Lakást bérel? Társasházban lakik? Mire fizet a biztosító?

Tévhitek a lakásbiztosításokról

2013. november 14. A társasházakra kötött biztosítások nagy része csak a közös tulajdont védi, ezért a saját lakásbiztosítással nem rendelkezők közül sokan hoppon maradhatnak baj esetén. Bár a bérelt lakásban élők is köthetnének biztosítást a vagyonukra, sokan mégsem teszik meg, mert azt hiszik, ők nem szerződhetnek. Sokan a tévhitek miatt nem kötnek otthonbiztosítást.

A társasházi lakásban élők 16,5 százalékának olyan otthonbiztosítása van, amely csak a közös tulajdonra térít, a saját lakásban esett kárra viszont nem fizet – derül ki a GfK legutóbbi, az Allianz megbízásából készített kutatásából. A lakásban és az ingóságokban esett károkra tehát nem térítene a biztosító baj esetén. Pedig az elmúlt öt évben az otthonok felét, az elmúlt egy évben pedig 10 százalékát érte valamilyen kár.

Első pillantásra a társasházban lakók körében az átlagosnál sokkal jobbnak mondható az otthonbiztosítások aránya; a kutatás szerint, míg a lakosság 70 százaléka rendelkezik lakásbiztosítással, a társasházi lakásban élők között az arány 92 százalék. Az is kiderült azonban, hogy 33 százalékuknak csak társasházi biztosítása van. Ezek fele olyan, ami csak a közös tulajdonra fizet. (A cikk a lakásbiztosítással foglalkozó Lakásom rovat része.)

A társasház biztosítását a közös képviselő köti meg, de nem minden lakó követi, hogy pontosan mire vonatkozik. Éppen ezért fontos ellenőrizni, hogy a társasházi biztosítás mire fizet. A lakástulajdonosnak érdemes önálló lakásbiztosítást kötnie, ha a társasházi csak a közös tulajdonú részekben esett kárt téríti. Ráadásul a piaci versenynek köszönhetően ma már olcsó fapados biztosítások közül is választhatnak az ügyfelek, ha szűkösek az anyagi lehetőségeik. (A most folyó kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási kampányban külön kedvezmények is vannak, ha valaki lakásbiztosítással együtt köt kötelezőt.)
A társasházi biztosítások egy része a saját tulajdonú részre is térít, az ingóságokra azonban nem mindig terjed ki a biztosítás. Ekkor lehetőség van csak az ingóságokra külön biztosítást kötni.

Probléma lehet még az alulbiztosítottság is. Nagy kérdés ugyanis, hogy pontosan mennyit fizet a társasházi biztosítás, ha megsemmisül az ingatlan. Sokszor előfordul, hogy – éppen költségminimalizálás miatt – nem fedezné a ház újjáépítését, így a lakásunkét sem. Ilyenkor célszerű kiegészítésként biztosítást kötni az ingatlanra, de az ingóságokra is, ha keveselljük a biztosítási összeget.

Bérlőként is köthetünk

Az Allianz felmérése szerint azoknak, akiknek nincs lakásbiztosítása, mintegy 6 százaléka azért nem kötött, mert nem tulajdonos. A bérelt lakásban élők közül ugyanis sokan azt hiszik, hogy nem is köthetnek otthonbiztosítást, vagy azt csak a tulajdonos kötheti meg. Pedig a bérlő is köthet magára az ingatlanra is, de akár csak a saját vagyontárgyaira is.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy sok kellemetlenségtől kímélheti meg magát a lakás tulajdonosa és bérlője is, ha van az otthonra biztosítás. Olvasóink jelzése szerint előfordul, hogy a bérlő nem csak bérleti díjhátralékot, de károkat is hagy maga után a lakásban, amit aztán később lehetetlen behajtani. Letépett tapéta, betört erkélyajtó maradhat az eltűnt bérlő után. A lakás tulajdonosának tehát mindenképp érdeke, hogy legyen biztosítása, ami például a nem várt események kapcsán akár a kiesett bérleti díjat is megtérítheti.

De bérlőként is fontos lehet, hogy biztosítás legyen az otthonra. Gyerekes családokban gyakran előfordulhat a nem szándékos károkozás, amit aztán saját zsebből kell kifizetni a tulajdonosnak, ha nincs biztosítás. De egy hétköznapi csőtörés vagy rövidzárlat esetén is (a károk 39 százalékát csőtörés vagy rövidzárlat okozza) hosszas vita kezdődhet a bérlő és a tulajdonos között, hogy ki állja a károkat.

Egyre több a nem saját otthon

Ha tehát a tulajdonos nem kötött az ingatlanra biztosítást, akkor a bérlőnek is érdeke lehet biztosítani. Ha pedig az ingatlanra van biztosítás, akkor a bérlőnek a saját ingóságait fontos biztonságban tudni. Érdemes már a lakásbérleti szerződésében tisztázni, hogy van-e biztosítás az otthonra, ki fizeti a díját, és pontosan mit térít.

A tapasztalatok szerint egyre többen élnek magánszemélytől bérelt lakásban. A KSH adatai szerint 2001-ben még mintegy 98 ezer lakást adtak ki a magánszemélyek bérlőknek, 2011-ben már 145 ezer bérelt lakásról beszélhetünk, amelyek magánszemélyek tulajdonában voltak. Bár ez a legfrissebb statisztika, ingatlanpiaci szakemberek szerint a bérelt lakások száma folyamatosan nőtt az azóta eltelt időben is, egyre többen lehetnek tehát azok, akiket bérlőként érinthet az otthonbiztosítás. Ráadásul a bérlők közül sokan rendelkeznek értékes műszaki cikkel vagy lakberendezési tárggyal, aminek az árát csak egy megfelelő lakásbiztosítás térítheti meg.

Címkék: lakásbiztosítás, Allianz, alulbiztosított, társasház biztosítás, albérlet biztosítása