Többe kerültek az idei viharkárok

2022. szeptember 9. Viszonylag kevés kárbejelentés érkezett az idei viharszezonban, az átlagos kárkifizetés ugyanakkor a korábbi években megszokottnál jóval magasabb összeg volt. Itt is beütött az infláció hatása – derül ki a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) adataiból.

Idén a május 1. és augusztus 31. közötti viharszezon még intenzíven indult. Az első két hónap után ugyanis 39 ezer bejelentés érkezett, a kárösszeg pedig 4,6 milliárd forint volt, ami lényegesen meghaladta a 2021-es rekordév időarányos káradatait. (Ezekben az összesítésben nincsenek benne a mezőgazdasági károk és az időjárás következtében az ipari létesítményekben, közintézményekben, stb. keletkezett rongálódások.) Júliustól viszont inkább a szárazság és az aszály okozott rendkívüli gondokat a gazdálkodóknak és a biztosítóknak is – tudatta a MABISZ közleményében portálunkkal.

Az időjárás kiszámíthatatlanságát jelzi, hogy idén eddig a legsúlyosabbnak a január 30-i orkán következményei bizonyultak, ami több mint huszonhétezer bejelentés nyomán közel hárommilliárd forintjába került a biztosítóknak. A korábbi évek tapasztalata, hogy az időjárási anomáliák egyre kevésbé korlátozódnak a hagyományos viharszezonra.

Nőtt a kárkifizetés

A viharszezon összesen mintegy 63 ezer kárbejelentése csak a többi év felét-harmadát teszi ki. A szövetség 2010. óta összesíti a viharszezon adatait, ebben az időszakban csak 2018-ban érkezett ilyen kevés kárbejelentés. A károkra kifizetett 7,5 milliárd forintos összeg ugyanakkor a korábbi évek átlagának felelt.

Az adatokból kiolvasható, hogy viszonylag kevés bejelentésre aránylag magas összeget fizettek ki a biztosítók. A viharkárokra kifizetett százhúszezer forint feletti átlagkár húsz-negyven százalékkal haladja meg az elmúlt évekét. Ez egyrészt jelzi az idei viharok intenzitását, másrészt a megemelkedett építkezési, újjáépítési költségeknek köszönhető. A viszonylag kisebb károsodások helyreállítására is a korábbi éveknél magasabb összegeket kell szánni – vagyis egyre erősebben érződik a kárinfláció jelensége. Ebben a helyzetben különösen fontos, hogy ne váljunk alulbiztosítottakká – hangsúlyozzák a biztosítók.

Milyen károkat okozott a vihar?

Az elmúlt négy hónapban egyébként május végén voltak a legkomolyabb viharok. Volt olyan károsult, aki épp, hogy megkezdte ingatlanja helyreállítását, amikor az újabb vihar nyomán már kénytelen volt megtenni a következő bejelentést. Tavalyhoz hasonlóan idén is feltűnően sok volt a jégkár, valamint a tetőbeázások mellett a villám és annak másodlagos, indukciós hatásai adtak alapot a kárigényre.

A villámcsapás okozta károk külön tételt képeznek a biztosítói statisztikákban. Itt az összesítések az év első nyolc hónapjára vonatkoznak. Idén a kárigények (5400 darab) mintegy ezerrel elmaradnak a tavalyitól, a kifizetett vagy tartalékolt összeg (kb. 657 millió forint) valamivel több, mint kétharmada a tavalyinak (918 millió). A tavalyihoz képest mintegy hétszáz millió forinttal kevesebbet, 1,7 milliárd forintot fizettek ki vagy tettek tartalékba idén a biztosítók a villámcsapások másodlagos, indukciós hatása miatt bekövetkezett – a tavalyinál öt és fél ezerrel kevesebb – 15,5 ezer káreseményre. (Ilyenkor a közelben lesújtó mennykő számítástechnikai és szórakoztató elektronikus eszközöket vagy háztartási készülékeket tesz tönkre.) A korszerű, integrált áramköröket tartalmazó műszaki berendezések jobban ki vannak téve a villámok hatásának, így a hálózatokon keresztül beérkező túlfeszültség gyakrabban okozza a meghibásodásukat, mint a korábban használt, hasonló berendezések esetében.

Szerző: L.J.
Címkék: vihar, viharkár, elemi kár, biztosító, lakásbiztosítás, épület, ingatlan, MABISZ