Hiába áll jól Magyarország, ragaszkodunk a készpénzhez

Szétszakad a társadalom a digitális fizetéseknél is

Fotó: clipart.com

2022. szeptember 22. Régiós szinten is jól áll Magyarország a digitális fizetések terén, ugyanakkor nem tudunk elszakadni a készpénztől. A Mastercard felméréséből jól látszik, hogy a magasabb társadalmi státuszúak jobban eligazodnak ebben a világban is, könnyebben tanulják meg és használják az innovatív megoldásokat. Az alacsony státuszú társadalmi réteg ugyanakkor itt is hátrányos helyzetben van.

A Mastercard idén második alkalommal mérte meg hazánk Digitális Fizetési Indexét, amely három fő pillérre: az infrastruktúrára, a tudásra és a használatra alapozva méri a piac fejlettségét a digitális fizetések terén. Az index összpontszáma egy év alatt 7 ponttal emelkedett, elsősorban az infrastruktúra és a digitális fizetések használatának köszönhetően.

A tavaly először bemutatott index célja, hogy iránytűként szolgáljon az elektronikus fizetési piacon és holisztikus képet adjon a digitalizáció mértékéről, illetve fejlődéséről Magyarországon. A Digitális Fizetési Index referenciapontként segíti a piaci szereplőket a fejlesztési irányelvek és szabályalkotások kapcsán azáltal, hogy feltárja a fizetési infrastruktúra állapotát, valamint méri a különböző fizetési megoldásokhoz kapcsolódó fogyasztói tudást és attitűdöket. A kutatásban idén Magyarország mellett Ausztria, Bulgária, Horvátország, Görögország, Románia és Szerbia is részt vett.

2021-ben a magyarországi Digitális Fizetési Index 58 pontot ért el a 100-ból. Ezt az eredményt az egyes alappillérek pontjaiból számították ki: 73 pontot ért el az Infrastruktúra, 51-et a Tudás és 49-et a Használat kategória. Az infrastruktúra tehát elég jó, de tudás és használat terén bőven van hova fejlődni. A jó hír az, hogy hazánk az 58 ponttal meghaladta az 56 pontos régiós átlagot. Az összesített pontszámok 2021-ben 45 és 61 között mozogtak, a legjobb eredményt Horvátország érte el, míg a legalacsonyabb összesített pontszám Szerbia neve mellé került. Az eredmények eltérése elsősorban az Infrastruktúra alindex pontszámaiból fakad, a Tudás és a Használat alindex eredményei tekintetében a résztvevő országok hasonló szinten teljesítettek.

Készpénzmentes fizetés

Az Infrastruktúra alappillér 73 pontja 9 ponttal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, ami azt jelzi, hogy a szabályozói intézkedések, a piaci szereplők innovációi, valamint a helyi piacon megjelenő új technológiák nagyban hozzájárultak a digitális fizetési infrastruktúra dinamikus fejlődéséhez. Jó példa erre az a tavaly óta érvényben lévő rendelet, amely szerint minden online kasszával rendelkező vállalkozás köteles valamilyen elektronikus fizetési lehetőséget biztosítani vásárlói számára. A számlaközi pénzforgalom szintén széles körben elérhető: 2020 óta működik az azonnali átutalások rendszere Magyarországon. A kártyás fizetések – a digitális fizetések alapvető infrastruktúrája – penetrációja pedig tovább növekedhet a kereskedői elfogadóhálózat bővülésével.

Nehezen változtatunk a szokásokon

A Tudás alappillér pontszáma 2020-hoz képest 2021-re nem változott: továbbra is 51 ponton áll, vagyis a digitális fizetési megoldások használatához való hozzáállás és az ahhoz szükséges készségek 2020. óta nem fejlődtek érdemben a magyar lakosság körében. Noha az általános tájékozottság az alternatív fizetési megoldásokról magas, azonban ez nem biztos, hogy elég az egyes szolgáltatások megértéséhez és használatához.

A különböző fizetési módok szempontjából általánosan megállapítható, hogy a készpénz még mindig a legbiztonságosabbnak és a második legkényelmesebbnek tartott fizetési mód, még a legnagyobb digitális hozzáértéssel rendelkező szegmens körében is. A fogyasztók az innovatívabb módszereket nemcsak kevésbé biztonságosnak és kényelmesnek ítélik, de kevesebb ismeretről is tesznek tanúbizonyságot velük kapcsolatban, mint a hagyományosabb elektronikus fizetési módok esetében. Ez korlátozza a fogyasztók hajlandóságát az innovatív fizetési módok kipróbálására: 2021-ben a válaszadók csupán 33 százaléka jelzett érdeklődést az innovatív fizetési megoldások iránt, ami jól tükrözi, hogy a fogyasztók általánosságban vonakodnak megváltoztatni a fizetési szokásaikat.

Nem mindegy a társadalmi státusz sem

A felmérésből kiderült, hogy minél újabb egy megoldás a piacon, annál kevesebbet tudnak róla ténylegesen az ügyfelek. Ettől függetlenül elmondható, hogy a fizetési módokra vonatkozó tudással már rendelkező ügyfelek ismeretei kis mértékben fejlődtek, míg a legkevésbé tájékozottak tudásszintje nem változott. Az is kiderült, hogy a demográfiai háttértől függ, ki milyen tudásszinttel rendelkezik: a végzettségi szint és havi jövedelem növekedésével nő a tudás. Főként az egyetemi diplomával és 250 ezer forintnál nagyobb jövedelemmel rendelkező személyek a tájékozottak, míg az alacsonyan képzett szegmens (csak általános iskolai és/ vagy szakképesítéssel rendelkező fogyasztókból, idősekből, nyugdíjasokból és 150 ezer forintnál alacsonyabb havi jövedelemmel rendelkező felnőttekből áll) tudása az innovatív fizetési megoldásokról nemcsak jóval alacsonyabb, hanem nem is fejlődik.

A készpénz szeretete akadály

A Használat alappillér 2021-ben 49 pontot ért el (a 2020-as 38 ponttal szemben), ami azt sugallja, hogy a bár a magyarországi fogyasztók egyre nagyobb mértékben használnak digitális fizetési módokat (köszönhetően az infrastruktúra fejlődésének is), továbbra is jelentős növekedési lehetőségek rejlenek a használat további elterjedésében. Ennek akadálya a készpénz továbbra is fennmaradó erős pozíciója és a fogyasztók vonakodása a készpénzes fizetés elhagyásával szemben.

Bár az innovatív fizetési megoldások már elérhetőek a piacon – például a kártyás részletfizetés, QR kódos fizetés, viselhető eszközökkel történő fizetés - a magyar fogyasztóknak több időre van szükségük elfogadásukhoz és használatukhoz. Bár a készpénz még mindig fontos szerepet tölt be Magyarországon, de 2021-ben először fordult elő, hogy a fogyasztók többet használták kártyáikat digitális fizetésre, mint készpénzfelvételre.

Egyre több a kártyás fizetés

Az érintésmentes fizetések használata tovább terjedt a felhasználók körében: 2021-ben a POS-tranzakciók 97 százalékát tette ki, szemben a 2020-as 93 százalékkal.

Érdekesség, hogy a kártyahasználat elterjedtsége a felnőtt lakosság körében 2021-ben meghaladta az 1,0-s értéket, vagyis az összesített átlagot tekintve minden magyarországi felnőtt legalább egy kártyás tranzakciót végrehajtott fizetési kártyájával az év során. A szépnek tűnő statisztikát ugyanakkor árnyalja, hogy valójában azok fizettek többet kártyával, akik eddig is használták.

Az online vásárlást illetően az online fizetéshez használt kártyák egyre nagyobb arányban vannak online módon tárolva, ami gyorsabb fizetést tesz lehetővé, és kényelmesebb megoldást jelent a kártyabirtokosoknak. 2021 végére az interneten használt kártyák 69 százalékának adatait tárolták online módon, ami 8 százalékos emelkedés egy év alatt.

Szerző: Lovas Judit
Címkék: digitalizáció, elektronikus fizetés, Digitális Fizetési Index, Mastercard, POS-terminál, mobilfizetés, bankkártyás fizetés