Az új szabályozásról már folynak az egyeztetések
2015. január 11.
Minden adós már az idén megnyugodhat – állítja az igazságügyi miniszter. Trócsányi László szerint azoknak sem kell aggódniuk, akiket a hajléktalanság réme fenyeget, a kormány megerősíti a Nemzeti Eszközkezelőt, és 2015 tavaszán elkészül a magáncsőd szabályozása. Utóbbira amúgy már bő egy éve is készült egy változat.
A devizahitelek ügyében 2015. a megnyugvás éve lesz – mondta el Trócsányi László (képünkön) a Magyar Nemzetnek adott, 2015. január 10-én megjelent interjúban. Az igazságügyi miniszter ismét elmondta, hogy számításaik alapján átlagosan 25-30 százalékkal csökken majd a devizahitelek törlesztőrészlete. Ennél csekélyebb mérséklődésre szerinte csak azoknak kell számítaniuk, akik „mostanában vették föl a hitelüket”. (Ezek az arányok a jegybanki kalkulációk szerint kicsit másképp néznek ki.)
A miniszter beszélt arról is, hogy készül a tárca olyan vészmegoldással is, ami azoknak segíthet, akiket az intézkedések ellenére a hajléktalanság réme fenyeget. Tovább erősítik majd a Nemzeti Eszközkezelőt (NET), ezen belül tervezik egy speciális ingatlanalap létrehozását, ami lehetővé teszi, hogy azok az emberek, akik „önhibájukon kívül nem boldogulnak hitelük visszafizetésével”, ne kerüljenek az utcára. Az Igazságügyi Minisztérium – fejtette ki – 2015 tavaszán kidolgozza a magáncsőd intézményére vonatkozó jogszabályokat. Erről már folynak az egyeztetések a frakciókkal is. A tervek szerint fizetési könnyítésről, pénzügyi csődgondnokságról lehet majd szó azoknál, akik nehéz helyzetbe kerültek, ugyanakkor készek az együttműködésre.
A hátralékos adósokon egyébként a Magyar Bankszövetség javaslata szerint már az is segítene, ha a NET a számára lehetővé tett 25 ezres ingatlanvételi keretet teljes egészében kihasználná. Kérdés, hogy ehhez képest milyen új bővítést vezet majd be a kormány. Az mindenesetre továbbra is aggasztó, hogy a miniszter mintha nem győzné hangsúlyozni, csak az arra érdemeseknek segítenek.
A magáncsőddel kapcsolatban is lehetnek aggodalmaink. Erről ugyanis még 2013 vége felé készült egy komplex koncepció. Aszerint azok kérhették volna (a tervezet valahol útközben elakadt) a magáncsődöt, akiknek legalább ötmillió, de maximum 30-40 millió forintnyi vagyona és 2-50 millió forintos tartozása van. Feltételnek szabták még, hogy az adós legfeljebb tíz hitelezőnek tartozzék, darabonként legalább 200 ezer forinttal, amiből van legalább egy 400 ezer forint feletti 90 napon túli hátralék. Megélhetési költségnek a javaslat a minimálnyugdíj másfélszeresét ismerte (volna) el. Szakértői számítások szerint így egy négytagú családnak 220 ezer forint feletti jövedelemnél lenne esélye a tartozások leépítésére.
A korábbi változat felett persze alaposan eljárhatott már az idő. Erre bizonyíték: a kizáró okok között szerepelt a köztartozás, az adóstársak közötti per mellett az is, hogy ha valaki – bár jogosult volt rá (az akkori szabályok alapján már minden devizahiteles ebbe a körbe tartozott), nem lépett be az árfolyamgát hatálya alá. Ma már nincs árfolyamgát, van azonban elszámoltatás. Úgy tűnik, azt pedig senki sem sejti, hogy végül hányan maradhatnak ezt követően is az árok szélén.
Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát.
Címkék: devizahitelesek, elszámoltatás, igazságügyi miniszter, Trócsányi László, magáncsőd
Tavasszal jöhet a magáncsőd
Fotó: kormany.hu
A devizahitelek ügyében 2015. a megnyugvás éve lesz – mondta el Trócsányi László (képünkön) a Magyar Nemzetnek adott, 2015. január 10-én megjelent interjúban. Az igazságügyi miniszter ismét elmondta, hogy számításaik alapján átlagosan 25-30 százalékkal csökken majd a devizahitelek törlesztőrészlete. Ennél csekélyebb mérséklődésre szerinte csak azoknak kell számítaniuk, akik „mostanában vették föl a hitelüket”. (Ezek az arányok a jegybanki kalkulációk szerint kicsit másképp néznek ki.)
A sokak által csodafegyvernek látott magáncsőd a közhiedelemmel ellentétben nagyon is keserves dolog az érintettek számára (érdemes elolvasni a magáncsődről szócikkünket). A legtöbb helyen az adós csődgondnokot kap a nyakába, aki 5-7 éven keresztül szinte minden kiadásába beleszól.
Trócsányi beszélt arról is, hogy vannak örökké elégedetlenkedők is, valamint olyan ügyvédi csoportok, amelyek úgy gondolják, többet lehet elérni, ő azonban ebben nem hisz. (A jelenlegi szabályozás alapján ez nem meglepő, hiszen a jogalkotók alaposan korlátozták az adósok peres lehetőségeit.)A miniszter beszélt arról is, hogy készül a tárca olyan vészmegoldással is, ami azoknak segíthet, akiket az intézkedések ellenére a hajléktalanság réme fenyeget. Tovább erősítik majd a Nemzeti Eszközkezelőt (NET), ezen belül tervezik egy speciális ingatlanalap létrehozását, ami lehetővé teszi, hogy azok az emberek, akik „önhibájukon kívül nem boldogulnak hitelük visszafizetésével”, ne kerüljenek az utcára. Az Igazságügyi Minisztérium – fejtette ki – 2015 tavaszán kidolgozza a magáncsőd intézményére vonatkozó jogszabályokat. Erről már folynak az egyeztetések a frakciókkal is. A tervek szerint fizetési könnyítésről, pénzügyi csődgondnokságról lehet majd szó azoknál, akik nehéz helyzetbe kerültek, ugyanakkor készek az együttműködésre.
Nagyobb lehetőséget kapna az eszközkezelő?
A hátralékos adósokon egyébként a Magyar Bankszövetség javaslata szerint már az is segítene, ha a NET a számára lehetővé tett 25 ezres ingatlanvételi keretet teljes egészében kihasználná. Kérdés, hogy ehhez képest milyen új bővítést vezet majd be a kormány. Az mindenesetre továbbra is aggasztó, hogy a miniszter mintha nem győzné hangsúlyozni, csak az arra érdemeseknek segítenek.
A magáncsőddel kapcsolatban is lehetnek aggodalmaink. Erről ugyanis még 2013 vége felé készült egy komplex koncepció. Aszerint azok kérhették volna (a tervezet valahol útközben elakadt) a magáncsődöt, akiknek legalább ötmillió, de maximum 30-40 millió forintnyi vagyona és 2-50 millió forintos tartozása van. Feltételnek szabták még, hogy az adós legfeljebb tíz hitelezőnek tartozzék, darabonként legalább 200 ezer forinttal, amiből van legalább egy 400 ezer forint feletti 90 napon túli hátralék. Megélhetési költségnek a javaslat a minimálnyugdíj másfélszeresét ismerte (volna) el. Szakértői számítások szerint így egy négytagú családnak 220 ezer forint feletti jövedelemnél lenne esélye a tartozások leépítésére.
A korábbi változat felett persze alaposan eljárhatott már az idő. Erre bizonyíték: a kizáró okok között szerepelt a köztartozás, az adóstársak közötti per mellett az is, hogy ha valaki – bár jogosult volt rá (az akkori szabályok alapján már minden devizahiteles ebbe a körbe tartozott), nem lépett be az árfolyamgát hatálya alá. Ma már nincs árfolyamgát, van azonban elszámoltatás. Úgy tűnik, azt pedig senki sem sejti, hogy végül hányan maradhatnak ezt követően is az árok szélén.
Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát.
Címkék: devizahitelesek, elszámoltatás, igazságügyi miniszter, Trócsányi László, magáncsőd
Kapcsolódó anyagok
- 2016.12.21 - Itt a vége! Betelt az eszközkezelő
- 2015.09.11 - Mutatjuk, kinek segíthet mostantól az Eszközkezelő
- 2015.07.29 - Bajban vagy? Erre számíthatsz
- 2015.05.07 - Családi csőd: ennyi hitelelengedésre számíthatsz
- 2015.04.23 - Magáncsőd: a szegények is szót kérnek!
- 2015.04.20 - Júliusra lesz magáncsőd
- 2015.01.20 - Családi csőd: az adósság hetven százalékát is elengedhetik
- 2015.01.19 - Elszámolás: mintha nem is lenne
- 2015.01.13 - Huszonhat bank perel a forinthitelek miatt
- 2015.01.08 - Mi lesz a bajban levő adósokkal?
- 2014.12.01 - Devizások: így számol a jegybank
- 2013.11.15 - Ilyen lesz a magáncsőd?
- 2013.09.03 - Ezt kérik a bankok az adósmentésért
- 2013.07.29 - Gyámság alá vett rokonok
- 2012.03.21 - Magáncsőd
További kapcsolódó anyagok