A NAV válaszolt a kérdésekre: 3. rész

Szja: hogyan kell a kedvezményeket érvényesíteni?

2016. május 18. Nyakunkon a személyi jövedelemadó bevallásának határideje, ezért az adóhatóság összegyűjtötte a leggyakoribb adózói kérdéseket, és megválaszolta őket. Sokan az utolsó pillanatra hagyják a bevallás elkészítését, így ezzel a segítséggel még elkerülhetik a hibákat. Ebben a részben a kedvezmények érvényesítéséről szóló

Május 20. a személyi jövedelemadó (szja) bevallásának határideje. Az adóhatóság már korábban összegyűjtötte a leggyakoribb hibákat, amiket érdemes elkerülni. Most pedig a leggyakoribb kérdéseket és az azokra adott válaszokat tette közzé. Ezen az oldalon a kedvezmények érvényesítésével kapcsolatos kérdésekre adott válaszokat találja. A további kérdésekhez és válaszokhoz lapozzon tovább!

1. rész: Technikai jellegű kérdések
2. rész: Egyes jövedelemtípusok bevallása

Kedvezmények érvényesítése

Súlyos fogyatékosságban szenvedő gyermek után a szülő érvényesítheti-e a súlyos fogyatékos kedvezményt?

Nem, a kedvezményt kizárólag a súlyos fogyatékosságban szenvedő magánszemély vonhatja le a saját összevont adóalapba tartozó jövedelme utáni adó összegéből.

A súlyos fogyatékosság kedvezményére 2013. óta folyamatosan fennálló betegség alapján jogosult a magánszemély, de a 2015. évben csak 4 hónapot dolgozott. Ebben az esetben csak erre a négy hónapra vonatkozó kedvezmény összege érvényesíthető-e?
A súlyos fogyatékosság kedvezményének érvényesítése szempontjából jogosultsági hónapnak az a hónap számít, amelyben a betegsége, súlyosan fogyatékos állapota orvosi igazolás, határozat alapján fennáll(t). Ennek értelmében a 2015. év teljes egészére (12 hónap) vonatkozó kedvezmény érvényesíthető legfeljebb az összevont adóalapjának adója összegéig. A kedvezmény érvényesítését tehát nem befolyásolja, hogy az adóévben hány hónapot dolgozott a magánszemély.

Az első házasok kedvezményének érvényesítése esetén a bevallás 151. sorában miért csak 11 jogosultsági hónap jelölhető?
Első házasok kedvezményének érvényesítése esetén első jogosultsági hónapként a házasságkötést követő hónap vehető figyelembe. Tekintettel arra, hogy az első házasok kedvezménye a 2014. december 31-ét követően, vagyis legkorábban 2015. januárban megkötött házasságok esetében vehető igénybe, a kedvezmény a 2015-ös adóévben februártól kezdődően legfeljebb 11 jogosultsági hónapban érvényesíthető.

Év közben a feleség vette igénybe az első házasok a kedvezményét, év végén módosítani szeretnének ezen, a férj szeretné a bevallásában figyelembe venni azt. Lehetséges-e ez? Igen, az év végi bevallásban a kedvezményt eltérően vehetik figyelembe attól, mint ahogy azt az adóelőlegnél érvényesítették.

Családi kedvezmény érvényesítése esetén kötelező-e megadni a gyermekek adóazonosító jelét?
Az eltartottak (kedvezményezett eltartottak) adóazonosító jelét 2017. január 1-jét követően kell kötelezően feltüntetni. Ezen időpontot megelőzően, így a 1553-as bevallás kitöltése során az eltartott (kedvezményezett eltartott) nevét, születési helyét, anyja nevét és lakcímét kell szerepeltetni akkor, ha nincs adóazonosító jele.

Érvényesíthető-e a családi kedvezmény azokra a hónapokra, amikor a szülőnek nem volt jövedelme?
A családi kedvezmény azokra a hónapokra érvényesíthető a bevallásban, amikor a szülő családi pótlékra jogosult volt, függetlenül attól, hogy volt-e minden hónapban adóköteles jövedelme.

Érvényesíthető-e a családi kedvezmény arra(azokra) a hónap(ok)ra, amelyre a családi pótlék folyósítását szüneteltették?
Ha családi pótlékra jogosult volt, akkor függetlenül a családi pótlék tényleges folyósításától, érvényesíthető a családi kedvezmény.

Magzatra megosztható-e a családi kedvezmény közös háztartásban élő élettársak között?
Élettársak között a magzatra kizárólag az adóévet követően, az adóbevallásban osztható meg a családi kedvezmény.

Eltartottnak minősül-e az első nappali alapképzésben részesülő, saját jövedelemmel nem rendelkező egyetemista?
Tekintettel arra, hogy utána már családi pótlék nem jár, azonban a családi pótlék összegénél számításba veszik, ezért eltartottnak minősül, tehát ha a háztartásban rajta kívül nevelnek még például 2 iskolás gyermeket, akkor utánuk a magasabb összegben (2 X 206 250forint/hónap összegben) vehető igénybe a kedvezmény.

Mi a különbség a közös érvényesítés és a megosztás között?
Közös érvényesítésről akkor beszélünk, ha a családi kedvezményre ugyanazon kedvezményezett eltartott esetében többen is jogosultak (legjellemzőbb példa: édesanya és édesapa a közös háztartásban nevelt gyermekre), akkor a jogosultak közösen is igénybe vehetik, akár év közben az adóelőleg megállapítás során is, döntésük szerinti arányban.
Megosztás: a jogosult a vele közös háztartásban élő jogosultnak nem minősülő házastársával, élettársával megoszthatja a neki járó kedvezményt. Ezt év közben az adóelőleg megállapítás során nem lehet megtenni, csak adóévet követően a bevallásban.

Hogyan érvényesíthető a kedvezmény, ha a válás során az édesanyánál marad a gyermek, és az anyának új élettársa van? Mely hónapokban alkalmazható az új párjával megosztás?
Közös érvényesítés az édesapával a válás hónapjáig lehetséges (feltéve, hogy a válásig közös háztartásban nevelik a gyermeket).
A 2015-ös évben hatályos jogszabályok szerint a megosztás a jogosultnak nem minősülő élettárssal lehetséges azon hónapokban, amikor csak egy jogosult van! Így tekintettel arra, hogy a válásig 2 jogosultról beszélünk, függetlenül attól, hogy a házastársak által történt-e közös érvényesítés vagy sem, ezen hónapokban nem lehet megosztást alkalmazni.
Megosztani csak a közös háztartásban élő élettárssal, jogosultnak nem minősülő házastárssal lehet. A közös háztartásban élés feltételének a bevallás benyújtásakor kell megfelelni.
Jelen példában, ha az anya az új élettársával még együtt él a bevallás benyújtásakor, alkalmazhatja a megosztást, feltéve persze, hogy nem kérte az egyedülállók családi pótlékát!
Azon hónapokban, amelyekre az édesanya igénybe vette a gyermeket egyedül nevelők emelt összegű családi pótlékát a megosztás nem érvényesíthető. Ezt a feltételt a jogosultsági hónapok tekintetében szükséges vizsgálni, nem elegendő, ha a bevallás benyújtásakor már nincs emelt összegű igénybevétel.

Milyen adóalap csökkenthető családi kedvezmény címén?
Az összevont adó alapját lehet a kedvezménnyel csökkenteni, a külön adózó jövedelemnek adóalapját nem. Mindez azt jelenti, hogy az önálló, nem önálló illetve egyéb jövedelmek adóalapja csökkenthető, azonban a külön adózó jövedelmek, mint például az ingatlanértékesítésből származó jövedelmek, vagy tőkejövedelmek adóalapja nem csökkenthető.

Kizárólag ingatlan bérbeadásából származó jövedelmem keletkezett. Igénybe vehetem a családi adókedvezményt ebből a jövedelemből is?
Igen, mert a családi adókedvezmény összevont adóalapot csökkentő kedvezmény, az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem pedig, mint önálló tevékenységből származó jövedelem az összevont adóalap részeként adóköteles. Így nincs akadálya annak, hogy az ebből származó jövedelem adóalapja terhére családi adókedvezményt érvényesítsen.

Megszüntettem az önkéntes nyugdíjpénztári tagságomat. A felvett összeg egyéb jövedelemnek minősül a kifizetői igazolás szerint. Érvényesíthetem-e erre a jövedelemre is családi kedvezményt?
A családi kedvezmény a magánszemély összevont adóalapját csökkentő kedvezmény. Az egyéb jövedelem az összevont adóalap részét képezi, ezért családi kedvezmény e jövedelem után érvényesíthető.

Az elvált szülők a felváltva gondozott gyermekük után 50-50 százalékban jogosultak családi pótlékra. Hogyan érvényesíthetik a családi kedvezményt? Az apa újonnan kötött házasságában született még két gyermek. Az anya egyedülállóként neveli a felváltva gondozott gyermekét.
A felváltva gondozott gyermek mindkét félnél kedvezményezett eltartottnak minősül, és az egyes családokban lévő eltartotti létszámra meghatározott, a felváltva gondozott gyermekek után járó családi kedvezmény 50 százaléka vehető igénybe utána.
Az apa családjában 3 kedvezményezett eltartott van, ezért ő a magasabb mértékű (206 250 forintos) kedvezményt veheti figyelembe a családi kedvezmény érvényesítésénél. Az apa a házastársával közösen jogosultsági hónaponként (2 × 206 250) + (206 250 × 0,5) = 515 625 forint családi kedvezményt érvényesíthet. Az anya pedig a felváltva gondozott, kedvezményezett eltartottnak minősülő gyermeke után (62 500 × 0,5) = 31 250 forint családi kedvezmény érvényesítésére jogosult havonta.

Lakáscélú hiteltörlesztés adókedvezménye meddig érvényesíthető?
Utoljára a 2015. évi adóbevallásban vehető figyelembe ilyen jogcímen adókedvezmény.

Hol találom a NAV honlapján a 1553. számú szja bevallás kitöltési útmutatóját?

A NAV honlapján az alábbi linken megtalál minden olyan programot, amely a 1553. bevallás letöltéséhez szükséges.

http://www.nav.gov.hu/nav/letoltesek/nyomtatvanykitolto_programok
/nyomtatvanykitolto_programok_nav/bevallasok/1553.html

A „1553. Bevallás a 2015. évre a személyi jövedelemadó, a járulék, a különadó, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, az egészségügyi hozzájárulás kötelezettségről, mindezek helyesbítéséről, önellenőrzéséről” cím alatt talál egy pdf. filet-t 1553 jelzéssel. Erre kattintva lehet letölteni a kitöltési útmutatót.

2016-tól a 1608-as bevallásban 1608M-04-01-es lap 352. sorában közölni kell a családi kedvezménnyel kapcsolatban a másik fél adóazonosító jelét, nevét. Ezt kizárólag csak abban az esetben kell megtenni, ha a 351-es sorban 2-es kódot kell jelölni (közös érvényesítés), vagy abban az esetben is, ha több jogosult van, azonban azok közül egy érvényesíti, és emiatt 1-es a kód?

Abban az esetben, ha a munkavállaló a munkáltató felé tett adóelőleg-nyilatkozatán jogosultnak minősülő házastársról/élettársról is nyilatkozik, akkor a 1608-as bevallás 352. sorában is szerepeltetni kell a másik fél adóazonosító jelét, függetlenül attól, hogy a munkavállaló a családi kedvezmény egyedül történő érvényesítéséről nyilatkozik.

A folytatáshoz kattintson!

1. rész: Technikai jellegű kérdések
2. rész: Milyen jövedelmet kell bevallani?

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: NAV/Azénpénzem
Címkék: szja, NAV, adóhatóság, jövedelem, adókedvezmény, adójóváírás, családi kedvezmény, első házasok, személyi jövedelemadó, bevallás