Ütemesen csökken a helyettesítési ráta

Tovább romlott a nyugdíjasok helyzete

Fotó: clipart.com

2025. május 26. Az idén márciusban – számolta ki az Azénpénzem – az átlagnyugdíj már a nettó keresetek 45,5 százalékát sem érte el. Az előző év végén még három százalékponttal jobb volt a helyzet. Decemberhez képest az átlagnyugdíj 3,7 százalékkal nőtt, miközben az első negyedévben a KSH az idősebbekre 5,2 százalékos inflációt hozott ki.

A kormány rendre alulbecsli az inflációt, így szinte minden évben a költségvetés hitelezésére kényszerülnek a nyugdíjasok. Az idén év elején 3,2 százalékos emelést kaptak az idősebbek, amiről már akkor látszott, hogy kevés lesz. Egy hónappal ezelőtt a Kormányinfón a kancelláriaminiszter bejelentette, hogy mivel az inflációt a jegybank és a kormány is az idei évre 4,5 százalékra becsli, lesz további 1,3 százalékos nyugdíjemelés – novemberben, illetve decemberben.

A hivatalos statisztika szerint az idei első négy hónapban az élelmiszerek drágulása 6,4 százalékos volt, miközben a nyugdíjas inflációt mindössze 5 százalékra hozta ki a KSH. Ennyi volt a mindenkit érintő áremelkedés is. A trend pedig lefelé tart, az első két hónapban a nyugdíjas infláció még 5,5 százalék, az első negyedévben pedig 5,2 volt.

Gulyás Gergely arról beszélt azonban, hogy reményeik szerint nem is kell majd fizetni, mert az árrésstoppal kellően lenyomják az inflációt. Ha az összes intézkedéssel a hivatalosan kimutatott értéket sikerülne nagyjából 1,3 százalékponttal lejjebb vinni, akkor máris szükségtelenné válhat a további nyugdíjemelés. Több olyan évre is emlékezhetünk, amikor végül pontosan a nyugdíjemelés mértékére hozták ki a drágulást. Hiába avatkozott be a kormány, az áprilisi infláció így is meghaladta a várakozásokat. A fogyasztói árak áprilisban 4,3 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, márciushoz viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőttek.

Egyre nagyobbra nyílik az olló

Az árakat – ezt a kormány is rendre felemlegeti, persze ők a fogyasztás felpörgését várják, mintha az egyáltalán nem is hatna az inflációra – a keresetek reálértékének megugrása jócskán nyomhatja felfelé. Közben a nyugdíjasok közel sem kapnak ekkora emelést, de az éppen aktuális árakat mindig meg kell fizetniük, ha például enni akarnak. Mint korábban megírtuk, a keresetek reálértéke 2024-ben 9,2 százalékkal, közben a nyugdíjaké csak 2,2 százalékkal emelkedett. Így a nyugdíjak vásárlóértéke a keresetekéhez viszonyítva tavaly 6,4 százalékkal romlott. Ezt maga a KSH mutatta ki.

Nyugdíjak 2025. március
Megnevezés	Átlag Ft/fő/hó	Medián Ft/fő/hó	Jogosultak ezer fő
Öregségi*	243 054	214 810	1 995,2
Életkoron alapuló**	352 814	328 725	27,7
Rokkant	129 608	116 235	238,9
Teljes ellátás	223 077	199 840	2 406,0***
nyugdíjkorhatárt betöltött, legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezők korai öregségi nyugdíjak ** Ebben az özvegyi, szűlői nyugdíjban, árvaellátásban részesülők is benne vannak
Forrás: KSH-adatok

A KSH legfrissebb statisztikája szerint az idén márciusban az átlagnyugdíj közel 223,1 ezer forintot tett ki. A medián nyugdíj még mindig nem éri el a 200 ezer forintot. Pontosan 199840 forint az az összeg, aminél ugyanannyi idős kap kevesebbet, mint ahány többet. A nettó átlagkereset ugyanekkor 490,5 ezer forint volt. A nyugdíjak egy év alatt 5 százalékkal emelkedtek, amiben benne van a frissen megállapított ellátások felhúzó ereje is (erről részletesen például ebben a cikkben írtunk). Ugyanebben az időszakban pedig a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nettó átlagkeresete a revideált adatok szerint 8,4 százalékkal lett magasabb.

Tulajdonképpen folyamatosan nyílik az olló az aktívak és a nyugdíjasok között. 2010-ben az egy ellátottra jutó nyugdíjak, ellátások, járadékok és egyéb járandóságok átlagos értéke elérte a nettó átlagkereset 65,1 százalékát. Az idén a nyugdíjemelést követően ezt az úgynevezett helyettesítési rátát valamivel 48,5 százalék alattira számítottuk. Az első negyedév végére ugyanez az érték számításaink szerint már nem éri el a 45,5 százalékot.

Szerző: B.Varga Judit
Címkék: nyugdíj, nyugdíjas, statisztika, KSH, átlagnyugdíj, keresetek, reálbér, infláció, nyugdíjemelés