Van, ahol sorban állnak a trezorokra jelentkezők

Széfekbe menekített vagyonok

Fotó: Leéb Ádám

2013. július 4. Egyre több olvasó jelzi portálunknak, hogy megtakarításait nem bankban, hanem trezorokban tartja, illetve tervezi tartani. Szélesedni látszik azoknak a köre, akik fizikai valuta adásvétellel igyekeznek hozamra szert tenni. A bankoknál helyenként igen magas a széfek kihasználtsága.

Az emelkedő számladíjak és a megtakarításoknál növekvő adóelvonás ellenére mindenkit óvnánk attól, hogy „párnacihában” őrizze vagyonkáját (pedig egyre többen hajlanak erre). Ha valaki mindenképpen a fizikai birtoklásban hisz (legyen az valutaköteg, aranytömb vagy ékszer), akkor érdemes a féltve őrzött tartalékot inkább banki trezorokba tenni. (Több esetről is értesültünk, amikor a tolvaj a házi széffel együtt lovasította meg a család vagyonát.) Ennek persze ára van. Ráadásul – nyilvánvalóan a biztonságos trezorok kialakításának nem csekély költsége miatt – több hitelintézet is csak saját folyószámlás ügyfeleinek hajlandó biztosítani ezt a lehetőséget.

A BB ügyfelei körülbelül 70 százaléka havi rendszerességgel látogatják széfjüket, a többiek között akad, aki 2-3 hetente is jön, míg mások csak évente. A többi hitelintézetnél – állításuk szerint – a használati szokásokról nem áll rendelkezésre információ. A díjak évtizedek óta nem változtak a CIB-nél (ez látszik is az árakon), a K&H most nyáron emelt.

Így tesz a Budapest Bank (BB) és az UniCredit is. Az OTP-nél a folyószámlások tíz százalékos kedvezményt kapnak. A másik nagy lakossági banknak, az Erstének alig van széfe, a legtöbb helyen pedig egyáltalán nem kínálnak ilyen szolgáltatást. Érdemes kiemelni azonban, hogy például a CIB-nél méret szerint kiemelkedően széles a biztonságos rekeszek kínálata.

Eltérő díjstruktúrát alkalmaznak a bankok

Egységes díj áfával

Bank	Ezer Ft/hó
Budapest	2,4-5,0
Citibank	1,0-5,0
MKB	1,5-2,5

A széfek díja általában mérettől és a kártérítési felelősség méretétől függ. Ezen a téren azonban némiképp eltérő struktúrát alkalmaznak a bankok. Az UniCredit például eleve hatmillió forintos térítési összeggel kalkulál, míg többen lehetővé teszik, hogy a csekélyebb összegeket elhelyezők alacsonyabb díjat fizethessenek. A Raiffeisen azonos díjat alkalmaz, bármekkora érték is legyen a trezorban, és így tesz a BB, az MKB és a Citibank is. Ugyanakkor többen (lásd táblázatunkat) a rekeszméretétől és a biztosítási összegtől függő díjakat alkalmaznak. Fontos viszont, hogy a készpénzre mindez általában nem vonatkozik.

Pedig – mint érzékelik a pénzváltók – egyre többen igyekeznek fizikai valuta adásvétellel hozamra szert tenni. A köztes időben pedig az óvatosabbja széfben tartja a pénzt (legyen az éppen forint vagy euró). A bankok viszont nem érzékelik, hogy nőtt volna a széfek iránti kereslet (arról persze, hogy ki mit tesz trezorjába, nem érdeklődnek). Általános vélekedés szerint a 2009-ben jócskán megugrott érdeklődés azóta „normalizálódott". Ez azonban nem azt jelenti, hogy kihasználatlanok lennének a rekeszek. Több fiókban – elsősorban Budapesten –már évek óta teljes a széfkihasználtság. Az ilyen helyeken pedig csak előjegyzés után remélheti valaki, hogy széfhez juthat. Mint a CIB-nél elmondták: a rekeszek kihasználtsága most is 90 százalékos.

Széfszolgáltatási díjak (ezer Ft/hó)*

	Félmillió Ft		Egymillió Ft		Kétmillió Ft		Ötmillió Ft		Tízmillió Ft
Bank	Min.	Max.	Min.	Max.	Min.	Max.	Min.	Max.	Min.	Max.
CIB	0,9**	25**	1,3	25,3	1,4	25,5	1,9	25,8	3,5	26
K&H	0,9	1,2	1,5	1,7	1,9	2,1	3,1	3,3	6,2	6,7
OTP	0,6	3,5	2,6	5,5	3,6	6,6	–	–	–	–
Volksbank	1,2	4,5	1,7	2	2,2	2,5	3,7	4	6,2	6,5
Raiffeisen	4	5,5	4	5,5	4	5,5	4	5,5	4	5,5
UniCredit***	4,2	7,2	4,2	7,2	4,2	7,2	4,2	7,2	–	–
* biztosítási összeg szerint, a rendelkezésre álló méretek szélső értékét feltüntetve, +áfa
250 ezer forintos a biztosítás * hatmillió forintig terjedő biztosítás Az adatok csak tájákozató jellegűek