A települések 71 százalékában nem folyamatos a gyógyszerellátás
2022. március 3.
Már 12 éve regnáló kormányunk több intézkedésén is jól látszik, hogy minden kommunikáció ellenére azok alapvetően nem a „magyar emberek”, sokkal inkább bizonyos csoportok érdekét szolgálták. Az egyik tipikusan ilyen terület a gyógyszertárak. A többszöri korlátozás hatása az emelkedő árak és a romló szolgáltatások mellett – mint azt a GKI kimutatta – tömeges bezárások lettek. Lehet azonban ez még rosszabb is.
Mielőtt mostani maraton (12 éves) ciklusát megkezdte volna a Fidesz, erőteljesen támaszkodott a patikusok meggyőző erejére. Magam is tapasztaltam, hogy nem egyszer kifejezett kampányt folytattak a gyógyszerészek (pontosabban talán azt mondhatnánk, hogy bizonyos köre) a narancsos uralom mellett. Röviddel kormányra kerülése után a Fidesz tulajdonképpen meg is fizette ezt: törvényben szentesítette ugyanis a „vissza a patikákat a magyar gyógyszerészeknek” kezdeményezést.
Magyarország érdeke, hogy a gyógyszertárak a patikusok tulajdonában legyenek – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) vezetőségével folytatott konzultációt követően. A dolog sokaknak hangzott jól, hatása azonban az lett, hogy a korábban jelentős adóbevételt (még válságadót is fizettettek a gyógyszertárakat üzemeltető láncokkal) hozó ágazatot az adófizetők pénzén segítették ki.
A gyógyszerész nem feltétlenül jó menedzser (nélküle egyébként a liberalizáció felszámolása előtt sem lehetett patikát működtetni), amit a szakmai pletykák szerint néhány kamarai vezető saját példája is mutatott. A korábbi verseny – amit serényen építettek lefele – hosszabbított nyitvatartást, hétvégi üzemet, akciókat és kedvezményeket hozott. Ezek nagy részének (részben magának a törvénynek köszönhetően) szinte azonnal búcsút kellett mondani.
A gyógyszertárak száma – írta friss elemzésében a GKI Gazdaságkutató – a KSH adatai szerint 2010 és 2020 között 6,5 százalékkal (3218-ról 3008-ra), ezen belül a fiókpatikák száma 5 százalékkal (677-ről, 644-re), míg a hét minden napján nyitva tartó gyógyszertárak száma 7 százalékkal (2541-ről 2364-re) csökkent. A települések 51 százalékán (1617 település) nem volt patika 2020-ban, miközben minden ötödik, összesen 619 településen csak alkalmanként nyitva tartó fiókpatika működött.
A számok szerint a települések bő kétharmadán nem folyamatos a gyógyszerellátás. Tíz év alatt 119 településen szűnt meg a patika, továbbá 37 olyan település van, ahol 2010-ben még rendes gyógyszertár, de 2020-ra már csak fiókpatika volt. További 101 magyarországi településen pedig csökkent a patikák száma. Ez azt eredményezi – hangsúlyozták a kutatók –, hogy sokaknak egyre nagyobb utat kell megtenni a gyógyszerekért, illetve csupán időközönként tudnak hozzájuk jutni (például a háziorvosi kézipatikából, már ha van háziorvos a településen).
A GKI 2020-ig tekintette át a helyzetet, pedig további, igen jelentős változást is kiharcolt az MGYK. Annyira csekély a profit egy-egy gyógyszeren – panaszolták abban az évben –, hogy van olyan készítmény, aminek banki tranzakciós költsége magasabb, mint az utána járó árrés (ne felejtsük el, olyan ágazatról van szó, amely az újraszabályozás előtt megnövelt árrés és állami támogatás nélkül is pompásan működött). Tavaly decemberben azután újabb törvénymódosítással a netes rendelési lehetőségnek csapott oda a kormány. Tulajdonképpen azonnali hatállyal.
A változtatás lényege, hogy 2022. január elsejétől nem lehet vény nélkül kapható gyógyszert venni Magyarországon az interneten. Pontosabban (ami, lássuk be ugyanezt eredményezi) az új törvény szerint az online rendelés kiszállítását csak gyógyszerészek vagy szakasszisztensek végezhetik – minden külön díjazás nélkül. Meglehetősen leleplező, hogy jogszabály nem foglalkozik a gyógyszertáron kívül (például benzinkutakon) forgalmazható vény nélküli gyógyszerekkel, sőt azzal sem, hogy tavasz óta már a – gyógyszertárral nem rendelkező – kistelepülések kisboltjaiban is lehet ezeket árusítani. Pedig ezeken a helyeken sem biztosított, hogy patikus adja át a gyógyszert, tanáccsal ellátva a beteget. Ezek a lehetőségek mégis megmaradhattak, míg a csomagküldés nem.
A gyakorlatban gyorsan tapasztalható lett, hogy az egészet az árverseny sínylette meg (alighanem ez is lehetett a cél). Korábban volt rá példa, hogy 50 százalékos különbség volt egy termék árában – persze az online is árusító patika javára. Így, hogy a patikáknak már nincs értelme versenyezniük interneten, a különbségek szemmel láthatóan csökkentek, hiszen patikába általában a legközelebbibe vagy az útba esőbe szoktak járni az emberek. Az már tíz nap elteltével is látszott, hogy sok esetben akár 20 százalékkal is emeltek az áron azok a patikai webáruházak, amelyek korábban a legolcsóbbak voltak.
Szerző: B.Varga Judit
Címkék: patika, gyógyszertár, gyógyszer, elemzés, GKI
Tömegével csuktak be patikák
Fotó: Latzer Anna
Mielőtt mostani maraton (12 éves) ciklusát megkezdte volna a Fidesz, erőteljesen támaszkodott a patikusok meggyőző erejére. Magam is tapasztaltam, hogy nem egyszer kifejezett kampányt folytattak a gyógyszerészek (pontosabban talán azt mondhatnánk, hogy bizonyos köre) a narancsos uralom mellett. Röviddel kormányra kerülése után a Fidesz tulajdonképpen meg is fizette ezt: törvényben szentesítette ugyanis a „vissza a patikákat a magyar gyógyszerészeknek” kezdeményezést.
Magyarország érdeke, hogy a gyógyszertárak a patikusok tulajdonában legyenek – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) vezetőségével folytatott konzultációt követően. A dolog sokaknak hangzott jól, hatása azonban az lett, hogy a korábban jelentős adóbevételt (még válságadót is fizettettek a gyógyszertárakat üzemeltető láncokkal) hozó ágazatot az adófizetők pénzén segítették ki.
A gyógyszerész nem feltétlenül jó menedzser (nélküle egyébként a liberalizáció felszámolása előtt sem lehetett patikát működtetni), amit a szakmai pletykák szerint néhány kamarai vezető saját példája is mutatott. A korábbi verseny – amit serényen építettek lefele – hosszabbított nyitvatartást, hétvégi üzemet, akciókat és kedvezményeket hozott. Ezek nagy részének (részben magának a törvénynek köszönhetően) szinte azonnal búcsút kellett mondani.
Ez történt tíz év alatt a piacon
A gyógyszertárak száma – írta friss elemzésében a GKI Gazdaságkutató – a KSH adatai szerint 2010 és 2020 között 6,5 százalékkal (3218-ról 3008-ra), ezen belül a fiókpatikák száma 5 százalékkal (677-ről, 644-re), míg a hét minden napján nyitva tartó gyógyszertárak száma 7 százalékkal (2541-ről 2364-re) csökkent. A települések 51 százalékán (1617 település) nem volt patika 2020-ban, miközben minden ötödik, összesen 619 településen csak alkalmanként nyitva tartó fiókpatika működött.
A számok szerint a települések bő kétharmadán nem folyamatos a gyógyszerellátás. Tíz év alatt 119 településen szűnt meg a patika, továbbá 37 olyan település van, ahol 2010-ben még rendes gyógyszertár, de 2020-ra már csak fiókpatika volt. További 101 magyarországi településen pedig csökkent a patikák száma. Ez azt eredményezi – hangsúlyozták a kutatók –, hogy sokaknak egyre nagyobb utat kell megtenni a gyógyszerekért, illetve csupán időközönként tudnak hozzájuk jutni (például a háziorvosi kézipatikából, már ha van háziorvos a településen).
Nem mellékesek a mostani változások sem
A GKI 2020-ig tekintette át a helyzetet, pedig további, igen jelentős változást is kiharcolt az MGYK. Annyira csekély a profit egy-egy gyógyszeren – panaszolták abban az évben –, hogy van olyan készítmény, aminek banki tranzakciós költsége magasabb, mint az utána járó árrés (ne felejtsük el, olyan ágazatról van szó, amely az újraszabályozás előtt megnövelt árrés és állami támogatás nélkül is pompásan működött). Tavaly decemberben azután újabb törvénymódosítással a netes rendelési lehetőségnek csapott oda a kormány. Tulajdonképpen azonnali hatállyal.
A változtatás lényege, hogy 2022. január elsejétől nem lehet vény nélkül kapható gyógyszert venni Magyarországon az interneten. Pontosabban (ami, lássuk be ugyanezt eredményezi) az új törvény szerint az online rendelés kiszállítását csak gyógyszerészek vagy szakasszisztensek végezhetik – minden külön díjazás nélkül. Meglehetősen leleplező, hogy jogszabály nem foglalkozik a gyógyszertáron kívül (például benzinkutakon) forgalmazható vény nélküli gyógyszerekkel, sőt azzal sem, hogy tavasz óta már a – gyógyszertárral nem rendelkező – kistelepülések kisboltjaiban is lehet ezeket árusítani. Pedig ezeken a helyeken sem biztosított, hogy patikus adja át a gyógyszert, tanáccsal ellátva a beteget. Ezek a lehetőségek mégis megmaradhattak, míg a csomagküldés nem.
A gyakorlatban gyorsan tapasztalható lett, hogy az egészet az árverseny sínylette meg (alighanem ez is lehetett a cél). Korábban volt rá példa, hogy 50 százalékos különbség volt egy termék árában – persze az online is árusító patika javára. Így, hogy a patikáknak már nincs értelme versenyezniük interneten, a különbségek szemmel láthatóan csökkentek, hiszen patikába általában a legközelebbibe vagy az útba esőbe szoktak járni az emberek. Az már tíz nap elteltével is látszott, hogy sok esetben akár 20 százalékkal is emeltek az áron azok a patikai webáruházak, amelyek korábban a legolcsóbbak voltak.
Szerző: B.Varga Judit
Címkék: patika, gyógyszertár, gyógyszer, elemzés, GKI
