A bizalom maradt, de nyomot hagytak a brókerbotrányok
2015. április 10.
A brókerbotrányok nem rengették meg a befektetési alapokba vetett bizalmat, mégiscsak rányomták bélyegüket a márciusi forgalomra, összességében ugyanis távozott a pénz – ha nem is sok – az alapokból. Vannak a történetnek nagy vesztesei és nyertesei is. A pénzpiaci alapok már szinte semmit nem hoznak, a hosszú kötvényalapok viszont még mindig 10 százalék feletti éves hozamot tudnak felmutatni.
Márciusban nem a befektetési alapok voltak a lakossági megtakarításokért folyó verseny nyertesei, ugyanis összességében 11 milliárd forint távozott ezekből a megtakarításokból – számolható ki a Bamosz (Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége) honlapján fellelhető adatokból. Ez a Bamosz-tagok által kezelt 5600 milliárd forint körüli vagyonhoz képest persze elenyésző összeg, noha a szektor nyilván nem örül ennek az eredménynek. Ugyanakkor ebből is jól látszik, hogy a brókerbotrányok nem ingatták meg a befektetési alapokban a bizalmat, mégsem mondhatjuk azt, hogy nem hagytak nyomot.
Azt, hogy mennyire törékeny a pénzügyi intézményekbe vetett bizalom, jól mutatja, hogy március végén Debrecenben az Erste Bank csődjét kezdték el híresztelni, az álhír miatt pedig három-négy bankfiókot megrohantak az ügyfelek. A bank vezetésétől a Nemzetgazdasági Minisztériumon át a Magyar Nemzeti Bankig mindenki nyugtatta a kedélyeket – a bank büntetőfeljelentést is tett -, ennek köszönhetően kezelhető szinten maradt a betétkivonás, ami csütörtök reggelre meg is szűnt – mondta Harmati László vezérigazgató-helyettes még az álhír kirobbanásának másnapján. Az esemény azonban az Erste befektetési alapjaira is rányomta a bélyegét, ugyanis márciusban összességében több mint 21 milliárd forint megtakarítás távozott onnan. Az adatokból jól látszik, hogy ez a pénzkiáramlás az álhír terjedésének napján és az azt követő napokban keletezett, ugyanis a hónap többi napjainak összesített be-és kiáramlása kiegyenlítette egymást.
Az álhír nem hullhatott volna termékeny talajra, ha az előtte lévő hetekben nincsenek a brókerbotrányok (Buda-Cash, Hungária, Quaestor), amelyek – ha nem is alapjaiban – de megingatták az emberek bizalmát a pénzügyi intézményekben. Nagy vesztes még a Concorde Alapkezelő is, ahonnan a Quaestor-ügy kirobbanásakor és az azt követő napokban távozott nagyobb mennyiségű pénz, a kedélyek viszont egy hét elteltével megnyugodtak, és a pénzkivonás megszűnt. Márciusban azonban így is mintegy 16 milliárd forintot vontak ki a Concorde alapjaiból.
Összességben más alapkezelőktől is vontak ki pénzt, vannak viszont, akik nagyobb összeget tudtak magukhoz vonzani. Így a K&H Alapkezelőhöz összességében mintegy 28 milliárd forint friss megtakarítás érkezett, az MKB-hoz pedig 12 milliárd. Itt egyébként szerepet játszhatott az állami tulajdonos. Az „állami” szó ugyanis márciusban a befektetések legnagyobb vonzerejévé vált. Hiszen az állampapírok kimutathatóan a botrányok nagy nyertesi lettek, miután 112 milliárd forint friss megtakarítást fektettek lakossági állampapírba a megtakarítók. (A cikk a Befektetési alapok rovat része.)
Kétségtelen, hogy az állampapírok még a brókerbotrányok nélkül is nagy kihívást jelentenek az alapkezelőknek. A februárban megemelt kamatoknak köszönhetően ugyanis 3-4 százalékos biztos hozamot kaphatnak az államtól a megtakarítók. A pénzpiaci alapok elmúlt egy évre fizetett hozama már csak 1,5 százalék alatt van (A befektetési alapok legfrissebb hozamát itt találja.), a három hónapos hozamok pedig 0,5-1 százalékos éves hozamot vetítenek előre, ami például a Féléves Kincstárjegy 2,75 százalékos biztos hozamával összehasonlítva nem túl bíztató. (Már nulla százalékos hozam is van három hónapra.) Nem véletlen, hogy az elmúlt hónapokban a pénzpiaci alapokból kifelé áramlott a pénz. Aki pedig több hozamot szeretne a befektetési alapoktól, annak kockáztatnia kell.
A rövid kötvényalapok márciusi teljesítménye nem alakult rózsásan, így az elmúlt egy évre már csak 5 százalék körüli hozamot tudnak felmutatni a legjobban teljesítők. A hosszú kötvényalapoknál viszont még mindig 10 százalék feletti hozamokat értek el a legjobbak egy év alatt. Annak ellenére, hogy tulajdonképpen a többség sem februárra, sem márciusra nem tudott pozitív hozamot felmutatni, azaz a teljesítményük nulla százalék körüli volt ebben a két hónapban.
Márciusában ugyanis emelkedtek a hozamok a hazai állampapírpiacon. A hónap elején a három éves és hosszabb lejáratú állampapírok hozama jelentősebben nőtt, majd a hónap második felében a beinduló keresletnek köszönhetően némileg korrigált, de az éven túli lejáratoké így is 10-40 bázisponttal nőtt márciusban. Közben az éven belüli lejáratú állampapírok hozama nem nagyon változott, az MNB pedig 1,95 százalékra csökkentette az irányadó kamatát. Nagy kérdés, hogy az állampapírok hozama hogyan alakul a jövőben, ez ugyanis jelentősen befolyásolja a kötvényalapok teljesítményét. Az biztos, hogy az állampapírokat csak nagyobb kockázat vállalásával van esély megverni. A kérdés az, hogy a megtakarítóknak mekkora része hajlandó a tudatosan erre.
A pénzpiaci és kötvényalapok legfrissebb hozamát itt találja.
A betéti kamatokat itt kalkulálhatja.
Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát.
Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: befektetési alap, BAMOSZ, rövid kötvényalap, hosszú kötvényalap, pénzpiaci alap, befektetési jegy, hozam
Tényleg hozhat 10 százalék felett a pénzed
Fotó: Azénpénzem
Márciusban nem a befektetési alapok voltak a lakossági megtakarításokért folyó verseny nyertesei, ugyanis összességében 11 milliárd forint távozott ezekből a megtakarításokból – számolható ki a Bamosz (Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége) honlapján fellelhető adatokból. Ez a Bamosz-tagok által kezelt 5600 milliárd forint körüli vagyonhoz képest persze elenyésző összeg, noha a szektor nyilván nem örül ennek az eredménynek. Ugyanakkor ebből is jól látszik, hogy a brókerbotrányok nem ingatták meg a befektetési alapokban a bizalmat, mégsem mondhatjuk azt, hogy nem hagytak nyomot.
Azt, hogy mennyire törékeny a pénzügyi intézményekbe vetett bizalom, jól mutatja, hogy március végén Debrecenben az Erste Bank csődjét kezdték el híresztelni, az álhír miatt pedig három-négy bankfiókot megrohantak az ügyfelek. A bank vezetésétől a Nemzetgazdasági Minisztériumon át a Magyar Nemzeti Bankig mindenki nyugtatta a kedélyeket – a bank büntetőfeljelentést is tett -, ennek köszönhetően kezelhető szinten maradt a betétkivonás, ami csütörtök reggelre meg is szűnt – mondta Harmati László vezérigazgató-helyettes még az álhír kirobbanásának másnapján. Az esemény azonban az Erste befektetési alapjaira is rányomta a bélyegét, ugyanis márciusban összességében több mint 21 milliárd forint megtakarítás távozott onnan. Az adatokból jól látszik, hogy ez a pénzkiáramlás az álhír terjedésének napján és az azt követő napokban keletezett, ugyanis a hónap többi napjainak összesített be-és kiáramlása kiegyenlítette egymást.
Az álhír nem hullhatott volna termékeny talajra, ha az előtte lévő hetekben nincsenek a brókerbotrányok (Buda-Cash, Hungária, Quaestor), amelyek – ha nem is alapjaiban – de megingatták az emberek bizalmát a pénzügyi intézményekben. Nagy vesztes még a Concorde Alapkezelő is, ahonnan a Quaestor-ügy kirobbanásakor és az azt követő napokban távozott nagyobb mennyiségű pénz, a kedélyek viszont egy hét elteltével megnyugodtak, és a pénzkivonás megszűnt. Márciusban azonban így is mintegy 16 milliárd forintot vontak ki a Concorde alapjaiból.
Összességben más alapkezelőktől is vontak ki pénzt, vannak viszont, akik nagyobb összeget tudtak magukhoz vonzani. Így a K&H Alapkezelőhöz összességében mintegy 28 milliárd forint friss megtakarítás érkezett, az MKB-hoz pedig 12 milliárd. Itt egyébként szerepet játszhatott az állami tulajdonos. Az „állami” szó ugyanis márciusban a befektetések legnagyobb vonzerejévé vált. Hiszen az állampapírok kimutathatóan a botrányok nagy nyertesi lettek, miután 112 milliárd forint friss megtakarítást fektettek lakossági állampapírba a megtakarítók. (A cikk a Befektetési alapok rovat része.)
Nagy kihívás az alapkezelőknek
Kétségtelen, hogy az állampapírok még a brókerbotrányok nélkül is nagy kihívást jelentenek az alapkezelőknek. A februárban megemelt kamatoknak köszönhetően ugyanis 3-4 százalékos biztos hozamot kaphatnak az államtól a megtakarítók. A pénzpiaci alapok elmúlt egy évre fizetett hozama már csak 1,5 százalék alatt van (A befektetési alapok legfrissebb hozamát itt találja.), a három hónapos hozamok pedig 0,5-1 százalékos éves hozamot vetítenek előre, ami például a Féléves Kincstárjegy 2,75 százalékos biztos hozamával összehasonlítva nem túl bíztató. (Már nulla százalékos hozam is van három hónapra.) Nem véletlen, hogy az elmúlt hónapokban a pénzpiaci alapokból kifelé áramlott a pénz. Aki pedig több hozamot szeretne a befektetési alapoktól, annak kockáztatnia kell.
A rövid kötvényalapok márciusi teljesítménye nem alakult rózsásan, így az elmúlt egy évre már csak 5 százalék körüli hozamot tudnak felmutatni a legjobban teljesítők. A hosszú kötvényalapoknál viszont még mindig 10 százalék feletti hozamokat értek el a legjobbak egy év alatt. Annak ellenére, hogy tulajdonképpen a többség sem februárra, sem márciusra nem tudott pozitív hozamot felmutatni, azaz a teljesítményük nulla százalék körüli volt ebben a két hónapban.
Márciusában ugyanis emelkedtek a hozamok a hazai állampapírpiacon. A hónap elején a három éves és hosszabb lejáratú állampapírok hozama jelentősebben nőtt, majd a hónap második felében a beinduló keresletnek köszönhetően némileg korrigált, de az éven túli lejáratoké így is 10-40 bázisponttal nőtt márciusban. Közben az éven belüli lejáratú állampapírok hozama nem nagyon változott, az MNB pedig 1,95 százalékra csökkentette az irányadó kamatát. Nagy kérdés, hogy az állampapírok hozama hogyan alakul a jövőben, ez ugyanis jelentősen befolyásolja a kötvényalapok teljesítményét. Az biztos, hogy az állampapírokat csak nagyobb kockázat vállalásával van esély megverni. A kérdés az, hogy a megtakarítóknak mekkora része hajlandó a tudatosan erre.
A pénzpiaci és kötvényalapok legfrissebb hozamát itt találja.
A betéti kamatokat itt kalkulálhatja.
Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát.
Alapok toplistája (2015. április 9-én)
Pénzpiaci | 12 hó | Rövid kötvény | 12 hó | Hosszú kötvény | 12 hó |
---|---|---|---|---|---|
Megnevezés | Hozam | Megnevezés | Hozam | Megnevezés | Hozam |
Pioneer Pénzpiaci A | 1,60% | Concorde Rövid Kötvény | 5,70% | Erste XL Kötvény | 16,30% |
CIB Hozamgarantált Betét Likv. | 1,40% | Budapest (I.) Állampapír | 5,50% | Budapest Kötvény A | 13,40% |
Raiffeisen Tőke- és Hozamvédett Likviditási | 1,40% | Erste Nyíltvégű Kötv | 5,20% | Concorde Kötvény | 12,50% |
Takarék Likviditási | 1,40% | K&H Aranykosár | 4,80% | Aegon Kötvény | 12,20% |
CIB Pénzpiaci | 1,30% | Pioneer Rövid Kötvény A | 4,60% | K&H Kötvény | 11,70% |
Erste Pénzpiaci | 1,30% | Erste Tőkevédett Kamatopt. | 3,00% | Raiffeisen Kötvény | 11,70% |
Forrás: Azénpénzem.hu összeállítás a BAMOSZ kalkulátora alapján
Megjegyzés: A táblázatba a legnagyobb befektetési alapok közül kerültek ki a legtöbb hozamot elérők.
Megjegyzés: A táblázatba a legnagyobb befektetési alapok közül kerültek ki a legtöbb hozamot elérők.
Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: befektetési alap, BAMOSZ, rövid kötvényalap, hosszú kötvényalap, pénzpiaci alap, befektetési jegy, hozam
Kapcsolódó anyagok
- 2016.03.04 - Jól jártak, akik kivártak
- 2016.02.26 - Mégis hova megy a pénz?
- 2016.02.12 - Így viszi el az állam a pénzünket
- 2016.01.30 - Tartós forintgyengülés jön
- 2016.01.08 - Befektetési alapok hozama 2015. december 31-én
- 2015.12.17 - Felpörög a régi kedvenc befektetés
- 2015.12.11 - Csúnya hozamesés mindenütt
- 2015.12.11 - Befektetési alapok hozama 2015. december 10-én
- 2015.10.08 - Ez a befektetés hozott szépen
- 2015.10.08 - Befektetési alapok hozama 2015. október 7-én
- 2015.09.18 - Befektetési alapok hozama 2015. szeptember 17-én
- 2015.09.18 - Nem tudják a befektetők, mit csinálnak
- 2015.08.18 - Befektetési alapok hozama 2015. augusztus 17-én
- 2015.08.18 - Egyre többen itt kockáztatják a pénzüket
- 2015.07.06 - Így küzdj a zéró hozam ellen!
- 2015.06.23 - Egyre kockázatosabb befektetésbe tesszük a pénzt
- 2015.06.05 - Nem kockáztatsz? Semmit nem hoz majd a pénzed
- 2015.05.19 - Áprilisban ez volt a sláger megtakarítás
- 2015.05.14 - Befektetési alapok hozama 2015. május 13-án
- 2015.05.14 - Ezen bukhatott nagyot egy hónap alatt
- 2015.04.10 - Befektetési alapok hozama 2015. április 9-én
- 2015.03.17 - Ide hozzák a pénzt a megtakarítók
- 2015.03.05 - A tél vége ezt hozta a befektetőknek
- 2015.03.05 - Befektetési alapok hozama 2015. március 4-én
- 2015.02.19 - Januárban ez volt a sláger befektetés
- 2015.02.06 - Befektetési alapok hozama 2015. február 5-én
- 2015.02.06 - Így lehetett nagyot kaszálni januárban
- 2015.01.19 - Ismét a régebbi slágert fújják a befektetők
- 2015.01.09 - Így hízott a pénzünk 2014-ben
- 2014.12.05 - Befektetési alapok hozama 2014. december 4-én
- 2014.12.05 - Itt vannak a 10 százalék feletti hozamok
- 2014.11.06 - Így versenyeznek a pénzünkért
- 2014.11.06 - Befektetési alapok hozama 2014. november 5-én
- 2014.10.10 - Befektetési alapok hozama 2014. október 9-én
További kapcsolódó anyagok