Tízmillió felett ellenőrzik a pénzbefizetést

Vajon mindenkire vonatkozik majd a szigor?

2019. április 5. Májustól új felügyeleti elvárások lépnek életbe: megkövetelik a bankoktól a tízmillió forint feletti pénzbefizetések ellenőrzését. Dokumentummal is igazolni kell, hogy honnan jött a pénz, s a pénzváltással kapcsolatos szabályok is változnak.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) idén május 1-jétől három ajánlást léptet életbe a bankok, biztosítók és minden pénzügyi intézmény védelmi vonalainak megerősítése érdekében. A jegybank pénzmosás-vizsgálati osztályvezetője szerint ezek egyértelmű üzenete: a piszkos pénzek elleni védelem kulcsa, ha a piaci szereplők megfelelően ellenőrzik a pénzeszközök – kiemelten a nagy mennyiségű készpénz – forrását.

A jegybank elvárása nyomán a 10 millió forintot meghaladó készpénzes tranzakcióknál – kiemelten a befizetéseknél, pénzváltásoknál – a továbbiakban a pénzügyi intézmények már nem csak az érintett ügyfelek azonosító okmányait kérhetik el. Szükség lesz emellett a tranzakcióban érintett pénzeszközök forrásának megnevezésére is, sőt dokumentumok bemutatását is kérhetik tőlük. Az ügyfélpénzek eredetének megismerésére a jegybank ajánlásában egységes módszertan közreadásával segíti a piac szereplőit.

Az elmúlt években Magyarországon évi mintegy 8500 gyanúra okot adó bejelentést érkezett a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) mellett működő Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Irodához. A jelzések kb. kétharmada bankoktól származott. Az iroda és maguk a pénzügyi intézmények ezek nyomán 2017-ben 214 esetben függesztették fel ügyletek lebonyolítását, ezzel mintegy ötmilliárd forintnyi gyanús pénz tovább áramlását megakadályozva.

A bankok nem elégedhetnek meg azzal, ha egy ügyfél csak annyit mond, hogy „étteremtulajdonos” vagy „ingatlant akar vásárolni”. Ezek ugyanis csak az ügyfél üzleti tevékenységét vagy felhasználási céljait jelzik, nem a pénz eredetét. A nagy összeg származását – típusától függően –olyan dokumentumokkal lehet ténylegesen igazolni, mint egy hagyatékátadási végzés, bankszámla-kivonat vagy éppen ingatlanhatósági igazolás az ingatlan értékesítéséről (ha ilyenek nincsenek, 100 millió forintig egy teljes bizonyító erejű magánokirat is elég, de az ügyfélnek a dokumentumok hiányát is meg kell indokolnia).

Összeszedték, mik lehetnek nagyon gyanúsak

A pénzügyi intézményeknek folyamatosan monitorozniuk kell az esetleges szokatlan, pénzmosásra, terrorizmusfinanszírozásra utaló tranzakciókat. Az erre utaló figyelmeztető jeleket az MNB mellékelte ajánlásához. Elgondolkodtató információ például, ha egy ügyfél rendszeres készpénzes vagy értékpapíros tranzakciói valahogy mindig pont a pénzmosási azonosítási értékhatár alattiak. Enyhén szólva szokatlan, ha egy cég kereskedelmi tevékenységének méretéhez képest készpénzforgalmat bonyolít, vagy ha magánszemélyek számláin céges üzleti tevékenység zajlik.

Az sem jó jel, ha „láncátutalások” történnek (ugyanazok az összegek egy-két napon belül tovább vándorolnak, netán épp oda, ahonnan érkezett a pénz), vagy ha a bankszámláról készpénzt felvevő ügyfelet mindig egy vagy több másik személy kíséri, várja a bankfiók előtt. Meg kell szólalnia a riasztócsengőnek akkor is, ha egy vállalkozás hirtelen profilt vált, s ezzel együtt a saját tevékenységükről alig tudó vagy akár még lakcímmel nem rendelkező (hajléktalan) tulajdonosai lesznek. A biztosítók számára az olyan esetek lehetnek furcsák, amikor valaki idő előtt indokolatlanul – ezzel nagy veszteséget magára vállalva – mond fel egy életbiztosítást az azonnali készpénzkifizetés érdekében.

Az MNB 2019 májusától azt is elvárja, hogy az ötvenmillió forint összeg feletti pénzváltási ügyletek a megbízó hitelintézet előzetes jóváhagyása után kerülhessenek végrehajtásra. Az ekkora összegű pénzváltásra vonatkozó igényt legalább 5 nappal az ügyletet megelőzően írásbeli kérelemben kell jelezni a pénzváltó irodáknál. A pénzváltó irodák – hirdetmény útján vagy egyéb módon – előzetesen tájékoztatják majd az ügyfeleket arról, hogy az 50 millió forintot elérő vagy meghaladó összegű pénzváltás csak a megbízó hitelintézet előzetes jóváhagyásával valósulhat meg, és az ügylet végrehajtása előzetes kérelemhez kötött.

A jegybank egy további ajánlásában – európai iránymutatás nyomán – részletesen bemutatja a tulajdonosi kockázati tényezőket. Nemcsak előírják, ellenőrzik is az egészet. Az MNB idén várható felügyeleti vizsgálatainak egyik kiemelt pontja lesz ugyanis, hogy a bankok, pénzküldő cégek vagy éppen befektetési vállalkozások miképp szerzik be az ügyfélpénzek forrásával kapcsolatos információkat, dokumentumokat.

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: MNB, jegybank, készpénz, pénzmosás, bankok