Folyamatosan rekordokat dönt a BUX index

Tényleg nőhet még a magyar részvénypiac?

Fotó: Budapesti Értéktőzsde
2017. szeptember 7. A hazai részvénypiac fő mutatója a BUX egy ideje egyre-másra dönti meg rekordjait. A BUX emelkedése főleg a három legnagyobb papírnak köszönhető. Az elemzők véleménye megoszlik abban, hogy túlértékeltek-e már a hazai részvények, vagy folytatódik a sikertörténet. Egy tanulmány szerint azonban a magyar még mindig a világ negyedik legígéretesebb részvénypiaca.

Jó ideje elégedettek lehetnek a hazai részvénypiac befektetői. A tőzsde vezető mutatója, a BUX index korábban szinte elképzelhetetlennek tartott magasságokba érve immár két éve egyre másra dönti meg rekordjait. Az elmúlt egy évben pedig mintha még fel is gyorsult volna a folyamat. A BUX szinte már menetrendszerűen döntött ismét történelmi csúcsokat – jegyzi meg elégedetten a Budapesti Értéktőzsde augusztusról kiadott összefoglaló közleménye. Mint írják, ekkor „több alkalommal is 37 ezer környékén járt az index, hogy aztán a hónap második felében végleg átlépje a bűvös határt. Azonban itt sem pihent meg, mert a 37 ezres határt is átlépve 38 092 ponton állapodott meg.” Ahhoz képest, hogy az évet 32099 ponton kezdte az index, egy éve szeptemberben pedig még 28400 pont körül járt, valóban impozáns eredmény. A BUX értéke egy év alatt 32 százalékkal, idén január 1-jétől pedig 18,15 százalékkal nőtt.


A dolog persze kissé csalóka lehet. A BUX index valójában alig mutat többet, mint a három vezető részvény teljesítményét, hiszen csupán a MOL 30,64 százalékos, az OTP 36,35 százalékos, a Richter Gedeon pedig 21,04 százalékos, a három papír összesen így 88,03 százalékos súllyal szerepel a mutatóban. A többi 13 részvény osztozik a fennmaradó 11,97 százaléknyi erőn. Az arányokat mutatja az is, hogy míg a teljes forgalom ugyanabban a hónapban 212 milliárd forint volt, ebből a MOL 45,2 milliárddal, az OTP 93,5 milliárddal, a Richter Gedeon pedig 40,2 milliárddal, vagyis a három papír összesen így 84,3 százalékkal részesedett, ami alig marad valamivel alatta az indexben levő súlyuknak.

Mi a helyzet a kicsikkel? 


Mindez persze semmiképp sem jelenti automatikusan azt, hogy a többi részvény, vagy legalábbis azok némelyike, nem vette ki részét a fellendülésből. A közepes piaci tőkeértékű tőzsdei cégeket tömörítő index, a BUMIX (hivatalos nevén: A Budapesti Értéktőzsde Részvénytársaság Közepes és Kis Kapitalizációjú Részvényeinek Indexe), amely talán mégis jobban mutatja az összpiaci helyzetet (15 papírja közül a legnagyobb, a Graphisoft súlya mindössze 14,82 százalék), a BUX-tól elmaradva, de szintén imponálónak mondható mértékben emelkedett. Egy év távlatban 16 százalékkal, január 2. óta 14 százalékkal. Mindössze arra érdemes felhívni a figyelmet, hogy mivel összesen is a részvénypiac alig több mint tizedét kitevő kisebbségét, egyenként elenyésző részét, a forgalom töredékét adják, mozgásuk pillanatnyi, gyakran gazdaságon kívüli hatásoknak, nem egyszer szemmel láthatóan hátsó szándékokkal terhelt beavatkozásoknak van kitéve. Fellendülésük, de visszaeséseik is így gyakran véletlenszerű, vagy csak a bennfentesek számára magyarázható, ezért (is) sokszor átmeneti jellegű, forgalmuk és volatilitásuk is hirtelen megnövekvő majd visszaeső.

További fellendülés

Megoszlanak a vélemények arról, hogy mi várható a jövőben. Akad elemző, aki már az év elején arról írt, hogy túlértékeltek a magyar részvények, míg mások a sikertörténet folytatására számítanak. Ennek tükrében talán meglepő, hogy mint az a Marketwatch (amely amúgy az amerikai részvénypiac helyzetét elemezte) cikkéből mellesleg kiderül, a Star Capital Research egy tanulmánya szerint Magyarország, noha súlya a világ piacai között gyakorlatilag nem mérhető, hosszabb távon még mindig a világ egyik legígéretesebb részvénypiaca. A több paramétert, az ország és a vállalatok gazdasági adatait is értékelő, a vállalati bevételek és az árak (CAPE), valamint az osztalék és az ár (P/E) arányt is hangsúlyosan figyelembe vevő elemzés általában a fejlődő piacokat emeli ki. Bár mint az általa közzé tett táblázatból kiderül, több európai részvénypiac, így az olasz, a francia és a német is jelentősen megelőzi az amerikait, az első helyekre Dél-Koreát, Csehországot és Ausztriát teszi, és Magyarországot is a negyedik helyre sorolja.

Szerző: Lenkei Gábor
Címkék:  , , , , , , ,

Kapcsolódó anyagok