Az adósok egyéni sorsa elhanyagolható a statisztikában
2024. október 30.
Az alacsony önerővel, vagyis 70 százaléknál nagyobb hitelfedezeti mutatóval (HFM) nyújtott lakáshitelek új kihelyezésen belüli súlya 2024 első félévre 32 százalékra nőtt a 2023. évi 24 százalékos átlagos értékhez képest – állapította meg az MNB. Kockázatot azonban nem látnak, így a kormánynak kedvezve még feljebb srófolják a hitelezhetőséget.
Lazít az adósságfék szabályokon a Magyar Nemzeti Bank (MNB), így nem csak a fiatalok vághatnak majd bele akár 10 százalékos önerővel is a lakásvásárlásba. 2025. január 1-jétől az első lakásukat vevők – akik ezzel már idén élhettek – után a zöld ingatlanvásárlások és a felújítási célú hitelek esetében is kedvezőbb lesz a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató (JTM) is. (A változásról részletesen itt írtunk.) A módosítások összecsengenek azzal a kormányzati szándékkal, hogy a lakáspiacot a kölcsönök felpörgetésével (is) élénkítsék.
Összességében meglehetősen ördögi körnek tűnik ez az egész. A lakásárakat egyre magasabbra repítik, amihez a vevőknek mind jelentősebb hitelt kell felvenniük. Az MNB legutóbbi makroprudenciális jelentésében (ezt teljes terjedelmében itt nézheti meg) azonban egyre azt hangsúlyozza, hogy az egész folyamat kozkázatmentes – a bankok oldaláról mindenképpen. Az adósok egyéni sorsa persze elhanyagolható a statisztikában. Addig – jegyezzük meg –, amíg tömegesebben nem jelentkeznek a problémák.
Tény, hogy a szabályozással (legalábbis eddig) valóban korlátozottabbá tették a kockázatokat. Azt is lehet mondani, hogy maguktól is igyekeznek megvédeni a hitelfelvevőket. Az eladósodottság maximális mértékének (HFM és JTM) megszabásával, de a teljes futamidőre, de legalább igen hosszú időre fixált kamatozású lakáshitelek felé tereléssel is. Mint most megállapították: a változó kamatozású hitelkonstrukciók új kihelyezésének megszűnése a még fennálló állomány amortizációját is nagyban gyorsította, aminek köszönhetően a nem állami kamattámogatott, változó kamatozású jelzáloghitel-állomány teljes banki jelzáloghitel-állományon belüli részesedése 2024. második negyedévére 13 százalékra csökkent.
A lakáscélú jelzáloghitel-kihelyezés még elmarad az inflációs sokkhatás előtti, 2022. évi rekordszintektől, de a növekedési ütem 2024 első felében az előző év azonos időszakához képest különösen jelentős, mintegy 150 százalékos lett. Ezt a jegybank szerint a kamatkörnyezet és a makrogazdasági kilátások normalizálódása, az elhalasztott hitelkereslet realizálódása, az átlagos hitelösszegek növekedése, valamint az előző évi alacsony bázis egyaránt magyarázza.
Az alacsony önerővel, vagyis 70 százaléknál nagyobb hitelfedezeti mutatóval nyújtott lakáshitelek új kihelyezésen belüli súlya 2024 első félévre 32 százalékra nőtt a 2023. évi 24 százalékos átlagos értékhez képest. A fedezeti kifeszítettség növekedésében az MNB szerint a kamatkörnyezet normalizálódásával is csökkenő jövedelmi kifeszítettség, az emelkedő lakásárak és újból erősödő hitelből történő lakásvásárlások mellett a vissza nem térítendő állami támogatások visszaszorulása és a kamattámogatott konstrukciók előtérbe helyezése, valamint a 2024. januártól bevezetett elsőlakás-vásárlókra vonatkozó kedvezőbb HFM limit játszik közre.
Szerző: B.Varga Judit
Címkék: gazdaság, recesszió, lakáshitel, MNB, önerő, adósságfék, HFM, JTM
Tényleg kockázatmentes a hitelezés felpörgetése?
Lazít az adósságfék szabályokon a Magyar Nemzeti Bank (MNB), így nem csak a fiatalok vághatnak majd bele akár 10 százalékos önerővel is a lakásvásárlásba. 2025. január 1-jétől az első lakásukat vevők – akik ezzel már idén élhettek – után a zöld ingatlanvásárlások és a felújítási célú hitelek esetében is kedvezőbb lesz a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató (JTM) is. (A változásról részletesen itt írtunk.) A módosítások összecsengenek azzal a kormányzati szándékkal, hogy a lakáspiacot a kölcsönök felpörgetésével (is) élénkítsék.
Összességében meglehetősen ördögi körnek tűnik ez az egész. A lakásárakat egyre magasabbra repítik, amihez a vevőknek mind jelentősebb hitelt kell felvenniük. Az MNB legutóbbi makroprudenciális jelentésében (ezt teljes terjedelmében itt nézheti meg) azonban egyre azt hangsúlyozza, hogy az egész folyamat kozkázatmentes – a bankok oldaláról mindenképpen. Az adósok egyéni sorsa persze elhanyagolható a statisztikában. Addig – jegyezzük meg –, amíg tömegesebben nem jelentkeznek a problémák.
Tény, hogy a szabályozással (legalábbis eddig) valóban korlátozottabbá tették a kockázatokat. Azt is lehet mondani, hogy maguktól is igyekeznek megvédeni a hitelfelvevőket. Az eladósodottság maximális mértékének (HFM és JTM) megszabásával, de a teljes futamidőre, de legalább igen hosszú időre fixált kamatozású lakáshitelek felé tereléssel is. Mint most megállapították: a változó kamatozású hitelkonstrukciók új kihelyezésének megszűnése a még fennálló állomány amortizációját is nagyban gyorsította, aminek köszönhetően a nem állami kamattámogatott, változó kamatozású jelzáloghitel-állomány teljes banki jelzáloghitel-állományon belüli részesedése 2024. második negyedévére 13 százalékra csökkent.
Azért akadnak aggasztó jelek
A lakáscélú jelzáloghitel-kihelyezés még elmarad az inflációs sokkhatás előtti, 2022. évi rekordszintektől, de a növekedési ütem 2024 első felében az előző év azonos időszakához képest különösen jelentős, mintegy 150 százalékos lett. Ezt a jegybank szerint a kamatkörnyezet és a makrogazdasági kilátások normalizálódása, az elhalasztott hitelkereslet realizálódása, az átlagos hitelösszegek növekedése, valamint az előző évi alacsony bázis egyaránt magyarázza.
Igazán nagy kockázat (bár erről az MNB egyetlen szót sem ejt) a gazdasági bajokból eredhet. A recesszió – ahogy arról Orbán Viktor miniszterelnök is szót ejtett egyik rádióinterjújában – például munkahelyek elvesztésével járhat. Hiába a remek JTM, ha az ezt megalapozó jól fizető állását elveszíti az adós.
Míg 2023-ban a lakáshitel-kihelyezés közel 33 százalékát nyújtották a bankok magas, 40 százalék feletti JTM mellett – olvasható a jelentésben –, addig 2024 első félévének végére ez 32 százalékra mérséklődött. Érdekes módon, miközben ezt az egyetlen százalékpontnyi javulást pozitív felhanggal emelik ki, a fedezeti kifeszítettség jóval jelentősebb növekedését nem igazán tartják gondnak.Az alacsony önerővel, vagyis 70 százaléknál nagyobb hitelfedezeti mutatóval nyújtott lakáshitelek új kihelyezésen belüli súlya 2024 első félévre 32 százalékra nőtt a 2023. évi 24 százalékos átlagos értékhez képest. A fedezeti kifeszítettség növekedésében az MNB szerint a kamatkörnyezet normalizálódásával is csökkenő jövedelmi kifeszítettség, az emelkedő lakásárak és újból erősödő hitelből történő lakásvásárlások mellett a vissza nem térítendő állami támogatások visszaszorulása és a kamattámogatott konstrukciók előtérbe helyezése, valamint a 2024. januártól bevezetett elsőlakás-vásárlókra vonatkozó kedvezőbb HFM limit játszik közre.
Szerző: B.Varga Judit
Címkék: gazdaság, recesszió, lakáshitel, MNB, önerő, adósságfék, HFM, JTM
Kapcsolódó anyagok
- 2024.12.06 - Még mindig nem talált igazán magára a magyar ipar
- 2024.11.30 - A diplomásokat kizárták a munkáshitelből
- 2024.11.28 - Jövő év közepéig biztos marad a kamatstop
- 2024.11.18 - Egyre nagyobb hitelt vesz fel a lakosság
- 2024.11.14 - Kedvezményes adózással támogathatják a lakhatást a munkáltatók
- 2024.11.07 - Lakhatási válság? A kormány sokat tett érte
- 2024.11.06 - Megint sikerült minden várakozást alulmúlnia a magyar iparnak
- 2024.11.05 - Siralmas lakásépítési adatok érkeztek
- 2024.10.30 - Nagyot emelnek a cégautók adóján
- 2024.10.29 - Változnak az adósságfék szabályok a zöld hiteleknél
- 2024.10.25 - Nőtt a munkanélküliség, többen keresgélnek állást
- 2024.10.25 - Így égeti el a kormány a nyugdíjpénzünket
- 2024.10.24 - A kormány is 420 forintos euróval számol, de rosszabbat remélhetnek
- 2024.10.18 - Nagy Márton bevallotta: tényleg itt a recesszió
- 2024.10.07 - Beköszönhet a recesszió Magyarországra
További kapcsolódó anyagok