Rövid távon a többségnek megremeg a keze

Tőlük várunk nagy hozamot

2014. szeptember 5. Odaadom a pénzem, csinálj vele, amit akarsz, jó hozamot fizess, de azért ne legyen túl nagy a kockázatom – nagyjából ezek a befektetők elvárásai az abszolút hozamú alapokkal szemben. Egy év alatt több mint 80 százalékkal nőtt az itt kezelt vagyon nagysága. Noha az alapkezelők miden kockázatra felhívják a figyelmet, és hangsúlyosan hosszabb távú megtakarításnak ajánlják az abszolút hozamú alapokat, a befektetőket itt is inkább a rövid hozamok érdeklik, ezért sokszor „megremeg a kezük”.

Ömlik a pénz az abszolút hozamú alapokba. A tavaly júliusi 361 milliárd forintról egy év alatt 83 százalékkal 661 milliárd forintra nőtt az itt kezelt vagyon nagysága a hozamoknak és a beözönlő megtakarításoknak köszönhetően – derül ki a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ) adataiból. Főként a privátbanki ügyfelek kedvelik ezt a fajta befektetést, de intézményi befektetők és kisbefektetők körében is egyre népszerűbb.

„Nem kell értened a pénzhez, majd mi, a szakértők eldöntjük, hogy hogyan hízik a legjobban” – talán ezzel a meglehetősen leegyszerűsített üzenettel foglalhatjuk össze az abszolút hozamú alapok lényegét. Márpedig ez a jelenlegi nagyon alacsony hozamkörnyezetben jó hívószó lehet, igaz, cserébe valamekkora kockázatot fel kell vállalni. Az abszolút hozamú alapok azonban leveszik a befektető válláról azt a terhet, hogy eldöntse, érdemes-e részvényalapokba tenni a pénzét – azon belül pedig milyen típusúba –, vagy maradjon a kötvényeknél, esetleg szektorba vagy nyersanyagba fektető alapot válasszon. Nem kell tehát neki magának elképzelnie azt, hogy mi várható azon a piacon, amit egyébként sem nagyon ismer.

Itt az alapot kezelő szakértő szabadjára engedheti magát, és – persze adott keretek között – lecsaphat azokra az üzletekre, amelyekben fantáziát lát. Viccesen azt is mondhatjuk: a portfóliót kezelőknek ez a saját homokozójuk a játszótéren, ahol olyan várat építhetnek, amilyet akarnak. Nincs is két egyforma abszolút hozamú alap, azokat a mára „sztár alapkezelőkké” felnövő szakemberek formálják a saját képükre. A befektető pedig az általuk elképzelt várat (értsd: befektetési politikát) veszi meg. Aztán vagy tetszik neki, vagy nem. Bár sokszor nem várják meg az építkezés végét. (A cikk a Befektetési alapok rovat része, a korábbi hozamokat ott megtalálja.)  




Napi stressz az árfolyam

Noha az alapkezelők folyamatosan kommunikálják a befektetési stratégiát, a kockázat mértékét is hangsúlyozzák, és világosan elmondják, hogy ezekbe hosszú távra érdemes betenni a megtakarítást (minimum 3-5 év), az összes befektető (a privátbanki ügyfélkörtől az intézményi befektetőn át a kisbefektetőig) a   napi árfolyamokkal stresszeli magát, és néhány hónap teljesítménye után dönt a maradásról vagy a kiszállásról.

A tapasztalatok szerint azok az abszolút hozamú alapok lehetnek nyerők, amelyek tartósan jól teljesítenek, és lehetőleg mérsékelt volatilitás mellett tudnak pozitív hozamot elérni – mondja Gáti László, az OTP Alapkezelő marketing- és értékesítési igazgatója. A kategóriában legnagyobb OTP Supra esetében jól látszik, hogy ezt díjazzák a befektetők. Az alap által kezelt vagyon mára 118 milliárd forintra nőtt a februári 96 milliárd forintról. Ugyanakkor a nagyobb biztonságra törekvés is jellemzi az alapot. Szalma Csaba portfóliómenedzser tíz százalék körüli volatilitással kiegyensúlyozottabb teljesítményt tűzött ki célul. Más a helyzet az OTP EMDA esetében, ahol Büki András nagyobb, 10-20 százalékos volatilitás mellett   akar teljesíteni. (Mindketten a kockázatmentes hozamoknál többet akarnak elérni, csak eltérő stratégiával.) Mivel a nagy kockázat miatt vannak időszakok, amikor negatív a hozam, ezt   egyes befektetők rosszul tűrik, és amikor pozitívba fordul, kiszállnak. Jól mutatja a nagy kilengéseket az EMDA példája, ahol februárban még negatív három és hat havi hozamokat láthattunk (a februári táblázatot lásd itt), most viszont kiugró, kétszámjegyű a nyereség ugyanezen a távon (lásd a lenti táblázatot).

A portfóliókezelők az előre meghirdetett stratégiát követik, tartják a lefektetett játékszabályokat, hogy hosszú távon hozni tudják a megfelelő hozamot – hangsúlyozta Gáti. Hozzátette: a javadalmazásuk, főként a sikerdíjuk is a hosszú távú teljesítményhez és a befektetési politika keretein belül tartott árfolyam-ingadozáshoz kötődik.

Arcok a befektetéshez


Az abszolút hozamú alapok másik nagy piaci szereplőjénél, a Concorde Alapkezelőnél is úgy látják, hogy hiába a teljes körű felvilágosítás, a befektetők jelentős részének „megremeg a keze”, ha csak rövid távon is gyenge teljesítményt lát. (Pedig az abszolút hozamú alapoknál nagyon is benne van a pakliban a mínuszos hozam.) Éppen azért, hogy a remegő kezű befektetőt saját magától is (illetve a többi befektetőt tőle) megvédjék, az árazással próbálják motiválni őket a hosszabb tartási időre. A Concorde Columbus esetében például 1,5 év tartási időszak után lehet jutalékmentesen visszaváltani a befektetési jegyeket – mondja Móricz Dániel, az alap portfóliómenedzsere. Ez azért is fontos, mert sokszor illikvid piacon működik egy-egy alap, így egy rossz ütemű visszaváltás magának a befektetőnek veszteséget okoz, de ezzel a maradó befektetőket is védik (tudniillik a visszaváltási jutalék az alapot, azaz a benne maradó befektetőket illeti meg).

A portfóliómenedzserek személye nagyon fontos ennél a típusú befektetési alapnál – hangsúlyozta Móricz. Fontos elv, hogy új abszolút hozamú alap náluk kezdetben jellemzően kis méretben indul el, és legalább három év jó teljesítményt kell felmutatni ahhoz, hogy az alapkezelő szélesebb körben értékesítse. Az első ilyen kísérlet az abszolút hozamú alapoknál még 2005-ben a Concorde VM (Vakmajom) Alap volt, ami mára a 64 milliárdos kezelt vagyonával a legnagyobbak közé nőtte ki magát a kategóriában. A Citadella Származtatott Alap esetében Zsiday Viktor azért indulhatott el az alappal, mert addigra – jó portfóliókezelői teljesítményével – nevet szerzett a szakmában, amikor a Concorde Alapkezelőhöz igazolt. A Citadella egyébként éppen most, szeptember 1-jétől változtatott a befektetési stratégiáján: az eddiginél jóval kockázatosabb lesz, mivel így szeretne nagyobb hozamra szert tenni.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát
Annak érdekében pedig, hogy ne maradjon le az érdekesebb írásokról, iratkozzon fel hírlevelünkre!



A legnagyobb abszolút hozamú befektetési alapok 

2014. szeptember 4-én elérhető hozamai



AlapkezelőBefektetési alap neveHozamokNettó 
  3 havi 6 havi1 éves3 éves5 éveseszközérték
AegonAegon Alfa3,20%5,10%10,60%8,30%7,30%26,3 md Ft
 Aegon Money Maxx1,40%3,90%8,20%8,50%7,90%29 md Ft
ConcordeCitadella4,00%2,80%4,20%6,50%8,722,7 md Ft
 Concorde Columbus2,70%3,80%15,40%14,10%15%52,7 md Ft
 Concorde VM -0,80%-2,10%3,50%6,70%7,80%65,2 md Ft
 Platina Pí B sorozat0,20%1,80%6,40%12,20%-54,8 md Ft
 Platina Pí A sorozat0,40%2,20%7,30%13,80%15,70%16,9 md Ft
OTPOTP EMDA18,80%17,60%8,10%24,40%16,50%16,1 md Ft
 OTP Prémium5,80%6,10%8,20%14,00%-10,4 md Ft
 OTP Supra2,90%2,40%7,30%24,60%22,60%118,2 md Ft
PioneerPioneer Regatta1,00%2,60%5,30%--34,7 md Ft
RaiffeisenRaiffeisen Hozam Prémium0,20%-0,50%0,20%4,20%5,30%7,9 md Ft
Forrás: Azénpénzem.hu összeállítás a BAMOSZ kalkulátora alapján
A táblázatba a legnagyobb abszolút hozamú befektetési alapok kerültek. 

A pénzpiaci és a kötvényalapok legutóbbi, részletes, 2014. augusztus 14-i hozamát itt találja.






Szerző: Az Én Pénzem
Címkék:  , , , ,

Kapcsolódó anyagok

Most okozzák a kátyúk a legtöbb balesetet
2020. január 23. A kátyú okozta károk 60-70 százaléka jellemzően az első negyedévben történik a kátyúbiztosítást kínáló társaságok tapasztalatai szerint. Az ilyen jellegű balesetek minden autósnak potenciális kockázatot jelentenek, ezért a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) szerint érdemes biztosítással felkészülni a váratlan esetekre.


A téli fagyok súlyosan meg tudják rongálni a közutakat, ezért most kezdődik csak az igazi „kátyúszezon”. Az úthibák javítása általában tavasszal kezdődik meg, gyakran nyár elejéig is elhúzódik, addig viszont számtalan autót tesznek tönkre minden évben.

A kátyúk okozta leggyakoribb kár a defekt, illetve a felni sérülése, de előfordul futómű-károsodás is sőt, akár balesetet, személyi sérülést is okozhat a kátyú. Az átlagos kárösszeg pár tízezer forint, azonban a futóműben okozott kár akár a többszázezret is elérheti – áll a MABISZ közleményében.

Bizonyíték kell

Fontos tudni, hogy bár az utak állapotáért az út fenntartója felel, azonban a káreseményt mindig a kárt szenvedett autósnak kell bizonyítania. A kátyús balesetekhez akkor is érdemes rendőrt hívni, ha nem történt személyi sérülés, mivel a hatósági jegyzőkönyv fontos dokumentum lehet a bizonyítási eljárás során. Az esetet mindig alaposan dokumentáljuk: készüljön több irányból is fénykép a kátyúról, az autóról, a helyszínről és jól láthatóan a keletkezett sérülésről. Ha a balesetet más is látta, érdemes feljegyezni a tanú vagy tanúk elérhetőségét.

A bejelentéssel a károsultnak a közút fenntartójához kell fordulnia. A bejelentésnél közölni kell az esemény idejét, pontos helyét, valamint, hogy milyen körülmények között történt a baleset. A bejelentéshez csatolni kell a helyszínen készült hatósági jegyzőkönyvet, valamint a fényképfelvételeket, tanúnyilatkozatokat, továbbá – amennyiben rendelkezik vele – a kár összegét igazoló javítási számlát. A kár pontos összegének tanúsításához feltétlenül kérjünk számlát a gépjármű javítási munkálatairól, és őrizzük is meg a procedúra befejezéséig, továbbá érdemes lehet az esetlegesen kicserélt alkatrészeket is megtartani.

Ha több gépjármű is károsodott, azokat külön-külön is be kell jelenteni, az autók sérüléseit ugyanis egyenként számolják el. Személyi sérülés esetén az orvosi dokumentációt is be kell mutatni. A bejelentéshez ne felejtsük el csatolni a forgalmi engedélyről készített másolatot! Szükség esetén hiánypótlásra is felszólíthatják a bejelentőt, ezért érdemes e-mail címünket is megadni.

A biztosítónak is kell a bizonyíték

Kátyúkár biztosítás esetén nem az útkezelő, hanem a saját biztosítónk felé jelenthetjük be a kárt. A biztosító kifizeti a kártérítést, majd utólag rendezi azt az illetékes közútkezelővel. Itt is rendkívül fontos a részletes dokumentáció, ennek hiányában ugyanis a biztosító sem tud fizetni. Mint ahogy akkor sem, ha a megengedettnél gyorsabban hajtott az autós, vagy figyelmeztető tábla jelezte az úthibát.

Kátyúbiztosítást jelenleg önállóan, illetve kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) vagy casco mellé kiegészítő biztosításként köthetnek az autósok, akár évi 2-3 ezer forintért. A kátyúkár biztosítást az hívta életre, hogy az ilyen károk átlagos összege 20 ezer forint körüli, a casco biztosítások önrésze pedig ettől jellemzően magasabb.

ÚtszakaszKezelőBejelentés

Településeket összekötő utak, autópályákMagyar Közút Zrt.elektronikusan (https://internet.kozut.hu/ugyfelszolgalat/karigeny-bejelentes/gepjarmu-kar/); postai úton (Magyar Közút Nonprofit Zrt. Kárigénykezelő osztály, 1024 Budapest, Fényes Elek u. 7-13.); e-mailen: karigenykezeles@kozut.hu
Lakott területen belüli útszakaszokilletékes önkormányzatszemélyesen; e-mailen
Budapest fő- és tömegközlekedési útvonalaiBudapest Közút Zrt.személyesen az ügyfélszolgálaton (Budapest, XI. kerület, Bánk bán utca 8-12.); e-mailen a karrendezes@budapestkozut.hu címen, kitöltött "Kátyúkár bejelentő lap" csatolásával
Egyes biztosítóknál létezik olyan szolgáltatás is, amely a kár – meghatározott limitig történő – megtérítése mellett egyfajta jogsegély-szolgáltatást is nyújt, eljár az út kezelőjénél a biztosítási limitet meghaladó kártérítés megfizetése ügyében.