Ne essen az átlagok bűvöletébe!

Tényleg megéri most eladósodni?

A kétszer kettő nem mindenkinek négy
Fotó: Azénpénzem

2022. szeptember 1. Sok családban emlékezhetnek még arra, hogy az elszálló infláció szabályosan „megette” a törlesztőket, ami egykor jelentős teher volt, az évek alatt említésre sem érdemes nagyságrendre csökkent. Egyes közvetítők most is ilyesmivel érvelnek a hitelfelvétel mellett, de az Azénpénzem.hu inkább mindenkit óvna az eladósodástól. Kifejtjük, miért.

Az augusztusi várható infláció 15-16 százalék, a jelenlegi hitelkamat pedig 8-9 százalék, így még mindig megéri eladósodni – állítja a Duna House Pénzügyek (DHP). Érvelésük szerint a jelenlegi magas inflációs környezet a hitelfelvételi lehetőségek kihasználása mellett szól, hiszen az inflációnál jóval alacsonyabb hitelkamatok mellett összességében a hitelünk reálkamata negatív lesz. Hozzátették még, hogy befektetői megközelítésből is jó döntés lehet a kölcsön. Mint állították: a szabadfelhasználású hitelkamatok szintje a prémium állampapír hozama alatt van.

Sok családban emlékezhetnek még arra, hogy egykor az elszálló infláció szabályosan „megette” a törlesztőket. Ugyanakkora összeg, ami a kölcsön felvételét követően jelentős teher volt, az évek alatt az említésre sem érdemes nagyságrendre csökkent. Elméletben tehát a friss eladósodás akár jó üzlet is lehetne. Az Azénpénzem.hu véleménye szerint azonban ez most egyáltalán nincs így.

Szenvedhetnek a régi adósok

Ami egyértelműen biztos: a megugró infláció és kamatok nagyon fájdalmasak lehetnek azoknak, akik már egy ideje hitelt cipelnek. Már a legutóbbi kamatemelés előtt kimutatható volt, hogy fél év alatt egy 20 millió forintos lakáshitel összköltsége majdnem a duplájára emelkedett, a teljes visszafizetendő összeg pedig 10 millió forinttal nőtt. A kamat hosszú időre, akár teljes futamidőre fixálása persze védelmet ad, de sokakat – legalábbis a portálunkhoz rendre érkező panaszok szerint – a váltásból szabályosan kizártak a bankok.

Külön kört jelenthetnek a volt devizahitelesek. A forintosítás ugyanis mindössze 3 hónapra szóló kamatperiódussal ment végbe (számukra tehát negyedévente lett változó a kamat). Jelenleg a bankközi forint kamatok már jóval magasabbak, mint 2005-2008 között voltak, amikor azért vett fel mindenki svájci frank hitelt forint hitel helyett, mert a forint kamatokat túl magasnak találta.

Egészen sajátos helyzetet okozhat a drágulás

A DHP okfejtése persze hibátlan, de csak akkor, ha az átlagokat nézzük. Ez vonatkozik az inflációra (mint arról konkrét számokkal korábban írtunk, a háztartások a hivatalostól egészen eltérő ütemű drágulást is érzékelhetnek), de a kamatokra is. Például személyi hitelt már két hete – vagyis a mostani kamatemelés előtti időszakban – akár 20 százalék feletti kamat mellett is ajánlottak a bankok.

A legolcsóbb kamat eléréséhez például az Erste fogyasztóbarát hitelénél legalább 250 ezer forint nettó jövedelemre, 8-10 millió forint közötti hitelösszegre és 66-84 hónap közötti futamidőre van szükség. A legkedvezőbb, 12,95 százalékos ügyleti kamatot a Raiffeisennél aktív számlahasználattal és legalább 450 ezer forintos jövedelemmel lehet igénybe venni. Hogy egy lakásvásárlásra szóló ajánlatot is megemlítsünk: a K&H a THM-et 7,8 százaléktól egészen 17,5 százalékig tartó sávban jelöli meg. Aligha mindegy, melyik szélsőérték vonatkozik valakire. Alapszabályként az kap olcsóbban pénzt, akinek bőven van.

Mérlegelendő dolog pedig az előbbieken túl is akad. Az infláció a törlesztési terhet akkor emésztheti fel, ha időközben az adós fizetése lendületesen nő. A statisztikai átlag szerint ez így is van, sajnos azonban, hiába a kirakatba tett ragyogó bér, ha valaki annak még az árnyékát sem látja. Nem nehéz kiszámolni, hogy nem, vagy csak alig emelkedő kereset és a drágulás miatt megugró megélhetési költségek mellett még a fixált törlesztő terhe sem csökken, hanem inkább nő.

További kockázatot jelenthet, hogy mi lesz a magyar gazdasággal. Akár recesszió is beüthet. Nemrégiben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tett közzé egy olyan grafikont, amiből az tűnik ki, hogy nálunk már kopogtathat is a visszaesés. Ha pedig leáll, vagy csak jelentősen lassul a növekedés, annak munkahelyekben mérhető ára lehet. Esetleg éppen egy, magát biztonságban hívő adós kerülhet az utcára.

Szerző: B.Varga Judit
Címkék: hitel, adósság, kamat, infláció, keresetek, növekedés, munkahely