Kiderülhet, kik maradtak az út szélén – vagy mégsem?

Tájkép készül adósmentés után

Fotó: Habitat for Humanity Magyarország

2015. október 12. Rövidesen kiderülhet, kik azok, akik az elszámolás, átalakítás után sem tudják fizetni hitelüket – tudta meg az Azénpénzem.hu. Rendkívüli adatszolgáltatás keretében adatokat gyűjtött a jegybank a bankoktól, de egyéb vizsgálatot is végeztek. Úgy tűnik viszont, az adósok mintegy 40 százaléka szóba sem áll a bankokkal. Így biztató, hogy a KSH a lakáshelyzetről, de szintén a hitelekről is kutakodni kezdett.

Az elszámolás után sok adós hitelhátraléka jelentősen csökkent, de mostanra a többség a jóváírás előtti helyzetbe csúszott vissza – mondták el érdeklődésünkre korábban több pénzintézetnél is. Többször kifogásoltuk, hogy miközben az „adósmentés” ezermilliárd forintos kiadással járt, senki sem tudja, hogy milyen is a jelenleg nem fizetők helyzete. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója még tavasszal arról beszélt: előírják majd a bankoknak annak felmérését, hogy a nem teljesítő hitelek mögött milyen típusú háztartások állnak. Reklamáltuk, hogy ilyen kezdeményezésre végül nem került még sor. Nem volt igazunk.

Az MNB ugyanis valóban már tavasszal előírta a bankoknak a rendkívüli adatszolgáltatást, az erről szóló határozatok azonban csak mostanában váltak láthatóvá (ezeket itt nézheti meg). Információink szerint azonban nem csak a hitelintézeti tájékoztatásokra alapozva igyekeznek elemezni, hogy is néz ki a magyar tájkép az elszámolás, forintosítás után. Mélyinterjúkat is készítettek, és mind a hét régióban külön is kutakodtak. Úgy tudjuk, az így készült tanulmány még ebben a hónapban megjelenhet. (Az azért továbbra is furcsa, hogy nem a teljes „fegyvertár" kialakítása előtt, hanem azt követően próbálnak tisztább képet kapni.)

Sokan minden együttműködést elutasítanak

A bankok mintha már értesültek volna néhány megállapításról. Mint ugyanis az egyik nagy hitelintézetnél megtudtuk: meglepőnek tartják, hogy míg a saját felméréseik arra utalnak, hogy a bajban levő adósok többsége akár lakása árán is szabadulni szeretne tartozásától, az MNB szerint szinte mindenki ragaszkodik ingatlanához. Abban azonban nincs eltérés, hogy „nem elhanyagolható” méretű az a réteg, amely bármilyen együttműködést elutasít. Banki tapasztalatok szerint a nemfizetők 50-60 százalékával lehet egyáltalán valamilyen módon szót ejteni.

Ilyen körülmények között a banki, illetve jegybanki felmérések mellett igen hasznos lehet, hogy – mint arról az MTI-t tájékoztatták – a statisztikai hivatal (KSH) is belekezdett egy olyan vizsgálatba, ami a korábban felvett lakáshitelekre is kiterjed. Alapvetően azonban a KSH a háztartások lakáskörülményeit szeretné feltárni. Áttekintik a háztartások lakáshelyzetét, a lakások és a lakóépületek minőségét, valamint azt, hogy az emberek mennyire elégedettek a lakásukkal, környezetükkel, milyen okból, hogyan változtattak lakást az elmúlt években, és milyen terveik vannak a közeljövőre. A felmérés kiterjed a háztartások lakáskiadásaira és lakásfenntartási problémáira.

Beigazolódnak majd a lakhatási panaszok?

A Habitat a lakhatási világnap alkalmából tartott konzultáción számos olyan a kormánynak szóló üzenetet gyűjtött össze (lásd képünk), amelyek azt mutatták: nincs elég megfizethető lakhatási lehetőség, és rezsicsökkentés ide vagy oda, túl magasak a lakásfenntartási költségek. A táblára a szociális bérlakásrendszer kialakítását, a rászorulókat érintő rezsicsökkentést kérő írások kerültek. (A GKI Gazdaságkutató egy korábbi elemzése rámutatott: a különböző társadalmi csoportok eltérő kiadási szerkezete miatt a rezsicsökkentés közel harmadát a lakosság jómódú tíz százaléka élvezi.) Növekvő helyi kiszolgáltatottság, mélyülő szakadék a tehetősebb és szegényebb települések között, és halmozódó közműhátralékok – vázolta fel az idén tavasszal a Habitat for Humanity Magyarország az állami támogatások 2015-ös megvonásának hatását.

A Habitat szerint kifejezetten lakhatási válság van Magyarországon (a szervezet nem csak beszél, számos programmal is igyekszik segíteni). Az energiaszegénység közel 800 ezer háztartást érint. Miközben felfelé száguldanak a piaci bérleti árak, az országos lakásállománynak mindössze 1,5 százaléka szociális alapú, tehát az alacsony jövedelműek számára is megfizethető bérlakás. Érdekes lesz megfigyelni, hogy a KSH mire jut ezen a téren. Az adatgyűjtést október 10. és november 30. között végzik, az ország csaknem 500 településén. Az eredmény értékelésekor szerintünk cseppet sem mindegy, hogy – mint arról a statisztikai hivatal maga tájékoztatott – a mintában 20 ezer, véletlenszerűen kiválasztott háztartás szerepel.

Ha ezt érdekesnek találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: felmérés, statisztika, MNB, KSH, devizahitelesek, nemfizető, lakhatás, Habitat, rezsicsökkentés