A félelem úrrá lett a valóságon

Tartós lejtmenetre vált a benzinár?

2021. december 3. Hirtelen ötödével esett az olaj ára, amit szinte mindenki a durvuló járványhelyzettel magyaráz. Jelen helyzetben elég meglepő volt, hogy az OPEC+ úgy döntött, továbbra is bővíti a globális kínálatot. Kérdés persze, igazán hisz-e még nekik valaki.

Mától bruttó 11 forinttal csökken a benzin nagykereskedelemi ára, aminek következtében a Holtankoljak.hu szerint egyre több kútnál találhatunk alacsonyabb árakat a nemrég bevezetett 480 forintos maximált hatósági árnál. Az árcsökkenés mögött kisebb részben a jegybank kamatemeléseinek következtében némileg – egy hét alatt körülbelül eurónként 370-ről 362-re erősödő - forintárfolyam, jórészt azonban a nemzetközi nyersolajpiac fejleményei állnak.

Phil Flynn, a chicagoi Price Futures Group vezető elemzője az új koronavírus-variáns nevéből – Omicron – képzett anagrammával, moronic (körülbelül hülyét jelent), jellemezte az olajpiacon uralkodó zavart a hét elején. A laza ünnepi kereskedés és az Omicronról szóló félelmetes szalagcímek kombinációja az év legrosszabb hónapját hozta az olajnak, mivel a félelem úrrá lett a valóságon. Az északi-tengeri Brent ára a november végi 82 dolláros szintről tegnapra 69 dollár alá esett, és hasonló utat járt be az nyugati félteke árait meghatározó WTI is, amelynek jegyzése 78 dollárról 65 dollárra csökkent. Phil Flynn szerint ugyanis a benzin iránti kereslet erős visszaesésében szerepet játszott a Hálaadás, így a piacnak nem szabad túlságosan megijednie.

A Moderna vezére alaposan bekavart

A hirtelen esést azonban egyértelműen azzal magyarázza a piaci megfigyelők többsége, hogy az Omicron híre megrázta a befektetőket. A zuhanás közel 4 százalékát a Moderna vezérigazgatója okozta, amikor a Financial Timesnak adott keddi nyilatkozatában megkérdőjelezte a COVID-19 elleni oltások hatékonyságát az Omicron koronavírus-változata ellen.

A félelmeket fokozta, hogy országok sora szigorúbb védekezési intézkedésekre készül, ami nyilvánvalóan nem tesz jót a gazdaságnak. David Turk amerikai energiaügyi miniszter-helyettes szerint Joe Biden elnök kormánya módosíthatja a stratégiai kőolajkészletek felszabadításának tervezett ütemezését, ha a globális energiaárak jelentősen csökkennek. A Biden-adminisztráció amúgy azt állítja, hogy szükség esetén továbbra is tervezik a tartalékok felhasználását, az olajpiacok erősödése azonban már a múlt héten megállni látszott. Az Egyesült Államok nyersolajkészletei a várt 1,2 millió hordónál kisebb mértékben – 910000 hordóval - estek, míg a benzin- és párlatkészletek a vártnál jóval nagyobb mértékben emelkedtek a kereslet gyengülése miatt.

Váratlant lépett az OPEC

Elemzők ezek után természetszerűleg arra számítottak, hogy az áresésre, a járvány megújulására és az olajkeresletre gyakorolt hatása miatti bizonytalanságra tekintettel az OPEC+ felfüggeszti a kibocsátásnövelést. Az OPEC+ azonban tegnapi ülésén nem változtatott eddigi politikáján, és úgy döntött, hogy januárban továbbra is napi 400000 hordóval bővíti a globális kínálatot. A Brent a bejelentés után – nem meglepő módon – rögtön több mint 1 dollárt esett, és a 70 dollár alatti kereskedéssel, jócskán elmarad októberi hároméves csúcsától.

A hosszú távú perspektívák azonban ennek ellenére nem igazán bíztatóak. Hiába ugyanis a hangzatos bejelentések, a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) szerint az OPEC+ rendszeresen nem teljesíti kibocsátási céljait. Mint korábbi cikkünkben mi is megemlítettük, júliusban 9 százalékkal, augusztusban 16 százalékkal, szeptemberben pedig 15 százalékkal kevesebbet termeltek a meghatározottnál. A helyzet októberben sem javult, mintegy 700000 hordóval kisebb volt az olajkartell kibocsátása a tervezettnél.

A JP Morgan elemzői előrejelzése szerint mivel az OPEC nem lesz képes kielégíteni a keresletet, a Brent nyersolaj hordónkénti ára jövőre elérheti a 125 dollárt, 2023-ban pedig a 150 dollárt.

A J. P. Morgan elemzői szerint az OPEC valódi tartalékkapacitása 2022-ben körülbelül napi 2 millió hordóval (43 százalékkal) lesz a várt 4,8 millió alatt. Az elmúlt években a fosszilis tüzelőanyagok elleni „politikai támadások” megszüntették a beruházások ösztönzését – magyarázta a CNBC-nek Christopher Wood, a Jefferies befektetési bank vezető részvénystratégája. Annak ellenére – tette hozzá –, hogy az ágazat továbbra is jelentős szerepet játszik, és tavaly a világ energiaszükségletének 84 százalékát fosszilis tüzelőanyagok fedezték.

A CNN elemzője kiemelte: a nagy európai és egyesült államokbeli olaj- és gázipari vállalatok a rájuk nehezedő nyomás miatt az éghajlati válság fényében újragondolják stratégiájukat. Az év elején közzétett jelentésében az IEA megállapította, hogy a nagy olaj- és gázipari társaságok összesített olaj- és földgázkiadásaikat 2021-ben változatlan szinten tartják. Részesedésük a kutatásra és kitermelésre fordított iparági kiadásokból jelenleg 25 százalék, szemben a 2010-es évek közepi közel 40 százalékkal. Mindez szerinte megnöveli a már-már gyengülni látszó OPEC és Oroszország befolyását.

Szerző: Lenkei Gábor
Címkék: olaj, olajár, benzin, benzinár, OPEC, járvány, Omikron