Az átláthatósággal és a stabilitással még birkózni kell

Tőzsdefejlesztés brókerek nélkül

Vajon mit hová akarnak átrakni?

2015. december 18. Miután minősített többségi tulajdont szerzett, átvette a Budapesti Értéktőzsde irányítását az MNB. A vezető testületeknek nem csak a tagjai cserélődtek ki, hanem hatáskörük is megváltozott. Nagy Márton, az igazgatóság új elnöke ambiciózus terveket ismertetett. A mai magyar környezetbe belegondolva nehéz nem szkeptikusnak lenni.

Az állami tulajdonlástól várják a budapesti tőkepiac megerősödését, derült ki azon a sajtótájékoztatón, amit azután tartottak, hogy a Magyar Nemzeti Bank átvette a hazai börze irányítását. Az első közgyűlésen módosították az alapszabályt, és teljesen átszabták az egyetlen hazai börze irányítását.

Mint a Napi.hu cikke megjegyezte, a BÉT története során első ízben fordul elő, hogy a korábbi tőzsdetanács feladatkörét ellátó igazgatóságnak egyetlen bróker, értékpapír-kereskedő tagja sincs. A forgalmazott társaságokat is csupán két fő, Barlai Róbert (OTP Bank) és Bacsa György (MOL Nyrt.) képviseli. Két MNB-ből érkezett vezető, Nagy Márton és Végh Richárd mellett az MNB száz százalékos tulajdonában levő Selmeczi-Kovács Zsolt, a GIRO Elszámolásforgalmi Zrt. igazgatósági tagja az ötödik, vagyis ezzel a tőzsde irányítása teljesen az állam kezébe került.

Amellett, hogy megemelték a vezetőség létszámát és új vezetőket választottak, a jövő tőzsdei stratégiaalkotása is átkerült a közgyűléstől az öttagú igazgatósághoz. Kérdés persze, hogy mi várható az új felállástól. Mint korábbi cikkünkben emlékeztettünk rá, Bokros Lajos, aki 1990. és 1995. között a BÉT első, alapító elnöke volt, megjegyezte: semmi jelentősége annak, hogy a tőzsde, mint intézmény kinek a tulajdonában van, hangsúlyozva, hogy a szabályozás a lényeges. Bokros akkor arról is szólt, hogy a New York-i és a shanghai tőzsde működését összehasonlítva látható az is, hogyan működik jobban egy tőzsde: a piac független csúcsintézményeként, vagy kormányzati ellenőrzés alatt. (Azóta több szakértő is ilyen értelemben nyilatkozott.)

A részletek február végén derülhetnek ki

Az eddigi többnyire legalábbis közömbös, néha kifejezetten ellenséges állami magatartás persze valóban akadálya volt egy igazán mozgalmas hazai tőkepiac kialakulásának, ennek megváltozásának azonban nem az állami tulajdonlás a kulcsa. Most is kétséges, hogy ez a mai magyar viszonyok között elegendő ösztönzőt jelent-e a transzparenciát (ami a tőzsdei jelenlét velejárója) nem igazán kedvelő kisebb magánvállalkozások számára – ahogy ebben többen reménykednek. Érdekes tapasztalat volt, hogy az ingatlan- és hitelközvetítői piacot mennyire megrázta, hogy a tőzsdére készülő Duna House kibocsátási tájékoztatójában leírta – ahogy azt kell – az amúgy mindenki által titkolt jutalékszinteket. Jött is az állami korlátozás. Megjegyezzük, az átláthatóság igénye nem csak a tőzsdei cégekre, hanem az állami szabályozásra is kiterjed.

A BÉT igazgatóságának új elnöke Nagy Márton mindenesetre sajtótájékoztatóján nagy célokat tűzött a megújuló tőzsde elé. Kifejtette, hogy a BÉT fejlesztésével egy megfelelő méretű, hatékonyan működő tőkepiacot szándékoznak kialakítani, amivel hozzájárulnának egy egészségesebb szerkezetű pénzügyi és tőkepiaci rendszer létrejöttéhez. Az elképzelések szerint a tőzsde új szolgáltatások, szekciók bevezetését tervezi globális kapcsolatrendszerének erősítése mellett, és olyan stratégiai újítások bevezetésére készülnek, amelyek a hazai tőkepiac fejlesztését és a tőzsde erősítését szolgálják, továbbá amelyek megfelelő ösztönzőket biztosítanak a hazai tőzsdei kibocsátók és befektetők számára. Ennek részleteiről nem szólt, a BÉT vezetésének február végéig kell elkészítenie a börze új stratégiáját.

Mint Nagy Márton elmondta, a BÉT kapitalizációja a bruttó hazai termék (GDP) 18 százaléka, ezt 30 százalékra szeretnék emelni. Végh Richárd, a szerdán kinevezett új vezérigazgató a Magyar Időknek elmondta, hogy több száz tőzsdeképes cég van Magyarországon, így a tőzsde eddigi gyenge működésének oka nem keresleti, hanem kínálati probléma. (Korábban az MNB egyebek mellett azzal indokolta a vásárlást, hogy a tőzsde keresleti oldalán ma a külföldi intézmények túlsúlya a jellemző, és éppen legutóbb egy váratlan kormányzati szabályváltoztatás akasztotta meg a már említett hazai közepes vállalkozás bevezetését.) Ezért olyan új, akár kis- és középvállalatokat is a tőzsdére akarnak vonzani, amelyek nagyobb forgalmat generálhatnak. Ennek része, hogy a tőzsdére való bevezetést segítsék, és a megkövetelt transzparencia költségeit csökkentsék.

Felülvizsgálják például a BÉT kategóriarendszerének feltételeit, valószínűleg új szekciókat hoznak létre, amelyekben a kisebb vállalkozások részvényeit jegyzik majd. Végh szerint például egy kkv-piac létrehozását tervezik speciális keretrendszerrel, ahol az ilyen méretű cégek számára alakítanak ki a szabályozói környezetet. Korábban felmerült állami tulajdonú cégek részvényeinek bevezetése is, amelyek szintén fellendíthetik a forgalmat.

Szerző: Lenkei Gábor
Címkék: tőzsde, BÉT, részvények, kibocsátás