Gond lehet a megcsúszott kivitelezéseknél

Szinte minden magyar lakás korszerűtlen

Egy tipikus eladó ház?
Fotó: Latzer Anna

2020. augusztus 25. A következő év elejétől szigorodnak az energetikai követelmények, ami különösen azokat érintheti kedvezőtlenül, akik olyan építkezésbe szálltak be, amelynél a befejezés a koronavírus miatt 2021-re csúszik. Jövőre a lakások használatba vételéhez legalább BB minősítés kell. Ilyen egyelőre szinte nincs is.

Jövő év elejétől az új épületekre, illetve a felújítottakra az uniós direktíváknak megfelelően szigorodnak az energetikai követelmények, az épületek használatba vételéhez az energetikai tanúsítvány legalább BB minősítése szükséges – írta meg friss elemzésében a Danube Capital. Úgy vélik, ez különösen annak tükrében lehet aggasztó, hogy a koronavírus-járvány miatt a jelenleg futó kivitelezések is csúszhatnak annyira, hogy a használatba vételi engedély megszerzése a jövő évre essen.

Ma Magyarországon a korszerű szintet (legalább BB) meghaladó házak aránya az elmúlt két évben közel megduplázódott, és folyamatosan nő. Az ilyen lakóingatlanok azonban még ma is csak az összes 4,1 százalékát teszik ki. A 2020. évi statisztikából ugyan már meg is figyelhető az eltolódás a legalább BB minősítés irányába, de – mint az a fenti grafikonon is jól látszik – még mindig túlnyomó többségben vannak az ennél gyengébb minőségű lakóingatlanok.

Itt is a zöldítés lehet a jövő?

Az elemzés szerint a visszaemelkedő lakásáfa, valamint a csökkenő kereslet után számos építőipari vállalat számára a zöld építőipari megoldások jelenthetik a megújulást. A klímabarát építészet célja a minél kisebb károsanyag-kibocsátás és az épületek energiahatékonyságának javítása. A zöld építészeti megoldások azonban – állítja a Danube Capital – nem csak gazdasági, költséghatékonysági, hanem társadalmi és egészségügyi hatásokkal is járnak, amelyek a koronavírus-járvány kapcsán még inkább felértékelődnek.

Könnyen lehet, hogy a frissen felépült lakások utólagos korszerűsítésre szorulnak majd. Az elemzők elképzelhetőnek tartják, hogy sokan az új építés vagy jelentős felújítás helyett a kisebb vagy apránkénti korszerűsítést preferálják majd. Ezzel a módszerrel a szigorúbb követelményeknek való megfelelés, és az ezáltal jelentősen emelkedő építési költségek egy része kiküszöbölhető lenne.

A GKI 2020. májusi felmérésének eredményei szerint a lakosság éves lakásfelújítási és korszerűsítési tervei az egy negyedévvel korábbihoz képest nem változtak a koronavírus-járvány negatív hatásaival együtt sem. A felmérés szerint a magyar lakásállomány mintegy 12 százalékán végezhetnek felújítási, korszerűsítési munkákat, amelyek mintegy 450 ezer lakóingatlant érinthetnek. Ezeket jellemzően saját forrásból finanszíroznák, de a megkérdezettek ötöde pénzintézeti segítséget is igénybe venne. Többek között ezt felismerve, valamint a fenntarthatóságot és a környezetbarát új építéseket előtérbe helyezve támogatja a Magyar Nemzeti Bank is a zöld lakáscélú hiteltermékek kihelyezését 2020-2023 között.

Egyelőre meglehetősen nehéz elképzelni, hogy ez a zöld fordulat valóban bekövetkezik. Már csak azért is, mert a lakásfejlesztések kormány által erőltetett menetében nagyítóval sem igazán lehet találni a későbbi energetikai előírásoknak megfelelőt. Az elemzés is kitér arra, hogy természetesen építhető BB besorolásnál magasabb minősítésű ház is. Ezekhez azonban – nyomatékosítják – már olyan modern és igazán zöld, klímabarát megoldások alkalmazása szükséges, amelyek hazánkban még inkább csak gyerekcipőben járnak.