Bizalom kontra biztonság

Szétveri vagy turbózza az új technika a bankrendszert?

2017. szeptember 28. A bankok egymás sarkát tapossák azért, hogy kit nevezhetnek majd a technológiaváltás, a digitalizáció élharcosának. A valós igények és lehetőségek mellett folyamatosan szó esik arról, hogy az úgynevezett FinTech (ez a pénzügy és a technológia szó együtt) cégek „lenyomják” a bankokat. Egy friss tanulmány erősen árnyalja ezt a képet.

A gyors technológiai fejlődésnek a pénzügyi szektorra gyakorolt hatását vizsgálja két kutató – Kerényi Ádám és Molnár Júlia – tanulmánya a Hitelintézeti Szemle legfrissebb számában. Az internet és a digitalizáció terjedésének következtében a gazdaság több ágazata jelentős átalakuláson ment keresztül, ami kihat a pénzügyekre is. A közelmúlt egyik legfigyelemreméltóbb jelenségének a pénzügyi szektorban a FinTech–szereplők (finance+technology) egyre nagyobb térnyerését tartják.

Arra a kérdésre azonban, hogy a FinTech radikális változásokat hoz-e a pénzügyi közvetítésben, a válaszuk az, hogy ez egyelőre nem valószínű. Ezzel együtt azt gondolják, hogy a nem banki szereplők szabályozásának, valamint a FinTech-megoldások hatásának vizsgálata a banki modellekre és a bankok innovációs képességére fontos további kutatási irány. Erre választ nyilván a jövő hozhat majd, de a tanulmányban azért már most is akadnak erősen elgondolkodtató megállapítások. (A teljes tanulmány itt olvasható.)

Nem tűnnek fenntarthatónak az új hitelezési modellek

A legsarkosabb talán a bankon kívüli hitelezésre vonatkozik. A kutatók ugyanis azt gondolják, hogy az alternatív hitelszolgáltatók népszerűségének növekedése nem egy új, fenntartható hitelezési modell, hanem egy gazdasági ciklus eredménye, amit elsősorban az alacsony kamatok, a bankokkal szembeni bizalomvesztés és a szabályozói arbitrázs támogatnak (márpedig – jegyezzük már meg mi – semmi ilyesmi sem tart örökké.) Mint kifejtik: az online piactér alapú és a közösségi modellt használó (ez két fő forma) cégek csak a hitelt szolgáltatók és a hitelt igénybe vevők között közvetítenek, kockázatot maguk nem vállalnak. (Mint az ügynökök általában, amiről valahogy mindenki szeret elfeledkezni.)

Persze ez a pénzügyi innovációknak csak az egyik vetülete (túl sok mindent söpör még a szaksajtó is a FinTech címke alá). A térnyerés egyik legfőbb mutatója a szektorba irányuló befektetések radikálisan növekvő összege, és a piaci szereplők növekedése. Az információs technológia fejlődésével és az internet és mobiltelefon penetrációjának növekedésével a lakosság és a vállalatok fogyasztói szokásai is jelentősen megváltoztak, nemcsak a mindennapokban, de a bankolási szokásaikban is.

Új generációk jelentek meg pénzügyi szolgáltatások vásárlójaként akiket -mobil, digitális írástudó vagy Y-generációnak szokás nevezni. Nemcsak az internethasználat nőtt meg, de az új generációkban rohamosan teret nyer a mobilbankolás is. Emellett több kutatás rámutatott, hogy – azért itt is meg kell jegyezni, hogy a pénzügyi intézmények iránti bizalomcsökkenéssel párhuzamosan – nőtt a bizalom a technológiai intézmények pénzügyi szolgáltatási iránt.

Persze vonzóak az alacsonyabb költségek

A FinTech-ek robbanásához vezethet, hogy az új technológia lehetővé teszi az azonnali tranzakciót és ellenőrzést, központi főkönyv vagy hatóság közbeiktatása nélkül. Így ügyletek nagy számát lehet képes gyorsan lebonyolítani, és csökkentheti a fizetések és különösen a határokon átnyúló pénzátutalások tranzakciós és működési költségeit.

A Világbank becslése szerint például, míg a bankok által bonyolított nemzetközi fizetés átlagos költsége a küldött összeg 11,2 százaléka, addig az online szereplők 5,57 százalék átlagos költség mellett nyújtják ugyanezt a szolgáltatást az ügyfeleknek. Bár az alternatív fizetési megoldások számos hasznot generálnak a lakosság részére, mindez természetesen nem jár kockázatok nélkül. A legnagyobb aggodalom a nem banki fizetési megoldást nyújtó szereplőkkel szemben az információbiztonsággal és a fogyasztói adatok védelmével kapcsolatos. A határokon átívelő fizetési innovációk esetében nem mindig egyértelmű, hogy ki felel a nem banki fizetési megoldást nyújtó FinTech-ek felügyeletéért, valamint az ügyfeleknek a biztonságra való jogának érvényesítéséért, a szolgáltató kötelezettségeinek (például kártérítési szabályok, ügyfél-tájékoztatásra vonatkozó szabályok) betartatásáért.

Kiemelik ugyanakkor a blockchain technológia jelentőségét, ami bitcoin tranzakciókból lett szélesebb szakmai körben ismert. Ez a modell azonban más célokra is használható: „radikális váltást jelent a jelenleg működő technológiához képest, amelyben a szereplők elszámolóházaknak és klíringcégeknek küldik a tranzakciók adatait, amelyek azután összevezetik őket. A jelenlegi szereplők egy része a jövőben akár feleslegessé is válhat. Az úgynevezett „okos szerződések” (smart contracts) is blockchain alapúak ugyanis. Ezek akkor lépnek életbe, amikor a szerződés feltételei teljesülnek, például azonnal megtörténik egy vételi tranzakció, ha a vevő az eladónak átutalja a pénzt.

Szerző: Lenkei Gábor
Címkék: FinTech, tanulmány, hitelezés, fizetési rendszer, bitcoin, mobil, net