, késve utalnak, és ráérősen írják jóvá az érkező összegeket. Azt gondolnánk, a gyorsított átutalási rendszerben ilyesmire csekélyebb a lehetőség, hiszen feltűnőbb a késés. Szeptembertől 7-től már átlagosan a korábbinak a fele, tehát két óra helyett mindössze egy szükséges ahhoz, hogy a pénz megérkezzen az egyik bankból a másik banknál vezetett számlára. Úgy tűnik azonban, hogy a gyorsítással a „trükközés” nem tűnt el a piacról. Nem véletlenül fogott a pénzforgalmi szolgáltatások keményebb ellenőrzésébe az MNB.
A pénzforgalmi ellenőrzések számát 2014-re a négy évvel korábbi kétszeresére emelték. Jól látszik azonban (lásd képünk), hogy a legjellemzőbb hiba még mindig a nem haladéktalan jóváírás, illetve az értéknapos hiányosság. Ezt követi a fizetési megbízások, visszautasítások késedelmes teljesítése. Tehát hiába gondoltuk, hogy a gyorsított átutalás és a kamatesés véget vetett az előbb leírt jelenségnek. Amúgy a dolog logikus is, hiszen a bankok az így elérhető előnyt relatív módon nézik (az előny – ami esetenként a likviditási helyzet javítására szintén jó – csekélyebb kamatszintnél is vonzó lehet).
A megismerhető határozatok szerint többnyire takarékoknál találtak különböző „lazaságokat”. Legutóbb a Duna Takarékbankot marasztalták el többek között azért, mert a pénz jóváírását lassabban teljesítették az elvártnál. A közüzemi megbízásokat is késve juttatták el a szolgáltatókhoz. Pénzforgalmi szabálytalanság miatt bírságolták a Raiffeisen Bankot is, de őket nem azért, mert ráültek volna az ügyfelek pénzére. A felügyeleti hatóság arra szólította fel a bankot, hogy a hatósági átutalás és átutalási végzés minden esetben előzze meg az összes többi műveletet– ideértve a fizetési számlához kapcsolódó hitelkeret terhére történő átutalás teljesítését is. (Vagyis éppen arról van szó, hogy nem hagyták ügyfeleik pénzét elég gyorsan „elhappolni”.)
Türelmes a felügyeleti hatóság
A CIB Bankot tavaly 25 millió forintra bírságolták, mert az ügyfelei számára beérkező pénzt sok esetben késedelmesen írta jóvá, valamint az ügyfelei számára hátrányos jóváírási értéknapot alkalmazott. Most is egy nagyobb hal akadt a felügyeleti horogra. Az MNB pénzforgalmi szabálysértések miatt az FHB Bankra vetett ki 22 millió forintos bírságot. Arra az FHB-ra, amely a 444.hu korábbi cikke szerint „beült a tutiba”, és mára gyakorlatilag a teljes takarékszövetkezeti integrációt fémjelezheti. (A bírságot is van miből kifizetni, hiszen az integrációba került 136 milliárd forintnyi közpénz is, ami így – persze áttételesen – az FHB gazdálkodását is segítheti.)
A felügyeleti határozat szerint az FHB-nak 2015. november 30-ig kell elérnie, majd ezt követően folyamatosan biztosítania, hogy a jóvá nem hagyott fizetési művelet összege ne maradjon zárolva a számlán. Ugyanez a határidő arra, hogy a bankhoz érkezett pénzt valóban még aznap meg is kapja a kedvezményezett. Legyen szó folyószámláról vagy éppen kártyás fizetésről. Mint a határozatból kiderült ugyanis, a plasztikpénzre bankon belüli tranzakció esetében is ráültek. Utóbbi visszásság(ok) rendezésére azonban 2016. január végéig kaptak haladékot. Az MNB azt is előírta, hogy a hitelintézet legkésőbb 2016. március 15-ig adatok és dokumentumok küldésével igazolja a szabálysértések megszüntetését.
A jegybank külön közleményt is kiadott, amelyben leírták: a hitelintézet terhére értékelték, hogy a feltárt jogszabálysértések többsége huzamosan, a hitelintézet szerződési feltételeit rögzítő dokumentumokba, rendszereibe, illetve belső eljárásrendjébe építetten évek óta változatlan tartalommal állt fenn. A fogyasztókat és mikrovállalkozásokat védő jogszabályok megsértése esetenként az ügyfelek széles körét, a nem haladéktalan jóváírás és nem megfelelő értéknap alkalmazás jelentős számú fizetési műveletet érintett. Rögzítették azt is, hogy a nem megfelelő értéknap alkalmazása ügyfeleinek kárára vagyoni előnyt biztosított a hitelintézetnek.
Ha ezt érdekesnek találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!
Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: átutalás, jóváírás, pénzforgalom, bírság, MNB, ellenőrzés
Kapcsolódó anyagok
- 2018.09.24 - Ismét megbírságolta az MNB a Centrál takarékot
- 2017.05.31 - Villámgyorsan veszthető majd a pénz?
- 2017.05.26 - Ráülhetett az ügyfelek pénzére az Erste
- 2016.12.14 - Telefonszámra is lehet majd pénzt küldeni
- 2016.11.08 - Trükközött a pénzzel a takarék
- 2016.07.12 - Kőkorszaki ügyintézés a bankoknál
- 2016.04.06 - Óriási változás jön a bankolásban
- 2016.02.08 - Bankszámlás trükközések
- 2016.01.22 - Súlyos bírságot kapott a K&H Bankcsoport
- 2016.01.06 - Eltűnt bankszámlák, eltűnt fiókok
- 2015.12.30 - Vaskos bírság a kkv-ügyfeleket terhelő új díj miatt
- 2015.12.29 - Pénzt kapott a banktól? Nem véletlenül!
- 2015.12.03 - Döbbenet, mennyien mennek be az OTP-fiókokba
- 2015.11.04 - Még mindig ráül a pénzre az egyik takarék
- 2015.10.19 - Fittyet hányt az FHB a felügyeleti hatóságnak
- 2015.09.24 - Fantomcégek is nyithattak számlát a Dunánál?
- 2015.09.06 - Hétfőtől szupergyorsan a számlán a pénz
- 2014.12.05 - Megbüntette az MNB a CIB Bankot
További kapcsolódó anyagok