Szűrje dolgozóját, gyorsan megtérülhet!

UNIQA Mobil Egészségközpont

2015. szeptember 8. Foglalkozás-egészségügyi vizsgálat, prevenciós szűrés és egészségügyi állapotfelmérés egyaránt elvégezhető az UNIQA Biztosító ma bemutatott Mobil Egészségközpontjában. Az eddigi tapasztalatok szerint a felnőtt lakosság mindössze 7 százaléka mondható teljesen fittnek, miközben minden harmadik magyar munkavállaló vitálisan kimerült, a hazai felnőtt dolgozók 55 százaléka krónikus betegséggel küzd. A szűrésekkel csökkenthető a táppénzen töltött napok száma.

Komplex szűrővizsgálatok „házhoz szállítására” kialakított speciális kamiont mutatott be az UNIQA Biztosító, ami rugalmas és költséghatékony megoldást kínál a hazai munkáltatóknak az egészségmegőrző és betegségmegelőző vizsgálatok elvégzésére. A biztosító UNIQA Mobil Egészségközpont néven kínálja prevenciós és egészségmegőrzési szolgáltatáscsomagját, elsősorban a közép- és a nagyvállalatok számára. Az orvosszakmai hátteret az országos rendelőhálózatot működtető Mediteam Zrt. biztosítja.

A KSH adatai szerint 2005. és 2013. között Magyarországon 37,4 millióról 19,8 millióra csökkent a táppénzen töltött napok száma annak ellenére, hogy a foglalkoztatottság emelkedésével bővült a jogosultak köre. Ezalatt az időszak alatt nemcsak a táppénzre menők száma lett kevesebb, de a táppénzes időszak is lerövidült: míg 2005-ben egy beteg munkavállaló átlagosan 30 napot töltött táppénzen, 2013-ban már 6 nappal kevesebbet. Azonban a kilenc évig tartó csökkenő trend tavaly megfordult, amikor az egy évvel korábbi 19,8 millióról 21,6 millióra nőtt a táppénzes napok száma. Ez azt jelenti, hogy 2014-ben naponta átlagosan 59 ezer fő volt táppénzen: ötezerrel többen, mint egy évvel korábban. Mindezzel összefüggésben az OEP táppénzfizetésre fordított kiadásai a 2013-as 58 milliárdról tavaly 66,5 milliárdra nőttek.

A Profession.hu HR-portál „Munka és egészség” kutatása szerint ugyanakkor a táppénzes adatok nem adnak hiteles képet a magyar munkavállalók valódi egészségi állapotáról., ugyanis a dolgozók 32 százaléka félti a munkahelyét, 26 százalékuknál pedig nem megoldott a helyettesítés, ezért nem élnek a táppénz lehetőségével. Minden tizedik válaszadót pedig a bevételkiesés kényszerít arra, hogy akkor is dolgozzon, ha beteg. A jelenség negatív következménye nemcsak az egyén teljesítménycsökkenésében mutatkozik meg, hanem például influenzajárvány idején akár egész részlegek munkáját visszavetheti.

Ugyanakkor a magyar biztosítási piacon messze az egészségbiztosítás a legkevésbé érett ágazat. A 20–59 éves korosztálynak mindössze 0,6 százaléka rendelkezik valamilyen egyéni egészségbiztosítással annak ellenére, hogy a terület a 2012-es adóváltozások óta kiemelten kedvezményezett, azaz sem a munkáltatót, sem a munkavállalót nem terhelik semmilyen adó- és járulékterhek sem a biztosítás díja, sem pedig a szolgáltatás után – mutatott rá Juhos András, az UNIQA Biztosító vezérigazgató-helyettese.

Az UNIQA Ausztriában a piacvezető egészségbiztosító, ott kilencmillió lakosból kétmillió rendelkezik magán egészségbiztosítással, közülük minden második az UNIQA-val szerződött. Itthon tavaly mindössze 32 ezer egyéni és néhány száz céges biztosítási szerződés élt, a biztosítások harmadát az UNIQA kötötte – mondta Othmar Michl vezérigazgató. Hozzátette: stratégiai céljuk, hogy a következő években tovább erősödjenek ebben a szegmensben. Ennek egyik fontos állomása a Mobil Egészségközpont elindítása.

Elégedett az egészségével? Nem kellene!

Foglalkozás-egészségügyi szakértők szerint a magyar munkavállalók egyharmada a vitálisan kimerült. A munkavégzés minősége pedig nagymértékben függ a jó közérzettől, illetve az azt megalapozó jó egészségi állapottól. A cégek felelőssége nem a gyógyítási tevékenység, hanem az egészség megőrzése, illetve fejlesztése. Az egészséges, azaz a fitt munkavállaló biztosíthatja a munkáltatónak a folyamatos és magas színvonalú termelést – magyarázta Juhos András.

Karádi István akadémikus, a Semmelweis Egyetem ÁOK III. Belgyógyászati Klinika igazgató egyetemi tanára a szűrővizsgálatok tudatos és a lakosság megfelelő csoportjaira való kiterjesztésének szükségességét emelte ki, elsősorban a daganatos betegségek korai, vagy preklinikai - tehát még tüneteket nem okozó - stádiumának felismerése, illetve a kardiovaszkuláris betegségek megelőzése érdekében.

A 2014 végén elvégzett és a KSH által közreadott Európai Lakossági Egészségfelmérés adatai szerint a magyar lakosság 80 százaléka úgy gondolja, hogy az egészség megőrzésének kulcsa a genetikai adottságokon túl a mozgás, a kiegyensúlyozott táplálkozás, a betegségmegelőzés és a szűrővizsgálatokon való részvétel. Az egészségi állapot szubjektív értékelése alapján a lakosság 89 százaléka elégedett egészségével, vagy legalábbis kielégítőnek tartja azt. A válaszadók 61 százaléka (a férfiak 65, a nőknek csak 58 százaléka) jónak vagy nagyon jónak ítéli meg egészségi állapotát.

Ezeknek az arányoknak ugyanakkor ellentmondtak az egészségi állapotra vonatkozó kérdésekre adott válaszok, hiszen krónikus betegségről a magyar felnőttek 55 százaléka számolt be, a vizsgált évben 99 százalékuk járt háziorvosnál, fogorvosi ellátást a megkérdezettek 93, szakorvosi ellátást a járóbeteg-ellátásban 87, kórházi ellátást 80 százalékuk kapott.

A lakosság egészségi állapotának felmérési eredményei nagyon függnek a megkérdezettek körétől, hiszen nagyon nehéz az úgynevezett «free living population» vizsgálata, tehát azoké, akik teljesen panaszmentesek és gyakorlatilag csak elvétve jutnak orvoshoz. E csoport véleménye volna igazán releváns, szemben a gyakrabban különféle panaszokkal orvoshoz fordulókéval. Sajnos a magyar lakosság egészségtudatos életvitele – beleértve az ajánlott szűrővizsgálatokon való részvételi hajlandóságot– még jelentős kívánnivalót hagy maga után – mutatott rá Karádi István.

Tudjuk, de nem csináljuk

Az UNIQA Mobil Egészségközpontjának szakemberei május és augusztus között fővárosi és vidéki helyszíneken – városi sportnapokon, fesztiválokon, lakossági fórumokon – vizsgálták a hazai lakosság fittségi állapotát. A húsz helyszínen több mint ezer önkéntes állapotfelmérés adatainak elemzéséből szintén az látszik, hogy ha tisztában is vagyunk a táplálkozás, a megelőzés és a szűrővizsgálatokon való részvétel fontosságával, egészségi és fittségi állapotunk ezt nem tükrözi.

A megvizsgált nők 76, és a férfiak 78 százalékának csökkentenie kellene a testsúlyát, és ehhez többségüknek teljes életmódváltásra is szüksége lenne – emelte ki a felmérés legszembetűnőbb eredményét Gyenesei Leila világbajnok öttusázó, az UNIQA Biztosító egészségnagykövete. Míg kóros alultápláltsággal csak 0,6 százalékban találkoztak, addig a vizsgált ezer emberből 180 kórosan elhízott volt, azaz túlsúlyuknak egészségre ártalmas következményei is lehetnek. A mérésen részt vevő nők 58 százaléka, illetve a férfiak mindössze 41 százaléka rendelkezett megfelelő testtömegindexszel. Érdekesség, hogy a vizsgált nők mintegy felének (42 százalék) a vázizomrendszer erősítése is javasolt, a férfiaknál ez az arány mindössze 13 százalék.

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: UNIQA, egészségbiztosítás, mobil egészségközpont