Olyan adatokat tett közzé a KSH, amilyenekre már nem is számítottunk

Tovább nőhet a kereseti szakadék

Az egészségügyben 28 százalékra jön ki a béremelés
Fotó: Mohai Balázs, MTI

2021. április 1. Sokáig vártunk rá, de végre kideríthetővé vált: a szokás szerint közzétett kereseti adat és a mediánérték között az idén januárban 29 százalék volt az eltérés. A járvány miatt azonban ezek az adatok sokkal kevesebbet mutatnak a lehetségesnél.

Már bő két éve ígérték: a KSH keresetstatisztikai adatgyűjtését megújítva közzéteszi azt az értéket is, amelynél ugyanannyian keresnek többet, mint kevesebbet (medián). A korábbi havi munkaügyi adatgyűjtés helyett 2019 eleje óta a statisztikusok a havi létszám- és keresetinformációkat az adóhatósági járulékbevallásból szedik össze, a költségvetési szervezetekről pedig a Magyar Államkincstártól vesznek át adatokat.

Sokáig tűnt úgy, hogy hiába került azonban a KSH birtokába a tudás és az információ, hiányzott az adatok közlésének szándéka. Az idén februárban közérdekű adatigénylésre kiderült: 2019-ben a mediánbér bruttó 75 480 forinttal (20 százalékkal) volt kevesebb, mint az átlagbér. A legfrissebb kereseti adatok háttértáblázatai között pedig most – láss csodát! – minden külön jelzés vagy kommentár nélkül megjelentek a régóta várt adatok.

A számok szerint 2021 januárjában az öt főnél többet alkalmazóknál (korábban rendre csak ezt az adatsort ismerhettük meg) az egy főre jutó bruttó átlagkereset 411 ezer forint volt. A munkáltatók teljes körében az átlag már 400 ezer forint alatti, a medián pedig 319 ezer forint. A két szélsőérték (az 5 fő feletti átlag és a teljesre számított medián) között az eltérés 29 százalék.

Miért csalnak még ezek az adatok is?

Januárban a KSH tájékoztatása szerint 9,5 százalékkal nőtt a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó és nettó átlagkeresete. Ezt a dinamikát azonban határozottan felfelé tolta, hogy költségvetési hatáskörben az „egyes előmeneteli rendszerek ütemezett béremelései” eredményeként 13,3 százalék lett a béremelkedés. Az egészségügyben dolgozók 28 százalékkal kerestek most többet az egy évvel korábbinál. Persze az, hogy az adatokat (és ez nem csak a keresetekre vonatkozik) az állam jócskán befolyásolja, közhelynek számít.

A bruttó átlagkereset a pénzügyi és biztosítási tevékenység gazdasági ágban 2021 januárjában majdnem 715 ezer forint volt. A legkevesebbet (bruttó 247,5 ezer forint) a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén dolgozók keresték. A pénzügyesek az egy évvel korábbinál 5,3 százalékkal többet, a vendéglátósok 2 százalékkal kevesebbet kerestek most.

Nyilvánvaló az is, hogy az új szisztéma sem csodatevő. Továbbra sem láthatóak a szürke-, illetve feketejövedelmek. A legjelentősebb eltérítő tényező azonban most alighanem az, hogy a KSH az összes átlagot a teljes munkaidőben foglalkoztatottakra számítja. Mint Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az adatokat az MTI-nek értékelve megjegyezte: a koronavírus második hulláma során januárban ismét egyre többen térhettek át részmunkaidős foglalkoztatásra. Ez elsősorban azokat a szektorokat érinti, amelyekben eleve átlag alatti a bérezés. Az összetételhatás ezért Virovácz szerint felfelé húzta a béreket, ahogy az is, hogy éves összevetésben az alkalmazottak száma 2,5 százalékkal csökkent.

Az ING szakértője kiemelte, hogy a béradatok alakulását azonban egyáltalán nem tükrözi a fogyasztás alakulása. Januárban ugyanis éves összevetésben 1,8 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom. A fogyasztás és a bérnövekedés jelentősen elvált egymástól, ami részben jelentheti az óvatossági megtakarítások folyamatos erősödését, de ugyanúgy azt is jelzi, hogy a valós bérkiáramlás és a rendelkezésre álló jövedelem növekedése a hivatalos bérstatisztikánál jóval mérsékeltebb – jegyezte meg az elemző.

Horváth András, a Takarékbank vezető közgazdásza szerint a kettészakadtság lesz idén várhatóan a legerősebb trend a munkaerőpiacon. Azok a szektorok, amelyekben a korlátozások alapvetően nem érintik az üzletmenetet, továbbra is jelentős béremeléseket hajtanak végre a munkaerő megtartása és vonzása érdekében, míg az erőteljesen érintett szektorokban a 4 százalékos minimálbérnövekedés körüli emelkedés várható.

Szerző: Azénpénzem
Címkék: statisztika, bérek, keresetek, KSH, medián