Tisztességtelenek a devizahitelek, de ez nem sok jót hoz az adósoknak

Fotó: Szigetváry Zsolt, MTI
2014. június 16. A Kúria mai döntése szerint tisztességtelen az árfolyamrés alkalmazása a devizahiteleknél, ráadásul az egyoldalú kamatemelések is többségében megbuknak majd, ha bíróság vizsgálja meg a szerződéseket. Az adósok azonban annyira nem örülhetnek ennek, számukra ugyanis az árfolyamkockázat áthárításának tisztességtelensége hozta volna el a végleges megoldást. Ezt azonban nem mondta ki a Kúria.

Tisztességtelen az árfolyamrés alkalmazása a deviza alapú hiteleknél – mondta ki ma a Kúria a két héttel ezelőtti, a Kásler kontra OTP perben hozott döntésével összhangban. Hacsak nem születik más törvény, a Magyar Nemzeti Bank hivatalos deviza árfolyamával kell számolni.

Az egyoldalú szerződésmódosításról kimondta, hogy szintén tisztességtelen, ha nem felel meg azoknak az elveknek, amelyeket a Kúria Polgári Kollégiuma 2012. decemberében közzétett (erről korábban itt írtunk), azaz nem egyértelmű és érthető a megfogalmazás, nincs tételes meghatározás stb. Wellmann György , a Kúria Polgári Kollégiumának vezetője szerint a deviza alapú hitelek döntő többségénél az egyoldalú szerződésmódosítást, így az egyoldalú kamatemelést nagy valószínűséggel tisztességtelennek fogják találni a bíróságok.

Ennek alapján tehát az árfolyamrés és az egyoldalú kamatemelés egyértelműen visszajár az adósoknak. Nagy boldogságot azonban mégsem jelenthet a Kúria mai döntése, a legnagyobb jelentőséggel bíró kérdést ugyanis nem oldotta meg a legfelsőbb bírói fórum.

Az árfolyamkockázat egyoldalúan az adósokra terhelését ugyanis önmagában nem tartotta tisztességtelennek. A jogegységi határozat szerint (ezt honlapunkon teljes terjedelmében itt találja) ugyanis ennek „tisztességtelensége csak akkor vizsgálható és állapítható meg, ha az általánosan tájékozott és ésszerűen figyelmes és körültekintő átlagos fogyasztó” számára a szerződés és a tájékoztatás nem volt világos és érthető. Magyarul az adósnak kellene bizonyítania, hogy vagy félrevezette a bank, vagy nem kapott megfelelő tájékoztatást. Mivel a bankok sok adóssal kockázatfeltáró nyilatkozatot is aláírattak, a legtöbb szerződés esetében aligha bizonyítható, hogy például szóban mit mondtak az ügyfélnek. Ebben a kérdésben tehát – általánosságban – vesztettek az adósok.

Noha a Kúria jogegységi határozata a bíróságok számára iránymutató, Wellmann szerint a bankok jól felfogott érdeke a perek elkerülése. Ebből következik, hogy újra kéne számolniuk a szerződéseket. Automatikus visszafizetés azonban nem jár, valójában a jogalkotónak kellene megnyugtatóan rendezni a kérdést. A kormány egyébként már többször jelezte, hogy a Kúriára vár, és majd utána terjeszt be törvényt devizahiteles kérdésben. Célszerű tehát ezt megvárni.

Fontos tudni, hogy a mai döntés nemcsak a lakáshitelesekre, hanem minden deviza alapú hitelre vonatkozik. Így az autóhiteleseknek, valamint az egyéb fogyasztási kölcsönt felvett adósoknak is visszajár az árfolyamrés és a kamatemelés összege. Ráadásul a Kúria döntésének értelmében az egyoldalú kamatemelés a forinthiteleseknek is visszajárhat – ha nem felel meg a kritériumoknak.

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék:  , , , , , , ,

Kapcsolódó anyagok