Teljes foglalkoztatás? A statisztika mindent elbír

Fotó: Marjai János, MTI

2016. július 31. Már szinte a teljes foglalkoztatottságról lehet beszélni Magyarországon – jelentette be a nemzetgazdasági miniszter (képünkön). Megnéztük a statisztikai hivatal (KSH) által közzétett számokat kicsit közelebbről. Nem csak ez, hanem az adatgyűjtés módszertana is erősen elgondolkodtató.

A rendszerváltás óta nem alakultak a mostanihoz hasonlóan kedvező módon a foglalkoztatási adatok – mondta el a nemzetgazdasági (NGM) miniszter, Varga Mihály a KSH által frissen közzétett adatokat értékelve. Szerinte ez már majdnem teljes foglalkoztatottság, aminek elérése a kormány célja. Varga kijelentette, a következő hónapokban Magyarországon a munkanélküliségi ráta várhatóan 5 százalék alá csökken.

Egy pillanatig nem vonjuk kétségbe, hogy a hivatalos statisztikákban ez valóban így lehet majd. Arra azonban érdemes egy pillantást vetni, miként is jönnek össze a KSH által közzétett foglalkoztatási számok. Az évközi munkaügyi statisztikai adatgyűjtésből származó adatok forrását valamennyi legalább 50 főt foglalkoztató és reprezentatív módon kijelölt 5–49 fős vállalkozás, kijelölt nonprofit szervezetek, valamint létszámhatártól függetlenül valamennyi költségvetési és társadalombiztosítási intézmény székhely szerinti adatai jelentik. A statisztikai adatszolgáltatásra nem kötelezett vállalkozások adatait különböző becslési módszerekkel pótolják.

A KSH módszertana szerint egyébként foglalkoztatott az, aki az adott héten legalább egy órányi(!) jövedelmet biztosító munkát végzett, illetve rendelkezett olyan munkahellyel, ahonnan átmenetileg (például betegség, szabadság miatt) volt távol. Talán érdekes lehet még, hogy 2012 novemberétől nincs semmiről papír, a munkaerő-felmérés laptopon készül.

Nyugdíj előtt tíz évvel már szűkülnek a munkalehetőségek

A KSH jelentéséből (ezt teljes terjedelmében itt olvashatja) a foglalkoztatottak létszámának igen látványos – egy év alatt 142 ezer fős – növekedése mellett néhány másik szám is érdekes lehet. Mint írják: a 20–64 évesek foglalkoztatási rátája 2016 júniusában 2,7 százalékponttal 71,4 százalékra nőtt (az Európai Unió 2020-ra 75 százalékos célértéket tűzött ki). Magyarországon jelenleg a férfiaknál 78,6, a nőknél 64,5 százalék.

Érdemes egy pillantást vetni a korcsoportok szerinti foglalkoztatási rátára. Ebből az látszik, hogy 55 év felett erősen szűkülnek a munkapiaci lehetőségek. Míg ugyanis a 25-54 évesek 82,3 százaléka dolgozik, az 55-64 éves foglalkoztatási rátája 50 százalék alatti.

Amik egyértelműen „kozmetikázzák” a számokat

Az Mfor.hu szerint pontosan dupla annyi a valós munkanélküliség Magyarországon, mint amennyit a statisztika mutat. Számításaikban a 232 ezer közmunkást, akik a statisztika szerint a második negyedévben dolgoztak, visszasorolták a munkanélküliek táborába. Mint írták: „ekkora differenciára a korrigált és a közölt adat között pedig még egyszer nem volt példa, mióta rendelkezésre állnak a szükséges információk”.

A cikkben azt is taglalták, hogy ha a foglalkoztatotti számot korrigálják a közmunkásokkal és a külföldön dolgozókkal, akkor egy év alatt már „csak" 112 ezerrel nőtt a létszám, ami még így is szignifikáns változás. Ehhez mi még hozzátennénk, hogy a közmunkásokról részletes statisztikákat rendre közlő belügyi adatok esetében sem mellékes a módszertan. A közfoglalkoztatásban érintett személyek közé pedig beszámítanak mindenkit, aki a hónap során legalább egy napot(!) dolgozott így.

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: foglalkoztatottság, munkaerő, NGM, KSH, közmunka, statisztika