Lépések a jó befektetés felé: a részvénykereskedés

Tőzsdéznél? Ezt vésd észbe!

New York-i Értéktőzsde épülete
2014. november 30. A befektetésekről szólva a tőzsdei kereskedés köti le leginkább a közvélemény figyelmét, ami nem véletlen. Ez hozza a befektetők és spekulánsok számára az igazi izgalmakat, itt használhatók ki az igazi lehetőségek. A tőzsdézéshez kockázatvállalás szükséges, a tőzsdei részvényeken ugyanis veszíteni is lehet. A tőzsdék körüli legendák nemcsak a nagy nyereségről, meggazdagodásról, de a hatalmas bukásokról is szólnak.

A tőzsde sokak számára még ma is kissé misztikus intézmény, pedig nem más, mint egy piac, ahol az értékpapírok eladói és vevői találkoznak és megkötik üzleteiket. Definíció szerint a részvény hosszú távú befektetés, de érdemes vásárolni rövid távra is, hogy az áringadozásokat kihasználva gyarapítsuk a kasszánkat. Ehhez persze nem kis kockázatvállalás is szükséges, a tőzsdei részvényeken ugyanis veszíteni is lehet. A közvetlen tőzsdei részvénybefektetés higgadt és türelmes embereknek való.

Tőzsdeindexek

1884-ben Charles Henry Dow és Edward Davis Jones összeadta tizenegy, a New York-i tőzsdén jegyzett szállítási cég árfolyamát, majd elosztotta 11-gyel, létrehozva ezzel a világ első tőzsdeindexét, a Dow Jones Transportation Indexet, majd 1896-ban létrehozták a Dow Jones Industrial Indexet (DJIA), ami máig az amerikai piac mozgásának egyik legtekintélyesebb jelzője. Ma már a világ összes tőzsdéjén számítanak hasonló indexeket (a Budapesti Értéktőzsdén a BUX-ot), amelyek többé-kevésbé hűen tükrözik a piac pillanatnyi hangulatát. Ezeket a legfontosabb, legtekintélyesebb társaságok részvényeinek árfolyamaiból számolják. Az általános indexek mellett azonban különféle speciális indexeket is közzétesznek, akadnak köztük, amelyek egy-egy ágazat, mások a frissen bevezetett vagy éppen a kisebb társaságok ármozgásának átlagát mutatják.  Számításuk ma már nem egyszerű átlagszámítással, hanem bonyolult, több paramétert figyelembe vevő képletekkel történik.
A részvények tőzsdei árát, az árfolyamot lényegében korlátozás nélkül befolyásolja az irántuk megnyilvánuló kereslet és kínálat. Ez akár egyik pillanatról a másikra is változhat, ez az oka annak, hogy az árfolyamok a tőzsdén állandóan mozognak, ingadoznak. Más áron lehet valamit vásárolni reggel, az úgynevezett nyitó árfolyamon, és esetleg más áron este, az úgynevezett záró árfolyamon. A különbség – attól függően, hogy mekkora kereslet mutatkozik iránta – igen nagy is lehet. Hosszabb idő alatt pedig az árfolyam akár sokszorosára is növekedhet, vagy a töredékére eshet vissza. Ez a nagymértékű ingadozás az, amit a tőzsdei spekulánsok kihasználnak, hogy jövedelemhez jussanak. Ők mindig igyekeznek olcsón vásárolni, és drágán eladni. A különbözet a nyereségük.

Aki tőzsdézni kíván, nem közvetlenül maga hajtja végre üzleteit, hanem egy erre szakosodott vállalkozást, egy brókercéget vagy egy bankot kell megbíznia. A bróker voltaképpen bizományos, aki a saját nevében, de megbízója részére köti az üzletet. Ezért neki jutalék jár, ami általában az üzlet értékének 0,5-3 százaléka. A cégek egy része emellett kiköt egy minimális megbízási díjat is, amit akkor is felszámít, ha az érték ennél kisebb. Ez nagyon különböző lehet. Ez is mutatja, hogy érdemes körültekintően tájékozódni, hogy hova forduljunk. Brókerünk kiválasztása során azonban csak az egyik szempont, és nem is a legfontosabb a jutalék, hiszen a különböző cégek szolgáltatási színvonala többé-kevésbé eltér egymástól.

Néhány banknál és brókercégnél még lehet hagyományos módon, telefonon megadni a vételi és eladási megbízásokat, de ma már szinte mindenütt lehetőség van arra, hogy netes felületen keresztül szinte közvetlenül, lényegében otthonról, vagy a mobilnet elterjedésével akár útközben vegyünk részt a kereskedésben. (Minderről sorozatunk korábbi részében itt szóltunk.)

A legtöbb brókercégtől közvetlenül, vagy szintén a netes platformon, esetleg rendszeresen elküldött hírlevelekkel megkaphatunk minden olyan információt az egyes értékpapírokról, a különféle társaságokról, a piac pillanatnyi helyzetéről, az ott folyó nagyobb beavatkozásokról, amelyekre szükségünk van. A cégek jó része az üzletkötők mellett külön elemzői gárdát is működtet, amely folyamatosan figyelemmel kíséri a tőzsdei társaságok életét. Sok közülük rendszeresen közzé teszi ajánlásait arról, hogy a különféle részvényeket rövid és hosszú távon vásárolni, tartani, vagy éppen eladni érdemes. A kapott tanácsokért azonban semmilyen felelősséget nem vállalhatnak, a döntést nekünk magunknak kell meghoznunk. Emellett ma már az interneten számtalan honlapon találhatunk híreket, információkat, adatsorokat, elemzéseket (ezekről korábban itt írtunk). Érdemes tájékozódni, hiszen mindenkinek a saját pénzéről van szó.


A cikk a Befektetési iskola rovat része. Cikksorozatunkban a befektetéssel kapcsolatos alapvető tudnivalókat, az alapfogalmakat, a különféle konstrukciókat, azok előnyeit, hátrányait, az információszerzés és hozzáférés lehetőségeit ismertetjük. Felhívjuk a figyelmet a veszélyekre, és adunk néhány módszerbeli vagy szemléletbeli tippet.

Előző cikkek: 

Így lehet bárki befektető - Hogyan leszünk  részvényesek? 
Számolj le a csodákkal! - Kockázat és haszon
Hol fektessem be a pénzem? - Út a piachoz (Hol, milyen szolgáltatóknál fektethetek be)  
Így kockáztatsz az állampapírral 
Ezt kapjuk a pénzünkre - A kamat  
Lehet élet az állampapíron túl! - Vállalati kötvények. I. 
Így is lehet szépen keresni - Vállalati kötvények II.
Ezt hozza a jó befektetés - Mi a különbség a hozam és a kamat között?
Befektetnél? Ezt jó, ha tudod - A részvények


Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát
Annak érdekében pedig, hogy ne maradjon le az érdekesebb írásokról, iratkozzon fel hírlevelünkre!

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék:  , , , , , ,

Kapcsolódó anyagok