Tényleg lehet ünnepelni a magyar gazdaság teljesítményét?

2021. február 16. A pénzügyminiszter és elemzők is szabályosan ünneplik a KSH által ma közzétett 2020. utolsó negyedévének növekedési adatait. Kérdés a folytatás, és persze az is, hogy a mostani első becslés nem változik-e.

Magyarország bruttó hazai terméke – tette közzé első becslését a KSH – 2020 IV. negyedévében a nyers adatok szerint 3,7 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 4,3 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint – a gazdaság teljesítménye 1,1 százalékkal nőtt. Tavaly a GDP volumene 5,1 százalékkal maradt el az előző évitől.

Varga Mihály pénzügyminiszter közösségi oldalára feltöltött videóban hangsúlyozta: a mi 5,1 százalékunkkal szemben az uniós átlag 6,4 százalékos visszaesés mutat. Az MTI-nek nyilatkozó elemzők is kivétel nélkül a magyar gazdaság „legvérmesebb várakozást is felülmúló” tavalyi teljesítményét méltatták.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője szerint a felpattanáshoz hozzájárulhatott, hogy a mélyponthoz képest javulhatott az ipar és az építőipar, illetve több szolgáltatási ágazat teljesítménye. Egyes ágazatoknál a teljesítmény vélhetően meg is haladta az egy évvel korábbit. Felhasználási oldalon a nettó export vélhetően a vártnál kedvezőbben alakulhatott, a fogyasztás visszaesése is talán kisebb lehetett, viszont a beruházások vélhetően valamennyire visszafogták a GDP-t.
A második negyedévre borítékolható a hozsanna fokozódása
Varga Mihály kitér arra, hogy a „tárca számításai szerint a magyar gazdaság idén a második negyedévben visszaáll a növekedési pályára, és két számjegyű bővülést mutat majd abban a negyedévben”. Nos, ez nem lesz nehéz. Tavaly ugyanis a második negyedévben igen brutálisan, 13,6 százalékkal csökkent a magyar gazdaság. Ilyen esetekben működik az úgynevezett bázishatás, vagyis: a friss adatot a korábbi megzuhanthoz mérve könnyű jelentős dinamikát kimutatni.

A K&H szakértője, Németh Dávid  is kiemelte: szinte biztos, hogy a második negyedévben a bázishatás, azaz a tavalyi két számjegyű GDP-csökkenés miatt várhatóan kiugró eredmény születik. Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője azt gondolja, hogy a második negyedévben az oltási folyamattal párhuzamosan a korlátozások fokozatos enyhítése miatt már elindulhat az élénkülés, ami a bázishatásokkal együtt akár 14-15 százalékos éves növekedést is eredményezhet majd, s az év közepétől érdemben meglódulhat a növekedés.

Szerző: Azénpénzem/MTI
Címkék:  , , , , ,

Kapcsolódó anyagok