Százmilliárdot vittek el tavaly a magyar bankcsődök

A történet pikantériája, hogy az állam tavaly nyáron úgy érezte, az adófizetők hárommilliárd forintjából feltétlenül be kell vásárolnia magát a Széchenyi Bankba, hogy ezzel 49 százalékos részesedést szerezzen. Most nemcsak az a pénz bukott, hanem újabb milliárdok terhelik az adófizetőket. Ugyanis a kormány 5-5,5 milliárd forint közpénzből szeretné kifizetni azokat a betéteseket, akik nem tartoznak a százezer eurós betétvédelem alá.

Az OBA számára viszont – amit a hitelintézet tagok befizetései töltenek fel – a legtöbb kifizetést (54,2 milliárd forint) az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezet bezárása jelentette 2014-ben. Ezt a takarékot és az Alba Takarékszövetkezetet, a Tisza Takarékszövetkezetet vagy a már említett Széchenyi Hitelszövetkezetet a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete (SZHISZ) kizárta tagjai közül, mert súlyos hiányosságokat tárt fel náluk. Ezután a Magyar Nemzeti Bank (MNB) visszavonta az engedélyüket. A tavaly év elején bezárt Körmend és Vidéke Takarékszövetkezetnél viszont maga az MNB tárt fel súlyos hiányosságokat – akár csak a Széchenyi Banknál -, és emiatt vonta vissza a működési engedélyét.

Fogyóban a pénz

Az OBA számára mindenesetre a tavalyi hitelintézeti bezárások olyan sokba kerültek, hogy alaposan leapasztották a vagyonát. Míg a betétbiztosító a 2014-es évet 94 milliárd forintos vagyonnal kezdte, és év közben 22 milliárd forint tagdíj folyt be, valamint hétmilliárd forintos hozamot ért el, a kártalanításokat követően már csak 11 milliárd forintos likvid vagyonnal zárta az évet. A 119 milliárdos kártalanítás kifizetéséből némi pénz visszajött, ugyanis a Takarékbank 12,2 milliárd forintot térített az OBA-nak. Nem véletlenül emelte fel tavaly novemberben a hitelintézetek által fizetett díj kulcsát 0,14 százalékra 2015. január 1-jétől. Legutóbb egy évvel korábban döntött az OBA igazgatótanácsa emelésről, akkor a korábbi 0,06 százalékot 2014-től 0,1 százalékra módosították, tehát rövid időn belül több mint kétszeresére nőtt a díjkulcs. 

A döntésben az is közrejátszott, hogy az Európai Parlament 2014 tavaszán elfogadott betétbiztosítási irányelvét a hazai jogba is át kell ültetni, ezért 2015. július 3-tól nálunk is változások lesznek. Így például szűkül a díjfizetés alapja: eddigi minden biztosított betét után, ezután a tárgyévet megelőző december 31-én meglévő betétek biztosított része után kell díjat fizetni. Ezenkívül kikerülnek az OBA védettsége (ezáltal a hitelintézetek díjfizetési kötelezettsége) alól a hitelintézetek által kibocsátott kötvények és letéti jegyek.

Az új szabályozás a kisebb önkormányzatoknak kedvező változást hoz, a legfeljebb 500 ezer eurós költségvetésű önkormányzatok betétei OBA-védelem alá kerülnek. A hitelintézetek éves díjfizetési kötelezettségét pedig úgy kell megállapítani, hogy az OBA pénzeszközei tíz éven belül elérjék a kártalanítási kötelezettség alá tartozó betétállomány 0,8 százalékát. Ezután, ha az OBA pénzeszközei ennek kétharmada alá csökkennének, a díjfizetési kötelezettséget úgy kell megállapítani, hogy hat éven belül ismét elérje ezt a szintet.
 
A magyarországi betétvédelem működésének megbízhatóságát mutatja, hogy 2014-ben a nagy esetszám ellenére is zökkenőmentesen és gyorsan zajlottak a kártalanítások az összes partnerszervezet hatékony együttműködésének köszönhetően – mondta el Fekete-Győr András, az OBA ügyvezető igazgatója. Az átvett adatállományok alapján a kifizethető betétek tulajdonosainak döntő többsége húsz munkanapnál jóval hamarabb pénzéhez jutott. A legnagyobb érintetti körrel járó Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezet esetében például hét munkanap alatt átadta az OBA a kifizető szervezeteknek a kártalanítás pénzügyi fedezetét.

Az év során bezárt hat hitelintézet mellett a korábbi évekhez kapcsolódóan is voltak kártalanítások. Az OBA 25 betétest fizetett ki az Általános Közlekedési Hitelszövetkezet (2010), két betétest a „Jógazda” Takarékpénztár (2011), valamint 24 betétest a Soltvadkert és Vidéke Tksz. (2012) kártalanításával összefüggésben.