A házimunkát is értékén kell kezelni
2018. február 13.
Általános nézet, hogy a nyugdíjasok „élősködnek” az aktív dolgozókon. Mint azonban a KSH egy friss tanulmányában megállapítja: az idősek csak a felszínen tűnhetnek kizárólagos nyerteseknek, a „láthatatlan” háztartási munkát figyelembe véve ugyanis a kép egészen mást mutat.
Minden normális családban általános jelenség, hogy a nagyszülők (főleg a nagymamák) alaposan kiveszik a részüket a gyerekek körüli teendőkből. Mindez pedig „termelésként” is számszerűsíthető. A KSH korábban megállapította, hogy magyar GDP negyedével lenne magasabb, ha a házimunka is beleszámítana. A témával kapcsolatban nemrégiben megjelent második tanulmánykötetében – többek között – az árazási lehetőségeket veszik sorra (az összes írást itt nézheti meg).
A tanulmányok között utolsóként (a többi megállapítástól némiképp elkülönítetten) a kutatók azt vizsgálták, hogy kik adják és kik kapják ezeket a „láthatatlan transzfereket”. Mint eredményeik alapján leírták: a háztartási javak és szolgáltatások elsődleges haszonélvezői a gyermekek. Egy korábbi elemzés azt mutatta ki, hogy Magyarországon a közösségi transzferek egy idősre eső értéke több mint kétszerese az egy gyermekre eső értéknek. A háztartáson belül gazdát cserélő, vásárolt javakat és szolgáltatásokat (az úgynevezett magántranszfereket) bevonva azonban a két érték kiegyenlítődik. Ha pedig még egy lépéssel tovább menve a generációs különbségeket (időtranszfer) is figyelembe veszik, akkor kiderül, hogy egy gyermek átlagosan mintegy másfélszer annyi juttatásban részesül, mint egy idős.
Az idősek – állapítja meg a tanulmány – nem kizárólagos nyertesei a folyamatnak, csak annak tűnnek, ha az elemzésből kimaradnak a családtagok közötti intergenerációs transzferek.
Mivel a láthatatlan transzferek a háztartáson belül, rokonok között, elsősorban és főként a szülőktől a gyermekek felé áramlanak, figyelmen kívül hagyásuk elsősorban a gyermeket nevelők elszámolásait torzítja – állapítják meg. Éppúgy, ahogy a háztartást és azon belül a nem fizetett háztartási munkát figyelmen kívül hagyó számítások alulbecslik a gyermekeknek adott erőforrások valódi mértékét, a gyermeket nevelők által adott erőforrások is erősen alulbecsültek a jelenleg rendelkezésre álló statisztikai rendszerben. A számításból kihagyott tételek a statisztikusok szerint kétszer is hiányoznak: először a címzetteknél, nevezetesen a gyermekeknél, másodszor pedig a feladóknál, vagyis a gyermeket nevelőknél.
Azt a KSH írása is rögzíti, hogy az életpályát mindig és mindenhol a különböző életkorú generációk közötti erőforrások átcsoportosítása révén finanszírozzák. Ennek a rendszernek része az állam, a háztartások és a vállalati szektor is. Az adófizetők jellemzően aktív korúak, míg a közkiadások kedvezményezettjei inkább inaktív életszakaszukban vannak. A gyermekes háztartások bevételeit a szülők teremtik elő, de belőlük gyermekeik is részesülnek. A fiatal aktív korú családalapítók egzisztenciateremtés céljából felvett hitelét többségében a gyermekeiket már felnevelt, nyugdíjra készülő idősebb aktív korúak megtakarításaiból finanszírozzák.
Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: házimunka, nyugdíjas, KSH, tanulmány
Többet érnek a nyugdíjasok, mint hinné
Minden normális családban általános jelenség, hogy a nagyszülők (főleg a nagymamák) alaposan kiveszik a részüket a gyerekek körüli teendőkből. Mindez pedig „termelésként” is számszerűsíthető. A KSH korábban megállapította, hogy magyar GDP negyedével lenne magasabb, ha a házimunka is beleszámítana. A témával kapcsolatban nemrégiben megjelent második tanulmánykötetében – többek között – az árazási lehetőségeket veszik sorra (az összes írást itt nézheti meg).
A tanulmányok között utolsóként (a többi megállapítástól némiképp elkülönítetten) a kutatók azt vizsgálták, hogy kik adják és kik kapják ezeket a „láthatatlan transzfereket”. Mint eredményeik alapján leírták: a háztartási javak és szolgáltatások elsődleges haszonélvezői a gyermekek. Egy korábbi elemzés azt mutatta ki, hogy Magyarországon a közösségi transzferek egy idősre eső értéke több mint kétszerese az egy gyermekre eső értéknek. A háztartáson belül gazdát cserélő, vásárolt javakat és szolgáltatásokat (az úgynevezett magántranszfereket) bevonva azonban a két érték kiegyenlítődik. Ha pedig még egy lépéssel tovább menve a generációs különbségeket (időtranszfer) is figyelembe veszik, akkor kiderül, hogy egy gyermek átlagosan mintegy másfélszer annyi juttatásban részesül, mint egy idős.
Az idősek – állapítja meg a tanulmány – nem kizárólagos nyertesei a folyamatnak, csak annak tűnnek, ha az elemzésből kimaradnak a családtagok közötti intergenerációs transzferek.
Mivel a láthatatlan transzferek a háztartáson belül, rokonok között, elsősorban és főként a szülőktől a gyermekek felé áramlanak, figyelmen kívül hagyásuk elsősorban a gyermeket nevelők elszámolásait torzítja – állapítják meg. Éppúgy, ahogy a háztartást és azon belül a nem fizetett háztartási munkát figyelmen kívül hagyó számítások alulbecslik a gyermekeknek adott erőforrások valódi mértékét, a gyermeket nevelők által adott erőforrások is erősen alulbecsültek a jelenleg rendelkezésre álló statisztikai rendszerben. A számításból kihagyott tételek a statisztikusok szerint kétszer is hiányoznak: először a címzetteknél, nevezetesen a gyermekeknél, másodszor pedig a feladóknál, vagyis a gyermeket nevelőknél.
A finanszírozásban is szerepet játszanak az idősebbek
Azt a KSH írása is rögzíti, hogy az életpályát mindig és mindenhol a különböző életkorú generációk közötti erőforrások átcsoportosítása révén finanszírozzák. Ennek a rendszernek része az állam, a háztartások és a vállalati szektor is. Az adófizetők jellemzően aktív korúak, míg a közkiadások kedvezményezettjei inkább inaktív életszakaszukban vannak. A gyermekes háztartások bevételeit a szülők teremtik elő, de belőlük gyermekeik is részesülnek. A fiatal aktív korú családalapítók egzisztenciateremtés céljából felvett hitelét többségében a gyermekeiket már felnevelt, nyugdíjra készülő idősebb aktív korúak megtakarításaiból finanszírozzák.
Az elemzést a többlépcsős rétegzett mintavételi eljárás során kiválasztott személyek időnaplói alapján végezték. A kérdőív párhuzamos tevékenységek végzését is lehetővé tette (mint amikor mosogatás közben segítünk gyermekünknek megírni a házi feladatot), de ilyenkor súlyoztak – hogy 1440 percbe „beleférjen” a nap.
Mindez a KSH szerint erőteljes demográfiai színezetet ad a jóléti rendszernek, a pénz- és biztosítási piacoknak, valamint a háztartásgazdaságnak. A friss kötetben is kiemelik azonban (amit az előző tanulmányok alapján megjelent cikkünkben hangsúlyoztunk), hogy a torzításnak erős nemi komponense is van, különösen a nem fizetett munka területén. A nők elméleti „számláiból” a háztartásban végzett munkát figyelmen kívül hagyva a férfiakhoz képest lényegesen több hiányozna.A teljes tanulmányt itt böngészheti
Az első kötetről részleteket itt olvashat
Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: házimunka, nyugdíjas, KSH, tanulmány
Kapcsolódó anyagok
- 2018.08.29 - Megállt a munkanélküliség csökkenése
- 2018.08.13 - A nyugdíjasok döntő többsége nem akar dolgozni
- 2018.06.06 - Egyre biztosabb az idei nyugdíjprémium, kérdés, mennyi lesz
- 2018.05.16 - Nyugdíj: már jó úton a nagy állami mutatvány
- 2018.04.25 - Időskori nyomorgásra számítanak a magyarok
- 2018.04.23 - Újabb nyugdíjötletek körvonalazódnak
- 2018.04.10 - Így váltják le a robotok a munkásokat
- 2018.03.26 - Ezt kínálják az idősebbeknek a pártok
- 2018.03.07 - Nyílik a bérolló, megszívják a nyugdíjasok
- 2018.01.24 - Kimutatták: elképesztő, mennyit güriznek a nők
- 2018.01.10 - Nyugdíjba menne? Nehezebb lehet, mint hinné!
- 2017.12.06 - Évi 40 milliárdot várnak nyugdíjasmunkából
További kapcsolódó anyagok