Már nem a jutalékszint lehet a fő akadály

Tényleg mindenütt használható lesz a bankkártya?

Fotó: Latzer Anna
2016. december 20. Már több mint kilencmillió bankkártyát használnak a magyarok, de számos helyen még mindig nem lehet a plasztikokkal fizetni. Sokan a kártyaelfogadó terminálok nemrég bejelentett támogatásától várnak áttörést. Megnéztük, erre mekkora lehet az esély.

A Magyarországon kibocsátott fizetési kártyák száma a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint már októberre átlépte a 9 millió darabot. A fizikai elfogadóhelyek 85 ezret meghaladó száma viszont a harmadik negyedévben nem változott számottevően az előző negyedévhez képest, az elfogadóhelyeken üzemelő POS terminálok száma ugyanakkor közel 3 százalékkal bővült, és már megközelíti a 108 ezer darabot.

Nem véletlenül panaszkodnak azonban sokan arra, hogy számos helyen nem tudnak bankkártyával fizetni. Ezen a helyzeten segíthetne a bankkártya-elfogadó terminálok számának növeléséhez nyújtott állami támogatás, amelyről már megjelent a rendelet is (ezt itt nézheti meg). Az állam a POS-telepítéshez bankonként 80-800 millió forintot hajlandó adni (egy berendezés után 80 ezer forint jár, de minimum ezer, maximum tízezer terminállal lehet pályázni), ami elég jól hangzik. Ez a fejlesztés, ha beindul, akkor valóban komoly növekedést hozhat az elfogadóhelyek számában.

Cserében vállalni kell azonban, hogy a kártyaelfogadó kereskedelmi, illetve szolgáltató egységgel megkötött szerződés alapján a közvetlenül vagy közvetve felszámított nettó szolgáltatói díjak nem haladhatják meg a bankkártyás fizetések bruttó összértékének egy százalékát. Az Azénpénzem.hu vizsgálódása alapján azonban úgy tűnik, hogy ez a jutalék már ma sem magasabb. Még a legkisebbeknél is találkoztunk akár egy százalék alatti teherrel is.

Ellentmondóak a banki vélemények


Tulajdonképpen ezt támasztotta alá a Budapest Bank (BB) szakértői által a portálunk érdeklődésére adott válasz is. A BB – mint írták – bankkártya-elfogadó szolgáltatást közvetlenül nem nyújt, a kereskedőkkel a bank együttműködő partnere köt szerződést. (Ők jogosultak tehát pályázni a legalább 80 millió forintra is – a szerk.) Partnerük gyakorlata alapján pedig úgy látják, hogy a jutalék maximálása önmagában nem fejthet ki „érdemi ösztönző hatást a kereskedőkre”. A POS-telepítési támogatás viszont nagyobb mozgásteret adhat a további, kereskedőknek szóló kedvezményekre, ami ösztönözheti a kisebb kereskedőket arra, hogy lehetővé tegyék a kártyaelfogadást.

Kérdés persze, hogy a bankok (illetve partnereik) továbbadják-e az állami pénzt, vagy legalább annak egy részét. Erre gyaníthatóan rákényszerülhetnek majd. Míg ugyanis korábban valóban a magas jutalék, ma már inkább a „láthatóság” kerülése lehet az oka annak, ha egy kereskedő vagy szolgáltató nem akar bankkártya-elfogadói szerződést kötni.

Érdekes módon egyébként több bank is úgy gondolja, hogy a jutalékmaximálás is hatékony lehet. A CIB szerint az egy százalékos korlát bevezetése miatt várhatóan a POS szolgáltatás közvetlen bevétele csökken majd. Ezt azonban szerintük ellensúlyozhatja, hogy a kártyaforgalom összvolumene vélhetően nő majd. Mint hozzátették: egyelőre nehéz megjósolni az elfogadó bankok összbevételének várható alakulását.

Az Erste sem önállóan, hanem partnerével vesz részt ebben az üzletágban. Ennél banknál is úgy vélik viszont, hogy a POS-telepítési támogatás kiváló lehetőséget nyújt azoknak a vállalkozásoknak a bankkártya elfogadási szolgáltatás bevezetésére, amelyeket eddig a kártyaelfogadás költsége tartott vissza. Hasonlóan vélekednek az UniCreditnél is. A kereskedői jutalék maximálását ugyanis pozitív üzenetnek minősítették a leendő kártyaelfogadók felé. Így bíznak abban, hogy a program sikeres lesz, és elég attraktív ahhoz, hogy az üzletfejlesztés új lendületet kapjon.
 
Az azért meglehetősen elgondolkodtató, hogy az intézkedést kivétel nélkül határozottan ünnepelő bankok (az erre vonatkozó nyilatkozatok közlését mellőztünk) közül egyetlen sem akadt, ahol kijelentették volna, hogy maguk vagy partnerük pályázik a támogatásra. Az Unicreditnél a „pályázati feltételek pontos megismerése, így a tényleges pénzügyi hatáselemzés is folyamatban van”. A CIB is egyelőre csak vizsgálja annak lehetőségét, hogy milyen módon tud a leghatékonyabban részt venni a programban. Az pedig kifejezetten feltűnő, hogy a kártyaelfogadási piac legnagyobb szereplői elzárkóztak attól, hogy bármit mondjanak ebben a témában.

Idő mindenesetre még van, hiszen a támogatást 2017. végéig lehet igényelni.

Nézze meg a cikkhez készült karikatúránkat is!

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék:  , , , , ,

Kapcsolódó anyagok