30 százalékkal több nyugdíj lesz az önkéntes pénztárakból

Szétcsap a jegybank: brutálisan drágák a nyugdíjbiztosítások

2014. április 9. Átlagosan 3-4 százalékos teljes költségmutatót tart elfogadhatónak a nyugdíjbiztosításoknál a pénzügyi felügyelet, szemben a mai 5,21 százalékkal. Az erről szóló ajánlás még áprilisban megszülethet, így sorra kipotyoghatnak az ennél drágább, akár 11 százalékos költségmutatójú termékek. Ez azért is örvendetes, mert tisztességes nyugdíj ekkora költségek mellett aligha várható. Ma mindenesetre 30 százalékkal magasabb nyugdíjat várhatunk az önkéntes pénztáraktól.

Akár már áprilisban megszülethet a jegybank ajánlása a nyugdíjbiztosításokkal kapcsolatban – mondta Nagy Koppány, az MNB igazgatója az Azénpénzem.hu kérdésére. Az MNB Biztosítás-, pénztár-, pénzügyi vállalkozások és közvetítők felügyeleti igazgatóságának vezetője a Portfolio.hu március végi konferenciáján arról beszélt, hogy a nyugdíjbiztosítási termékek esetében az átlagos befektetési költség 1,8 százalék, a TKM, azaz a teljes költségmutató pedig átlagosan 5,21 százalék. Az önkéntes nyugdíjpénztáraknál az átlagos befektetési költség viszont 0,8 százalék, a (biztosításoknál alkalmazott módszerrel számított) teljes költségmutató pedig átlagosan 2,02 százalék.

Éppen ezért Holtzer Péter nyugdíjszakértő szerint 30 százalékkal több nyugdíja lesz egy önkéntes nyugdíjpénztártagnak, mint egy nyugdíjbiztosítást vásárlónak (ha az átlagos költségmutatókkal számolunk). Persze a konferencián a biztosítók felhívták a figyelmet arra, hogy plusz szolgáltatást is nyújtanak, ráadásul az értékesítés költségei meglehetősen magasak (személyesen keresik fel az ügyfeleket). Kérdés azonban, hogy a végső, 30 százalékos nyugdíjkülönbséget ezek indokolják-e.

A jegybank szerint legfeljebb 1-2 százalékos különbséget indokolhatnak a plusz szolgáltatások a TKM-ben. Legalábbis ez derült ki az igazgató szavaiból. Nagy Koppány ugyanis előadásában elmondta: ajánlást adnak a biztosítók számára a nyugdíjbiztosításokkal kapcsolatban. A felügyelet elvárása pedig az, hogy a teljes költségmutató átlagosan 3-4 százalékra csökkenjen. Ezért meghúzzák majd a határt, hogy mi lehet a maximálisan elfogadható szint.

Ugyancsak kiemelten kezeli a felügyelet a fogyasztók pénzügyi tudatosságának növelését. Ehhez az is fontos, hogy a termék átlátható legyen. Márpedig – mint az igazgató fogalmazott – egy 106 oldalas Általános Szerződési Feltételekkel rendelkező termék ennek nem felel meg. Az igazgató úgy fogalmazott: előretekintő vizsgálatokat folytatnak, így például próbavásárlásokkal és célvizsgálatokkal kiemelten figyelik nemcsak a biztosítók termékeit, hanem a közvetítők tevékenységét is.

A januártól adójóváírással igénybe vehető nyugdíjbiztosítások a fényt jelentik az alagút végén a biztosítási szektor számára, hiszen évről évre csökken a folyamatos díjas életbiztosítások állománya. Ugyanakkor a piacon 10 százalék feletti TKM-mel (teljes költségmutatóval) rendelkező termék is van a piacon, amiből értelmezhető nyugdíj aligha várható.

Hol lesz a határ?

A jegybanknál kérdésünkre elmondták, hogy egyértelműen meghúzzák majd az elfogadható költséghatárt: az ajánlás „egyértelmű TKM plafont határoz majd meg, illetve pontosítja a TKM elveit”. Az Azénpénzem.hu számításai szerint vannak olyan nyugdíjbiztosítások a piacon, ahol az ügyfél mindössze azt remélheti,hogy a befizetéseit kapja vissza, miközben az adójóváírást elviszik a költségek. Az MNB szerint alapvetően, ha a TKM alacsonyabb az elérhető hozamnál, és az ügyfél a lejáratig fizeti a biztosítást, akkor az adójóváírás is az ügyfélnél marad, illetve a hozam és TKM különbözete is. Ezért tartja a jegybank kívánatosnak, hogy a TKM ne haladja meg a tartamhoz igazodó állampapírhozam 60-70 százalékát.
Az MNB az adókedvezményt fontos ösztönzőnek tartja egy hosszú évek óta csökkenő állományú piacon, alapvető elvárása ugyanakkor, hogy a biztosítók maradéktalanul tartsák majd be a téma kapcsán kiadandó ajánlást.

Lemennek a jutalékok is

Mint korábban megírtuk, a nyugdíjbiztosításoknál jellemzően az éves díj 90-180 százalékát fizetik ki jutalékként az ügynököknek, részben ez is oka a magas költségszintnek. A jegybank a magas jutalékszinttel kapcsolatos kérdésünkre kifejtette: egy adóelőnnyel ösztönzött terméknél, mivel az ösztönzés magasabb forgalmat generál, egyértelműen alacsonyabb jutalék kívánatos, emellett az MNB fontosnak tartja a jutalék csepegtetését is. Az MNB számításai szerint nincs lényegi különbség a hagyományos vegyes életbiztosítások és a unit linked típusú életbiztosítások között a költségekkel korrigált hozam szempontjából.

Tény, hogy a unit linked kockázatosabb, de a költségszintje mérhető a TKM-mel. Az élet- és nyugdíjbiztosítások átláthatósága még nem teljesen kielégítő, ezzel kapcsolatban sok feladata van a biztosítási piacnak és a felügyeleti hatóságnak is. A TKM egyértelműen összefoglalja az összes költséget egy vagyonarányos költségmutatóba sűrítve, a hiteleknél ismert THM-hez hasonlóan. Amennyiben a majdani MNB ajánlásnak megfelelő terméket kínálják a biztosítók, az ügyfelek nyugodtak lehetnek, ha lejáratig megtartják azokat.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát.
Annak érdekében pedig, hogy ne maradjon le az érdekesebb írásokról, iratkozzon fel hírlevelünkre!

Szerző: Lovas Judit
Címkék: nyugdíjbiztosítás, adójóváírás, közvetítők, ügynökök, jutalék, nyugdíjpénztár, unit linked biztosítás, tőke- és hozamgarantált