A háttérben a világgazdaság lassulása lehet

Tényleg jó hír a zuhanó olajár?

2018. november 15. Az autósok alighanem örömmel tapasztalják, hogy az üzemanyag egyre olcsóbb. Nem csoda, hiszen az olaj ára egy hónap alatt ötödével csökkent, az elmúlt napokban pedig gyorsult a zuhanás. Amennyiben azonban az áresést megalapozó félelmek indokoltak, akkor annyira nagy örömre azért nem lehet ok.

A szakértők és a különböző szakmai szervezetek a napokban egymást követően csökkentették az olaj árára vonatkozó jövő évi előrejelzéseiket. Az S&P Global Ratings vezető elemzője egy moszkvai fórumon jelentős, de fokozatos árcsökkenésről beszélt, hozzátéve azonban, hogy az nem éri el a 40 dolláros szintet. A TASZSZ orosz hírügynökség szerint az orosz gazdaságfejlesztési minisztérium szintén esésre számít, bár az S&P-nél némileg magasabb szinten. Az IMF legfrissebb jóslata szerint a kőolaj ára jövőre átlagosan 68,78 dollár, 2023-ben már csak 60 dollár lesz.

Egy hónap alatt mindenesetre a 80 dollár körüli szintről 70 dollárra, közel 20 százalékkal esett le az északi-tengeri Brent olaj ára, majd az elmúlt napokban tovább gyorsult a zuhanás. Tegnap este – némi korrekció után - 66-67 dolláron jegyezték a fekete aranyat, ami azonban közben megjárta a 64 dolláros szintet is. Az talán kérdés, hogy visszatérnek-e a két évvel ezelőtti szép idők, amikor kevesebb mint 50 dolláron, sőt rövid ideig 40 dollár alatt is folyt a kereskedés, az azonban valószínűnek látszik, hogy az azt megelőző 100 dollár fölötti ártól egyelőre nem kell tartani.

A nagybefektetők kiszálltak


Az elemzéseket igazolni látszanak a határidős piacok friss fejleményei is. Piaci információk szerint a múlt héten 2017. óta a legalacsonyabb szintre csökkentek a fedezeti alapok és más pénzkezelők vételi (long) pozíciói. A Reuters információi szerint a nagy amerikai alapok egyetlen hét alatt határidős pozícióik 7,1 százalékát zárták le. Mint Ruecker Norbert, a svájci Julius Baer befektetési bank vezető kutatója elmondta: míg az elmúlt hónapokban az iráni embargó felújítása és a venezuelai kibocsátás problémái miatt mindenki az alacsony kínálat kockázatát emlegette, most a piac egyre inkább a túlkínálat miatt aggodalmaskodik. A vezető olajkereskedők és elemzők az év végére még szeptemberben és októberben is 90 dolláros vagy akár 100 dolláros hordónként árat vártak, most azonban eluralkodott a gyenge globális kereslettől való félelem.

Ezek a félelmek nem is tűnnek indokolatlannak. Havi jelentésében az OPEC szakértői mérsékelték várakozásaikat, jövőre októberi előrejelzésüknél napi 70 ezer hordóval kisebb keresletre számítanak. Az elemzők többsége pedig úgy véli, hogy a helyzet további romlására kell számítani, elsősorban a vezető ázsiai gazdaságok növekedésének lassulása miatt. Ezt súlyosbítják a Kína és az USA között kialakuló kereskedelmi ellentétek, és a japán és az indiai gazdaság visszaesése is. A betegeskedő világgazdaság pedig senkinek sem lehet igazán jó hír.

Meglepetésre a megállapodást sikerült betartani


A kínálat közben emelkedik, ami nem csak a 2016-ban kötött termeléskorlátozási megállapodásokban részes két nagy olajexportőrnek, hanem az USA termelésnövekedésének is köszönhető. Az OPEC és a tavalyelőtti megállapodások aláírói december 6-7-én találkoznak Bécsben, hogy döntsenek a 2019-es termelésről, és kísérletet tegyenek egy hosszabb távú piaci automatizmus kialakítására.

Két éve szinte mindenki kétségbe vonta, hogy a 2017 januárjától elhatározott termeléscsökkentést képesek lesznek tartani, az események azonban rácáfoltak a várakozásokra. A megállapodást betartották, és ha nem is azonnal, de pár hónappal később nekilendült az olaj ára, ami még azt is képes volt ellensúlyozni, hogy a szankciók megszüntetésének következtében piacra kerültek az iráni tartalékok is.

A helyzet mostanra bonyolultabbá vált


Most azonban erőteljesebben eltérnek a résztvevők érdekei, mint akár két éve, akár az akkori megállapodás meghosszabbításának idején. Khalid al-Falih szaudi olajipari miniszter a Reuters szerint hétfőn napi 1 millió hordós csökkentést emlegetett, más források szerint 1,4 millió hordó is szóba került az OPEC olajipari minisztereinek múlt vasárnap Dubaiban tartott találkozóján. Bakhit al-Rashidi kuvaiti miniszterelnök másnap már óvatosabb volt, amikor kijelentette, hogy az olajpiacok jelenleg stabilak, és ez így marad az évé végéig. Majd hozzáfűzte: a jövő hónapban a közelgő OPEC-találkozón megvizsgálják, az olajpiacnak mire van szüksége.

Irán azonban - úgy hírlik - nem akar új megállapodást a kitermelés csökkentéséről, mivel az Egyesült Államok által ismét bevezetett szankciók miatt alacsonyabb exportra számít. Oroszország álláspontja sem egyértelmű, a Lukoil vezérigazgatója, Vagit Alekperov hétfői kijelentése szerint nem látja szükségesnek a további csökkentést.

De ha valahogy sikerül is közös nevezőre jutni a résztvevőknek, hovatovább kérdésessé válhat az esetleges termeléscsökkentés hatékonysága. Még ha a szaudiak ígéretet is tettek a kibocsátás csökkentésére – jegyzi meg a Reuter elemzője -, az amerikai termelés a múlt héten elérte a napi 11,6 millió hordót, új rekordot állítva fel ezzel. Az amerikai piaci hatást emellett mutatja az is, hogy önmagában Trump elnök hét eleji Twitter-bejegyzése, amelyben felszólította az OPEC államait, hogy ne fogják vissza a termelésüket, újabb lökést adott az áresésnek.

Szerző: Lenkei Gábor
Címkék:  , , , , ,

Kapcsolódó anyagok