A válság óta most kezdődött a legerősebben az év
2018. március 13.
A fővárosban az idén már több mint tizedik eladó korábban befektetési céllal vett lakásától igyekezett megszabadulni – derült ki egy ingatlanközvetítő friss elemzéséből. A vevők körében Budán és Pesten kiemelkedően növekedett a 600 ezer forint feletti négyzetméteráron értékesített lakások aránya.
Tovább fújódik az ingatlanpiaci lufi, aminek tényét egyelőre sokan egyáltalán nem ismerik el (az aggasztó jelekről korábban itt írtunk). Az mindenesetre elgondolkodtató, hogy milyen sebességgel és milyen magasságba emelkedtek az árak. Az idei első két hónap összesített adatai a 2008-as válság óta a legerősebb évkezdést mutatja a hazai lakóingatlan-piacon – állapította mindesetre meg frissen kiadott elemzésében a Duna House (DH). A 2018. februári közel 13 ezres tranzakciószám majdnem 14 százalékos növekedést jelent a tavalyi év ugyanezen időszakához képest.
Nemcsak a tranzakciók száma emelkedett azonban, az árak is egyre magasabbra szállnak. Ráadásul mind többen hajlandóak ilyen csillagászati összegeket kiadni az ingatlanokért. Mint a DH leírta: az elmúlt egy évben Budán és Pesten is a 600 ezer forint feletti ingatlanok domináltak. Arányuk Budán 14, míg Pesten 10 százalékpontot nőtt. Budán a legnépszerűbb kategóriába (ez lassan már minden második adásvételt jelenti) a 40 millió forint feletti lakások tartoznak. (A Duna House Barométer februári kiadványa itt érhető el.)
Az OTP Jelzálogbank ingatlanpiaci vezető elemzője, Valkó Dávid tavaly arról beszélt, hogy „speciális szegmensként” megnőtt azok száma, akik nem egy-két, hanem akár tucatnyi lakást vesznek. A DH friss számai szerint a befektetési célú vásárlás az idén mintha még újabb lendületet kapott volna. Vidéken a tavalyi 23 százalékhoz képest már 26 százalék vett befektetési céllal lakást. Budapesten ugyanez az arány 42 százalékról 45 százalékra nőtt. Közben más változás is lezajlott: tavaly februárban a legtöbb vevő beosztott volt, idén azonban a vállalkozók vásároltak leginkább ingatlant. Utóbbiak adták a vásárlók harmadát.
A DH felvázolta azt is, tipikusan milyen lakásokat keresnek a befektetők. Nem meglepő módon ezen a téren meglehetősen nagy a különbség a vidék és a főváros között. Budapesten a legfrissebb számok szerint a pénz gyarapítása céljából átlagosan 31,5 millió forintos ingatlant vásároltak, melynek mérete 58 négyzetméter körüli. Vidéken persze a befektetések értéke jóval alacsonyabb. Ott átlagosan 14 millió forintos ingatlant vásárolnak ilyen céllal, aminek mérete viszont nagyobb (61 négyzetméter), mint a fővárosban.
Igazán elgondolkodtató viszont, hogy a DH elemzésébe teljesen új elemként már belevette az eladói profilvizsgálatba a korábban befektetésnek vásárolt ingatlanok értékesítését is. Ennek aránya pedig Budapesten 2018. februárban már 12 százalék volt. Ők átlagosan 38 millió forint értékű ingatlanokat adtak el. Az arányszám hosszú távú elemzéséből – tette közzé a DH – a befektetői réteg attitűdjét kívánják vizsgálni, ami megmutathatja az ingatlanpiaci változások befektetésekre gyakorolt hatásait.
Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: lakás, ingatlan, befektetés
Többen szabadulnak már a befektetésként vett lakástól
Tovább fújódik az ingatlanpiaci lufi, aminek tényét egyelőre sokan egyáltalán nem ismerik el (az aggasztó jelekről korábban itt írtunk). Az mindenesetre elgondolkodtató, hogy milyen sebességgel és milyen magasságba emelkedtek az árak. Az idei első két hónap összesített adatai a 2008-as válság óta a legerősebb évkezdést mutatja a hazai lakóingatlan-piacon – állapította mindesetre meg frissen kiadott elemzésében a Duna House (DH). A 2018. februári közel 13 ezres tranzakciószám majdnem 14 százalékos növekedést jelent a tavalyi év ugyanezen időszakához képest.
Az áremelkedésnek köszönhetően a DH elemzése szerint a téglalakások értékesítési időszaak egy-két hónappal hosszabbodott, jellemzően 100-140 nap után sikerül szerződni. A fővárosban a pesti oldalon ennél valamelyest még több idő szükséges egy-egy ingatlan eladásához. A kedvezőbb áron vásárolható panellakások esetében nem ilyen drasztikus a változás, az ilyen típusú ingatlan a meghirdetéstől számítva általában 3 hónap körüli időszakon belül cserél tulajdonost.
Nemcsak a tranzakciók száma emelkedett azonban, az árak is egyre magasabbra szállnak. Ráadásul mind többen hajlandóak ilyen csillagászati összegeket kiadni az ingatlanokért. Mint a DH leírta: az elmúlt egy évben Budán és Pesten is a 600 ezer forint feletti ingatlanok domináltak. Arányuk Budán 14, míg Pesten 10 százalékpontot nőtt. Budán a legnépszerűbb kategóriába (ez lassan már minden második adásvételt jelenti) a 40 millió forint feletti lakások tartoznak. (A Duna House Barométer februári kiadványa itt érhető el.)
Sokan még csak most igyekeznek beszállni
Az OTP Jelzálogbank ingatlanpiaci vezető elemzője, Valkó Dávid tavaly arról beszélt, hogy „speciális szegmensként” megnőtt azok száma, akik nem egy-két, hanem akár tucatnyi lakást vesznek. A DH friss számai szerint a befektetési célú vásárlás az idén mintha még újabb lendületet kapott volna. Vidéken a tavalyi 23 százalékhoz képest már 26 százalék vett befektetési céllal lakást. Budapesten ugyanez az arány 42 százalékról 45 százalékra nőtt. Közben más változás is lezajlott: tavaly februárban a legtöbb vevő beosztott volt, idén azonban a vállalkozók vásároltak leginkább ingatlant. Utóbbiak adták a vásárlók harmadát.
A DH felvázolta azt is, tipikusan milyen lakásokat keresnek a befektetők. Nem meglepő módon ezen a téren meglehetősen nagy a különbség a vidék és a főváros között. Budapesten a legfrissebb számok szerint a pénz gyarapítása céljából átlagosan 31,5 millió forintos ingatlant vásároltak, melynek mérete 58 négyzetméter körüli. Vidéken persze a befektetések értéke jóval alacsonyabb. Ott átlagosan 14 millió forintos ingatlant vásárolnak ilyen céllal, aminek mérete viszont nagyobb (61 négyzetméter), mint a fővárosban.
Több olyan független, a budai körzetben dolgozó közvetítőtől is azt hallottuk, hogy úgy érzékelik: az utóbbi időben határozottan nőtt azoknak az ingatlanbefektetőknek a száma, akik már eladnának, vagy ezt fontolgatják.
Igazán elgondolkodtató viszont, hogy a DH elemzésébe teljesen új elemként már belevette az eladói profilvizsgálatba a korábban befektetésnek vásárolt ingatlanok értékesítését is. Ennek aránya pedig Budapesten 2018. februárban már 12 százalék volt. Ők átlagosan 38 millió forint értékű ingatlanokat adtak el. Az arányszám hosszú távú elemzéséből – tette közzé a DH – a befektetői réteg attitűdjét kívánják vizsgálni, ami megmutathatja az ingatlanpiaci változások befektetésekre gyakorolt hatásait.
Az ingatlanpiacon gyülekező felhőkről itt írtunk
Nézze meg karikatúránkat is!
Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: lakás, ingatlan, befektetés
Kapcsolódó anyagok
- 2018.05.10 - Elképesztően drága már a lakásbérlet
- 2018.04.27 - Lakásárak: tovább szakad az ország
- 2018.04.25 - Egyre több lakás áll üresen
- 2018.04.16 - Megfizethetetlenné válhatnak a nyaralók?
- 2018.04.04 - Egyre nehezebb saját lakáshoz jutni
- 2018.03.23 - Csődök várhatók az építőiparban
- 2018.03.21 - Mikor jön az újabb pénzügyi válság?
- 2018.03.05 - Gyűlnek a felhők az ingatlanpiacon
- 2018.03.02 - Beveti a kormány a CSOK-bombát a választásra
- 2018.03.01 - Elgondolkodtató lakáshitelezési adatok
- 2018.02.23 - Már 100 négyzetméteres az átlagos lakás
- 2018.02.22 - Hoppá! Nem mindenkinek jár a fogyasztóbarát lakáshitel
- 2018.02.21 - Építőipar: drasztikus áremelkedés, hatalmas szakemberhiány
- 2018.02.21 - Nem tart lépést a bér a lakások drágulásával
- 2018.02.16 - Új lakást venne? Egyre nagyobb a kockázat
További kapcsolódó anyagok