Sajátos magyar sikertörténet

Szeretted Norbit? Felepénzed bánja!

Fotó: Azénpénzem

2016. május 11. Nagyon jó üzletnek tűnik a Norbi Update meglehetősen hányatottra és alighanem igen rövidre sikeredett tőzsdekalandja – csak éppen nekik, és nem befektetőiknek. A tőzsdei kivezetésre várhatóan még a nyáron sor kerülhet. A mostani számok alapján azok a kisrészvényesek, akik a 2014 őszi jegyzéskor vásároltak a papírokból, befektetésüknek szinte pontosan a felét veszítik el. És ezzel még szerencséjük is lehet.

A Norbi Update részvények tőzsdéről való kivezetését és zártkörű társasággá való átalakítását (ez a tőzsdei kivezetés esetén kötelező) javasolja Schobert Norbert, a cég vezérigazgatója a társaság május 31-i közgyűlésén. Mivel a Norbi-családnak együtt 87,71 százalékos részesedése van a cégben, nem lehet kétséges, hogy – hacsak időközben Norbiék meg nem gondolják magukat – elfogadja a javaslatot a közgyűlés. A többi részvényesnek a kivezetésről szóló döntés közzétételét követő 60 napon belül kell nyilatkoznia arról, hogy a részvényeiket el akarják-e adni a társaságnak, vagy a továbbiakban is meg kívánják őket tartani.

Persze senkinek sem ajánljuk, hogy ragaszkodjon a cégben levő tulajdonához. A tőzsdei kivezetést követően ugyanis csak nagy nehézségek árán tehető pénzzé a részesedés. A cég a kivezetésről szóló döntést megelőző 360 nap forgalommal súlyozott átlagárán, a Portfolio.hu számításai szerint 444 forintért köteles megvenni a papírokat, vagyis azok, akik a 2014. szeptemberi jegyzés során jutottak a részvényekhez, befektetésüknek éppen a felét kapják majd vissza. Lehet persze, hogy még így is szerencsésnek nevezhetik magukat, az utolsó árnál ugyanis még ez is lényegesen magasabb. Persze az, aki időben – még tavaly januárban – megszabadult a részvényektől, vagy éppen ellenkezőleg, a papír tőzsdei pályafutása végén vásárolt, jól is járhatott.

Ezt a konstrukciót jól kitalálták

Norbiék azzal együtt sem jártak azonban rosszul, hogy a cég tőzsdei értéke ilyen mértékben megzuhant. Mint az Azénpénzem.hu is megírta, a céget 2013 májusában 5 millió forintos jegyzett tőkével alapították. 2014 márciusában az eredménytartalék terhére emelték meg a jegyzett tőkét 47 millió forinttal. Az év őszén Schobert Norbert és felesége, Schobert Réka az általuk birtokolt részvénykötegből adott el 990 forintos, vagyis 9900 százalékos forgalomba hozatali áron 831 764 darabot, így a befolyó 823,45 millió forint az ő számlájukra futott be. Ennek 84 százalékát fordították az év decemberében egy újabb zártkörű tőkeemelésre, szintén 990 forintos árfolyamon. Maradt így nekik 131 752 000 forint, miközben a társaság irányító többségét is megtartották.

A Norbi részvények alig másfél éves tőzsdei vendégszereplésük során nem szerepeltek valami fényesen. Egészében a közepesnél valamivel gyengébb forgalmat produkáltak. A bevezetés után az árfolyam néhány hónapig a kibocsátási ár környékén mozgott, 2015 februárjában 1055 forinton érte el a csúcsát, majd kisebb ingadozásokkal morzsolódott lefelé. Az utolsó kötés április 26-án 252 forintos áron született meg, vagyis a papír értékének több mint kétharmadát vesztette el. Eközben a BUX index értéke több mint ötven százalékkal, de a BUMIX index is közel 20 százalékkal nőtt.

Norbiék a kibocsátáskor elsősorban osztalékpapírként reklámozták részvényeiket, és 2015-ben tartották is magukat ehhez, a teljes 2014-es adózott eredményt kiosztották. Kissé ront a képen, hogy az azévi könyvvizsgálói jelentést a könyvvizsgáló egy NGM-vizsgálat nyomán azóta visszavonta. Emellett az akkor összesen kifizetett 156 millió forintból 137 millió a két fő tulajdonos – Schobert Norbert és Schobert Réka – személyes kasszáját gyarapította, és csak a fennmaradó összegen osztoztak a 12 százaléknyi közkézhányad tulajdonosai. Ez – a 990 forintos kibocsátási árra vetítve – 3 százalékos osztalékhozamot jelentett, ami az alacsony kamatkörnyezetben akkor tisztes eredménynek volt nevezhető, az azóta elszenvedett veszteségnek azonban a közelében sincs. Idén a még meglévő részvényesek már nem is számíthatnak hasonló összegekre, a 2015-ös üzleti beszámoló szerint ugyanis 344,229 millió forintos veszteséggel, zárták az évet.

Tényleg még több ilyen cég kellene?

A szinte folyamatosan gyengülő árfolyam mellett az is sújtotta részvényeket, hogy Norbiék nem tudtak megbarátkozni a szigorú tőzsdei nyilvánossági szabályokkal. Már a nyilvános forgalomba hozatalt fel kellett függeszteni, mert egy sajtóbeszélgetésen olyan az árfolyamot befolyásoló információk hangoztak el, amelyek nem szerepeltek a kibocsátási tájékoztatóban. Idén április 4-én az MNB egymillió forintos felügyeleti bírságot szabott ki, mert a cég többször a közösségi oldalán vagy a sajtón keresztül hozott nyilvánosságra információkat, a hivatalos közzétételi helyen pedig egyáltalán nem, vagy csak jelentős késéssel jelentette meg őket. A 2014-es könyvvizsgálat említett visszavonása miatt április 27-én függesztették fel a kereskedést, ami azóta nem is indult újra. Így május 4-én azért, mert a 2015-ös éves jelentést nem tették közzé, már csak 5 millió forintos bírsággal sújthatták, mert már nem volt mit felfüggeszteni.

A cég így meglehetősen dicstelenre sikeresett börzei karrierje annak tükrében meglehetősen elgondolkodtató, hogy a Budapesti Értéktőzsdét megszerző a Magyar Nemzeti Bank (MNB) – többek között – éppen azzal akarja látványosan fejleszteni a piacot, hogy kisebb cégeket is a virtuális parkettre vonz. Mint az ötéves (a 2016-2020-as időszakra vonatkozó) stratégiát bemutató tájékoztatón elhangzott: nyitni akarnak a kis- és középvállalati szektor és a jó ötletekkel rendelkező startup vállalkozások felé, önálló kkv-piacot terveznek, ahol a tervek szerint mintegy 30 kiscég mozoghatna. Attól tartunk azonban, hogy a szóba jöhető magyar vállalkozásoknak előbb például a nyilvánossággal és az átláthatósággal kellene megbarátkozniuk. Az viszont biztosan rossz ötlet lenne, ha inkább a szabályokat próbálnák ezekhez a cégekhez igazítani.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Lenkei Gábor
Címkék: tőzsde, részvény, bevezetés, kivezetés, BÉT, MNB, Norbi