Mást akar az ügynök, mást akar az ügyfél

Tényleg a nyugdíjbiztosítás a legjobb?

2015. december 4. Az év vége előtt a csapból is a nyugdíjbiztosítást kínáló ajánlatok folynak, hogy még az utolsó pillanatban igénybe lehessen venni utánuk az adókedvezményt. Pedig más, jobb megoldásai is lehetnek az öngondoskodásnak. Az adókedvezmény pedig minden nyugdíjcélú megtakarításra jár. Kérdés, hogy van-e elég adónk hozzá.

Karinthytól tudjuk, hogy azért nem értik meg egymást a nők és a férfiak, mert mindegyik mást akar: a férfi a nőt, a nő pedig a férfit. Valahogy így van ezzel az ügynök és az ügyfél is. Nem azért, mert mindegyik a másikat szeretné megkapni, hanem azért, mert valóban mindegyik mást szeretne, mert más az érdekük: az ügynök a jutalékot szeretné, az ügyfél pedig szépen fialtatná a megtakarítását. A két érdek nem feltétlenül találkozik, sőt sokszor egymásnak feszül.

Az év vége előtti adóoptimalizálási kampányban úton-útfélen a nyugdíjas évek anyagi kilátástalanságával fenyegető hirdetésekbe botlunk. Mindezt azért, mert a nyugdíjmegtakarításra adókedvezmény, azaz adójóváírás jár. A befizetett összeg 20 százalékát, legfeljebb 130 ezer forintot minden évben vissza lehet igényelni a személyi jövedelemadóból nyugdíjcélú megtakarításra. Ezt ugyan nem kapjuk kézhez, de a nyugdíj-megtakarítást növeli. Az adóhatóság ugyanis oda utalja át.

Minden nyugdíjcélra jár az adójóváírás

Fontos leszögezni, hogy a nyugdíjas évekre nem az adókedvezmény miatt kell félretenni, hanem azért, mert tényleg fontos az öngondoskodás, az előtakarékoskodás. Ezt megtehetjük úgy is, hogy mi magunk teszünk félre bármilyen, bármikor szabadon felhasználható formában (bankbetét, állampapír, befektetési jegy, ingatlan stb), és akkor senki nem szól bele, ha mégis a nyugdíjas évek előtt szeretnénk felhasználni. Az állam viszont ezt nem támogatja. (Kivéve azt, ha TBSZ számlán takarékoskodunk. Akkor megspórolhatjuk a kamat/árfolyamnyereség adóját és az eho-t.)

Ha viszont tényleg hosszú távon öngondoskodunk, és megígérjük, hogy csak nyugdíjas korunkban nyúlunk hozzá a pénzhez, akkor ehhez adókedvezményt kapunk, sőt az elért nyereség (hozam, kamat) után adózni sem kell. Nyugdíjcélú megtakarítás az önkéntes nyugdíjpénztár, a NYESZ és a nyugdíjbiztosítás. Mindegyikre ugyanaz az adókedvezmény jár. Fontos tudni, hogy mivel az önkéntes pénztáraknál nagyon szigorú korlátot vezettek be az ügynöki jutalékra (ez jellemzően pár ezer forint), aligha fogják ügynökök azt ajánlgatni nekünk. A NYESZ esetében mi magunk kezeljük a befektetést, ez kevéssé népszerű, főleg a pénzügyileg képzettek választják. A nyugdíjbiztosításokért viszont még mindig elég magas jutalékot kapnak az ügynökök, éppen ezért szeretnék azt eladni nekünk. Igaz, hogy tavaly az MNB megrendszabályozta a biztosítókat, így a jutalék valamivel lejjebb ment, de még így is elérheti az első éves teljes díjbefizetés 80-100 százalékát. (Ez az átlagos 220 ezer forintos éves befizetésnél 180-220 ezer forintot is jelenthet.)

Az átlagos megtakarítónak az önkéntes nyugdíjpénztárak jobbak lennének (a szabályozási kockázatról és az ebből fakadó félelmekről most nem beszélünk, ezekről itt írtunk), azonban az ügynök ebben nem érdekelt, a törvényben korlátozott jutalék miatt. A pénztárak működése átlátható, költségeiket törvényben maximálták, és már „bizonyítottak”, hiszen a hozamok kiemelkedőek voltak az elmúlt években. (Ezeket itt találhatja.) Fontos látni, hogy a hozamokat a Magyar Nemzeti Bank is minden évben közzéteszi, sőt a vagyonnövekedési mutatónak köszönhetően a hosszú távú teljesítmények alapján is összehasonlíthatóak a pénztárak. Ez nincs így a nyugdíjbiztosításoknál.

Mit hoznak a nyugdíjbiztosítások?

Kétfajta nyugdíjbiztosítás fut jelenleg a piacon. A garantált illetve a unit linked (befektetési egység alapú) konstrukciók. A garantált nyugdíjbiztosítások esetében valójában azt garantálja a biztosító, hogy nagyjából annyi pénzt biztosan megkapunk nyugdíjba vonuláskor, mint amennyit befizettünk, és amennyi adójóváírást megkaptunk. (Korábban ezt itt számoltuk ki.)

A garantált hozamot ugyanis el is viszi az összes költség. Ha ennél jobban teljesít a biztosító, a többlethozamból részesülünk részben vagy egészben. Ez nem tűnik olyan jó üzletnek, a unit linked nyugdíjbiztosítások azonban még ennyi garanciát sem nyújtanak.

A unit linkednél az ügynökök szeretnek a múltból vett mesés hozamokkal kecsegtetni. Csakhogy ez a jövőre nézve semmilyen garanciát nem tartogat. Nagy hátrányuk ezeknek a konstrukcióknak, hogy egyáltalán nem transzparens a működésük. Nincs nyilvános összehasonlítás, a mezei befektető számára valójában nem követhető a teljesítmény, az egyes eszközalapok hozamait nem, vagy csak nehezen lehet megtalálni. Ráadásul az ügyfél – kérdés, hogy mennyire ért hozzá – még a különböző alapok között is váltogat(hat), így lehetetlen összehasonlítania mással a saját nyereségét/veszteségét. Itt tehát csak rózsaszínű ábrándok vannak, amik nem is igazi ígéretek. A költségek pedig az MNB szabályozása után is borsosak. A TKM mutatót – ami éves szinten mutatja meg, hogy a költségek hogyan rontják a hozamot – -tól -ig adják meg, ami a többségnél 2,5-3 százalékot jelent 4-4,5 százalékig terjedően (van egy-két kivétel, ami 1-2 százalék közötti TKM-et jelent). A mostani nagyon alacsony hozamkörnyezetben, amikor egy százalék körül alakul az éves szinten elérhető biztos hozam (12 hónapos diszkontkincstárjegy hozam) nagy kérdés, hogy ezek a még mindig magas TKM-ek hogyan termelhetőek ki. Hiszen ahhoz, hogy nullán legyünk, legalább a TKM-nek megfelelő hozamot kellene elérni minden évben.

Hosszú távon (20 év) felmerül, hogy jobban megérheti TBSZ számlán befektetni a saját pénzünket még úgy is, hogy ott nem tudunk visszaigényelni a személyi jövedelemadóból. (A költségek alacsonyabbak, ha pedig csak állampapírt veszünk, a kincstárnál díjmentes.) Ráadásul, ha az szja-kedvezmény tud csak a nyugdíjbiztosításnak előnyt adni, akkor érdemes azon is elgondolkozni, hogy vajon minden évben igénybe tudjuk-e venni. (A gyerekek után járó kedvezmények miatt egyre kevesebb szja-t fizetnek az emberek, így nincs mit visszaigényelni.) Összességében érdemes ezeket figyelembe véve dönteni a megtakarításunkról.

Szerző: Lovas Judit
Címkék: nyugdíjbiztosítás, önkéntes nyugdíjpénztár, NYESZ, TBSZ, ügynök, jutalék, adókedvezmény, szja, megtakarítás, öngondoskodás, nyugdíj

Tényleg a nyugdíjbiztosítás a legjobb?

Minden nyugdíjcélra jár az adójóváírás

Mit hoznak a nyugdíjbiztosítások?

Kapcsolódó anyagok