Most is kötnek tisztességtelennek mondott szerződéseket a bankok

Tovább packáznak a devizásokkal

Fotó: Latzer Anna
2014. július 2. A Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) friss határozata szerint a K&H még mindig devizában számította fel autóhiteles ügyfelének a cascót, de nem járult hozzá az autó vételi opciós jogának elévülésen túli törléséhez sem. A segítségre váró adósok számára kellemetlen hír még, hogy több bank is most emeli a devizahitelek kamatát, aminek oka a Magyar Nemzeti Bank (MNB) július elsejétől hatályos új szabályozása lehet.

A PBT friss határoztában a K&H-nak ajánlja, hogy fizesse már vissza ügyfelének kamatosan a devizahitel kamatába beépített casco biztosítási díj összegére felszámított árfolyam-különbözetet. (Abból, hogy a bank nevét megismerhettük, az látszik, hogy ezt nem tették meg a korábbi felszólításra.) Emlékezetes, hogy a Lombard Lízingnek még 2013-ban 380 millió forintot kellett visszaadnia 14 ezer ügyfélnek, mert a casco díját is deviza alapon fizettette meg velük. (További egymillió forintra számíthattak a lombardosok a késve közzétett díjemelés többlete révén.) A társaságra 30 millió forintos büntetést is kiszabtak. A lombardos ügy jókora figyelmet keltett, de sokan elégedetlenkedtek, már néhány korábbi jegybanki határozatból az derült ki, hogy nem ok nélkül.

A K&H most nem csak a devizás casco miatt került célkeresztbe. Mint a határozat indoklásából kiderült, a bank öt év után (ennyi az elévülési időszak, amit most a várható kormányzati intézkedések miatt sokan megtanulnak) újabb opciós vételi jogra vonatkozó megállapodás aláírására kényszerítette ügyfelét. A PBT viszont a Ptk-ra hivatkozva hangsúlyozta: „a visszavásárlási jogot legfeljebb öt évre lehet kikötni; az ezzel ellentétes megállapodás semmis”. Egyébként az ügyben volt kezességvállalási szerződés is. A testület végül a törzskönyv banknál tartását elfogadta, de ajánlotta az opciós vételi jog törlését. 

A bankok a napokban is kötnek szerződéseket, amelyek az új szabályok értelmében tisztességtelennek mondhatóak – írta a privatbankar.hu a Magyar Bankszövetség sajtótájékoztatóján elhangzottak alapján. (Akit érdekel, hogy a tervezett kormányzati intézkedésekre miként reagált a bankok érdekképviseletének főtitkára, Kovács Levente, olvassa el a linkelt cikket, vagy a hvg ugyanerről szóló írását.)

Folytatódnak az egyoldalú kamatemelések


Több CIB-es svájcifrank-hiteles olvasó panaszkodott a HVG-nek arra, hogy a bank az idén szeptembertől közel egy százalékponttal (0,97 százalékkal) megemeli hitelük kamatát. A lapnak a CIB azzal indokolta a változtatást, hogy a vizsgált időszakban a svájci frank alapú kölcsönökhöz kapcsolódó 12 havi svájci bankközi pénzpiaci kamatláb valóban 0,41 százalékot csökkent, de a bank egyéb forrásköltsége 1,38 százalékkal emelkedett. Ennek eredője a majdnem egy egész százalékpontos változás.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) maga is elismerte, hogy a tegnaptól életbe lépett új banki szabályozás hatására emelkedhet a devizahitelek kamata. A módosítás az úgynevezett devizamegfelelési mutatót (a DMM-et 2012. július elsejétől vezették be) érinti. A szabályozás szerint a korábban hatályos 65 százalékról 2014. július 1-jével 75-re, majd félévente 5 százalékpontonként 100 százalékra nő a lejárat szerinti megfelelési kötelezettség 2017. január 1-ig. Az intézkedés bejelentését követően kizárólag a K&H-tól sikerült információt szereznünk. Ők az Azénpénzem.hu kérdésére elmondták, hogy már megfelelnek a75 százalékos DMM szintnek, sőt a 2015-re elvárt értéknek is. A devizahitelek kamatának emeléséről a HVG-nek a Budapest Bank azt mondta, hogy nem tervezi, az OTP pedig közölte: nem született ilyen döntés.

A devizahitelek kamatát már július elsejétől, a második menetben augusztus, a harmadikban pedig szeptember elsejétől emeli viszont – tudta meg az Azénpénzem.hu – az AXA.  A félévente átárazódó euró és a svájci frank kölcsönök kamata is mintegy 0,4 százalékponttal emelkedik. Az ügyfelek egy részének azonban ennél csekélyebb is lehet a változás. Az indoklás szerint „az ügyleti kamat módosításának oka a pénzügyi intézmény saját forrásköltségeinek, illetve hitelezési tevékenysége refinanszírozásául szolgáló hitel-, kölcsönszerződések költségének bizonyítható növekedése”.

Az Erste a régebbi devizahitelek kamatán utoljára többnyire 2009 végén, illetve 2010 tavaszán változtatott, de ez csökkentés volt. Július elsejétől közzétett ugyan ez a bank is új kondíciós listát, de abban nem szerepel a devizakamatok emelése. Ugyanígy járt el az FHB is. Az UniCreditnél sem találtunk kamatemelésre utaló hirdetményt.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát
Annak érdekében pedig, hogy ne maradjon le az érdekesebb írásokról, iratkozzon fel hírlevelünkre!


Címkék:  , , , , , ,

Kapcsolódó anyagok