Bajban a gazdaság, erősödnek a Brexit-pártiak

Történelmi csúcson a londoni tőzsde

Fotó: Bencze-Kiss Kata

2025. október 2. Történelmi csúcson zárt tegnap a londoni tőzsdeindex, ugyanakkor a brit gazdaság messze nem teljesít ilyen jól. Mérsékelt növekedés, cél fölötti infláció és szűk költségvetési mozgástér keseríti el a választókat, akik a Brexit párt felé fordulnak megoldásért.

Kedden és szerdán (tegnap) is újabb történelmi csúcsokat döntött a londoni FTSE100 index, kedden 9350, tegnap pedig 9446 ponton zárt. A részvényindex magas szintje azonban főként a londoni piacon jegyzett óriáscégek jó teljesítményét tükrözi; az exportorientált vállalatoknak a font euróval szembeni gyengülése még kedvezett is. Csakhogy a brit gazdaság egésze nem teljesít ilyen jól: miközben a növekedés mérsékelt, az infláció a 2 százalékos cél fölött maradt, ezért a kamatok csak lassan csökkenhetnek. A Brexitben megígért nagy szabadkereskedelmi megállapodások elmaradtak, az EU-val pedig mindennaposak maradtak a súrlódások, így a külkereskedelmi mérleg továbbra is deficitet mutat, miközben a költségvetési hiányt a kamatkiadások növelik. Ebben a közegben gyorsan fogy a választók türelme, és a tiltakozó hangulatból látványosan profitál a Brexit arcaként ismert, azóta sokáig háttérbe húzódó Nigel Farage pártja.

A FTSE100 index alakulása az elmúlt 1 évben

Forrás: londonstockexchange.com

Ipar, pénzügyek és külkereskedelem: miért nem húz a brit gazdaság

A politikai türelmetlenség mögött nagyon is kézzelfogható gazdasági okok állnak: a kilépés óta nem született nagy, átfogó szabadkereskedelmi megállapodás (az Egyesült Államokkal sincs teljes körű egyezmény), az EU-val pedig megmaradtak a mindennapos adminisztratív súrlódások. Minderre rátett egy lapáttal, hogy augusztus végén kibertámadás bénította meg a Jaguar Land Rovert: az autógyár hetekre leállt, a cég most csak fokozatosan tudja újra beindítani a termelést. Az autóipar általánosan gyenge helyzetét jól mutatja, hogy augusztusban alig 38 693 jármű készült az országban, ami 1956 óta a leggyengébb havi teljesítmény – ez jelképesen is megmutatja, mennyire nincsen ipari fellendülés jelenleg.

A szolgáltatások adják a brit gazdaság gerincét (a GDP négyötödét), de London pénzügyi központja az EU-ból való kilépés óta vesztett a vonzerejéből: a tőzsdei elsődleges kibocsátások évtizedes mélypontra süllyedtek, és nőtt a más piacot választó vagy kivonuló cégek száma is. A londoni piacon az idei év első felében alig 160 millió fontnyi friss kibocsátás történt, ami 1995 óta nem látott alacsony érték. A pénzügyi szektor gondjait jól jelzi a Goldman Sachs múlt heti lépése is: a csoport a londoni tőzsdéről kivezeti a Petershill Partners nevű befektetési alapját, mert a papír tartósan nagy árkedvezménnyel forgott a könyv szerinti értékhez képest, lévén nem volt eléggé vonzó az egész londoni piac a nagy amerikai befektetési bank szerint. Vagyis a brit gazdaság két pillére jelenleg nem képes erősíteni egymást: az ipar gyengélkedését a szolgáltatások többlete sem tudja pótolni.

Mit mutat a tőkepiac?

Ilyen rossz gazdasági háttér mellett meglepőnek tűnhet a részvénypiac szárnyalása, de a londoni tőzsdén jegyzett nagy cégek jellemzően nem az angol belföldi piarcról szerzik bevételeik többségét. A FTSE 100-ban szereplő legnagyobb brit cégeknél a bevétel nagy része külföldön keletkezik, ezért a globális hangulat és a gyengébb font egyszerre segíti ezeket az exportőr óriásokat. A nagy, nemzetközi piacon dolgozó cégek nyeresége tehát akkor is magasan tarthatja a részvényárakat, ha a belföldi gazdaság nem ad különösebb lendületet.

A FTSE 100 indexet 1984 óta számolják és a londoni piac legfontosabb mérőszámainak egyike. A FTSE a Financial Times Stock Exchange rövidítése, a betűszót angolul úgy kell kiejteni, hogy „footsie” (magyarul „fútszí”). Az angol köznyelvben azt hívják footsie-nak, amikor valaki az asztal alatt a lábával 'flörtöl'.

Miközben tehát a részvényeket a globális cégek teljesítménye húzza felfelé, az angol font egyfajta „hazai barométerként” működik: a gazdasági növekedést övező kétségek, a költségvetési nehézségek és az ezekből keletkező politikai bizonytalanságok együtt gyengítik az euróval szemben. Nem véletlen, hogy a font az év folyamán 1,20 környékéről 1,14-re süllyedt, noha a brit alapkamat jóval magasabb, mint az euróövezeti. A paradoxon az, hogy a hazai deviza gyengülése közben tovább javítja a nagy exportőrök fontban számolt eredményeit, így közvetve tovább támogatja a részvényárfolyamok emelkedését.

1 euró értéke angol fontban, az elmúlt 12 hónapban

Forrás: tradingview.com

Költségvetés és politika

Miközben a részvények tehát magasan járnak és a font gyengélkedik, a harmadik, mindennapokat érintő tényező az árak alakulása. Az éves infláció augusztusban körülbelül 3,8 százalék volt, vagyis továbbra is magasan a 2 százalékos cél felett; ezt főleg a szolgáltatások drágulása (a bérek miatt), a még kifutó energiaköltségek és részben a gyengébb fontból eredő importár-hatás tartja fenn. A jegybank ezért csak óvatosan csökkentheti a kamatot, mert gyors lazítás esetén könnyen visszagyorsulhatna az árak emelkedése. Mindez az államháztartásban is azonnal látszik: mivel a brit államadósság közel egynegyede inflációhoz kötött – ezeknél a papíroknál a tőke az árindexszel nő, és a kamatot a megemelt tőkére fizetik –, ezért az infláció közvetlenül megemeli az éves kamatkiadásokat.

A költségvetési hiány ennek megfelelően magas, a GDP körülbelül öt százaléka, és ez már nagyban korlátozza a kormány mozgásterét. A munkáspárti kabinet igyekszik fegyelmezett pályát követni – adóemelésekkel és kiadásfékezéssel igyekszik stabilizálni az adósságot –, de ez nem hálás politika, a választók ezt erős ellenszenvvel fogadják. Kontrasztként ott a megelőző évtized „vágyvezérelt” döntéseinek öröksége, a konzervatív kormányok által tett ígéretek, amelyek rendre komoly összegekkel terhelték meg a költségvetést.

Az angol polgárok türelme viszont mostanra erősen elfogyni látszik, és a közvélemény-kutatások a hagyományos erők népszerűtlenségét mutatják. Sőt, a felmérések egy része már azt mutatja, hogy ha most lennének a választások, akkor annak a Nigel Farage-nak a pártja állna nyerésre, akinek a Brexit népszavazási kampánya az egyik legnagyobb okozója a mostani gazdasági gondoknak. A volatilis politikai viszonyok egyelőre még csak kisebb zavart okoztak, de félő, hogy ha nem csitul a népharag, és továbbra is a populizmust választják az angol szavazók, akkor előbb-utóbb komolyabb pénzpiaci következménye is lehet a döntéseiknek.

Szerző: Szepesi László
Címkék: FTSE100, London Stock Exchange, tőzsde, gazdaság, angol font, tőkepiac, Brexit