Januártól jön az érthető tájékoztató, a KIID

Tarolhatnak a befektetési alapok

2012. december 10. A csökkenő betéti kamatok miatt egyre többen teszik befektetési alapokba a pénzüket. Az idei slágertermékek az abszolút hozamú alapok voltak, és várhatóan jövőre is ezek lesznek a megtakarítók kedvencei. Januártól kötelező lesz egy kétoldalas, érthető tájékoztatást is adni a kisbefektetőknek, ami könnyebbé teheti a választást a sok száz alap között.

Januártól a hazai kibocsátású alapok esetében kötelező lesz az eddigi akár száz oldal mellé egy kétoldalas, érthető tájékoztatást is adni a kisbefektetőknek. Június 30-tól a külföldi alapok esetében már be kellett vezetni az új tájékoztatót, a hazai alapok esetében azonban az eredetileg tervezett október 31-ről 2013. elejére csúszott a határidő. Az angol elnevezése után röviden KIID-nek nevezett (Key Investor Information) tájékoztató - EU-direktíva alapján – röviden ismerteti a befektetési alapról a legfontosabb tudnivalókat, és kockázati szempontból 1-7-ig sorolja be a befektetéseket. ( A 7-es a legkockázatosabb.) Így nem a kisbefektetőnek kell megsaccolnia, hogy mekkora rizikót is vállal a befektetési jegy megvásárlásával.

Abszolút hozamú slágerek

A KIID azért is üdvözlendő, mert az idei év slágerei a pénzpiaci alapok mellet az abszolút hozamú alapok voltak. Ez utóbbi kategóriában futó alapok azonban meglehetősen eltérő és különböző kockázatú befektetéseket takarnak, és leginkább abban hasonlítanak egymásra, hogy a befektető számára fekete dobozként működnek.
Az abszolút hozamú alapokat a válság hívta életre, hiszen a régebbi, hagyományos eszközalapok (részvény, kötvény, pénzpiaci) esetében a befektetők nehezen tudták megítélni, hogy mikor érdemes köztük váltani. Az abszolút hozamú alapoknál azonban a felelősség a termék készítőjét (az alapkezelőt) terheli – mondta Vízkeleti Sándor, a BAMOSZ (Befektetési Alapkezelők Magyarországi Szövetsége) elnöke, a Pioneer Alapkezelő vezérigazgatója.

Míg a részvény- vagy kötvényalapoknál az alapkezelő mozgástere kötött, addig az abszolút

MiFID teszt

A MiFID (Markets in Financial Instruments) irányelv egy uniós direktíva, amely hazánkban 2007. december 1-jén lépett hatályba. Az egységesített szabályok gyűjteménye elsősorban a befektetők védelme érdekében született, mindemellett fő célja, hogy átláthatóbbá, összehangoltabbá, illetve transzparensebbé tegye a tőkepiacokat. Ennek keretében a befektetési szolgáltatóknak fel kell mérniük az ügyfelek pénzügyi ismereteit, kockázatviselő képességét, jövedelmi helyzetét, és hogy befektetési céljaiknak mely termékek felelnek meg. Csak a MiFID teszt alapján született besorolásnak megfelelő kockázatú terméket ajánlhatnak az ügyfélnek.

hozamúak esetében szabad kezet kap – hangsúlyozta Vasas Norbert, a Budapest Alapkezelő termékmenedzsere. Véleménye szerint a hazai abszolút hozam kínálatban 3 kategóriába lehet sorolni az abszolút hozamú alapokat; vannak olyanok, amelyek (1) a legbiztonságosabb megtakarítások (betét, állampapír) hozamát kívánják felülmúlni, vannak, amelyek (2) erősen szabályozottan, modell alapon működnek és úgy hoznának többletet, és vannak (3) a total return befektetési stratégiát követők. A befektetési paletta nagyon széles mindhárom típusnál, amelyet rugalmasan és dinamikusan változtatnak, azonban az utóbbi esetében a tőkeáttétel mértéke nagyobb is lehet (a származtatott szó is erre utal a nevükben). Ilyenkor sok függ a portfóliót kezelő személytől, aki jellemzően más alapokat is kezel. Ezek az alapok erősen kötődnek a kezelőjük személyéhez. Ezért Vasas Norbert szerint érdemes megnézni, hogy az alap kezelője a régebb óta kezelt alapokkal milyen teljesítményt ért el.
Gáti László, az OTP Alapkezelő marketing és értékesítési igazgatója szerint a KIID valóban jól mutatja majd, hogy az abszolút hozamú stratégiát követő származtatott alapok (5-ös, 6-os kockázati besorolásúak) semmivel sem kockázatosabbak, mint a részvényalapok. Ugyanakkor hozzátette: ezek csak olyan ügyfélnek ajánlhatóak, aki a MiFID tesztje (lásd keretest) alapján kockázatosabb termékeket is vásárolna. Az OTP abszolút hozamú alapjait éppen ezért elsősorban a prémium és privátbanki ügyfelek számára értékesítették, de már a kockázatkerülő lakossági befektetők részére is van ajánlatuk. Olyan tőke- és hozamvédett alapot kínálnak, amely részesedést nyújt az abszolút hozam stratégiával kezelt, főként származtatott alapjaik teljesítményéből.

Növekvő érdeklődés

A folyamatosan csökkenő betéti kamatok miatt (a betéti kamatokat itt kalkulálhatja) a lakosság egyre szélesebb köre keres alternatív befektetést. Már a statisztikákból is jól látszik, hogy az elmúlt két hónapban megnőtt a befektetési alapokba áramló pénz. A szakértők szerint várhatóan az abszolút hozamú alapok lesznek a következő időszaknak is a slágertermékei, mivel a piacon nem látszanak egyértelmű trendek, és emiatt a befektetők nem szívesen teszik le a voksukat egy-egy eszközalap mellett.

Címkék: befektetési alap, befektetési jegy, KIID, MiFID, Budapest Alapkezelő, BAMOSZ, OTP Alapkezelő, Pioneer Alapkezelő