Törlesztőt a cafeteriába! Már világosabbak a szabályok
Fotó: Azénpénzem
Az adótörvénybe újdonságként bekerült, hogy a foglalkoztatók adhatnak támogatást a lakáscélú felhasználásra hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez. Ennek feltétele (a régóta ismert munkáltatói lakáskölcsönhöz hasonlóan) a méltányolható lakásigény. Kikötés még, hogy öt év alatt legfeljebb ötmillió forint adható. Ezen túlmenően, bár a jogszabály már 2014 januárjában hatályba lépett, számos gyakorlati pont volt tisztázatlan. kérdőjelek még maradtak, de a kép mintha kezdene kitisztulni.
Pankucsi Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyettes államtitkára az RTL Híradójának elmondta: nem kell értékbecslést kérniük a cégeknek, elegendő, ha munkavállalójuk az eredeti hitelszerződést mutatja be számukra. Egyértelművé tette azt is, hogy a törlesztést, ha támogatja, a cégnek kell utalnia a banknak. A méltányolható lakásigény megítélését Pankucsi szerint a hitelfelvételkori érték és a lakásban jelenleg lakók száma szerint kell megítélni.
Több olvasónk is panaszolta, hogy cafeteria keretüket az „indokoltnál jobban” csökkenti, ha bérletet választanak. Tény, hogy egy átlagos budapesti felnőtt bérlet egy ezressel drágább, ha azt béren kívüli juttatásként szerzi be valaki. Ez annyit jelent, mintha erre az elemre plusz 9,5 százalékos adóteher rakódna. Úgy véljük azonban, nem mellékes, hogy a 2013. évinél nem többe kerül a bérlet, csupán a „közlekedési rezsicsökkentésből” maradtak ki a cafeteriások. Persze elég furcsa, hogy egy ilyen juttatás így tulajdonképpen a kevésbé preferált kategóriába került.
Utóbbi kikötések kissé ellentmondásosnak tűnnek, amint az sem egészen egyértelmű, hogy miként vonatkozhat(na) az évi 500 ezer forintos korlát a törlesztési támogatásra. Az adótörvényben ugyanis külön nevesítik a béren kívüli juttatások korlátba tartozó elemeit (a szabályozásról részleteket itt talál).Számos részletre az állásfoglalalás adhat választ
Az NGM-ben érdeklődésünkre azt mondták, még folynak a részletes szabályokról az egyeztetések az adóhivatal (NAV) és a minisztérium között. Elképzelhető, hogy a méltányolható lakásméret megítéléséhez a hitelfelvételkori és a jelenlegi állapot közül a kedvezőbbet vehetnék majd figyelembe a cégek. A felelősséget a támogatást kérő dolgozó vállalná egy nyilatkozattal, de amennyiben a juttatást később jogosulatlannak minősítené egy ellenőrzés, akkor a szankció befizetését a munkáltatónak kellene biztosítania.
Persze mindez még csak elképzelésnek tekinthető, hiszen – kérésünk ellenére – egyelőre nem kaptuk meg írásban a részletes szabályozással kapcsolatos eligazítást (arra is felhívnánk a figyelmet, hogy a helyettes államtitkár is csak szóban nyilatkozott). Rövidesen azonban – tudta meg az Azénpénzem – közös részletes állásfoglalást ad ki a kérdésről a NAV és az NGM. Ebben szerepel majd például, hogy minek a terhére lehetséges ezt a támogatás adni (cafeteria-keret, amit a jogszabály külön jelez, de ha munkáltatói oldalról nézzük, akkor a béren kívüli juttatások egy csomagban vannak, így felmerülhet a korábbi keret „újraosztása”, de esetleg a bér egy részének ide irányítása, illetve a lehetőség fizetésemelésként vagy prémiumként ajánlása). Érdekes kérdés az is, mi a helyzet akkor, ha valaki időközben másik ingatlanba költözött, vagy csak egyszerűen a hitelt „irányította át” (fedezetcsere).
Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát.
Annak érdekében pedig, hogy ne maradjon le az érdekesebb írásokról, iratkozzon fel hírlevelünkre!
Címkék: cafeteria, törlesztési támogatás, lakáshitel, NAV, NGM, állásfoglalás
