Észak-koreai mesterheckerek taroltak

Százmilliárdos rablás rázta meg a kriptovilágot

Fotó: M. Richter, Pixabay

2026. október 2. Több mint 125 milliárd forint vált köddé az egyik legnépszerűbb globális kriptotőzsdéről, miután profi digitális rablók térdre kényszerítették a platform biztonsági rendszerét. A nyomok egyenesen a hírhedt észak-koreai állami hackercsoporthoz, a Lazarushoz vezetnek. A tőzsde saját zsebből ígéri a kártalanítást.

Múlt héten csütörtök este gyanús utalásokra figyelt fel a Bitget nevű kereskedési platform a rendszereiben. Néhány óra alatt azonosították a problémát és meggátolták a további jogosulatlan tevékenységeket, de a nap végén így is azzal voltak kénytelenek szembesülni, hogy 387 millió dollár, azaz mai értéken csaknem 125 milliárd forint értékben tűnt el kriptovaluta a digitális tárcákból. A bűnözőket nem tudták eddig beazonosítani, de az elkövetés módja és a rendszerek feltöréséhez használt IP címek együttesen arra utalnak a tőzsde szerint, hogy a jól ismert észak-koreai Lazarus hacker csoport állhat az idei év eddigi legnagyobb kripto-rablása mögött.

Egy tőzsde emelkedése és feltörése

A Bitget 2018-ban jött létre Szingapúrban, 2022 óta a Seychelles-szigeteken van bejegyezve, és mára a világ egyik legnagyobb olyan kereskedési platformjává nőtte ki magát, ahol kriptoeszközöket lehet adni-venni. Eredetileg a származtatott eszközökre specializálták magukat, de fokozatosan nyitottak az azonnali kereskedés felé is, és mostanra ezen a területen is komoly szereplővé váltak. Az egyik különleges elemük a másolás-kereskedés, a copy trading, amikor a rendszer automatikusan lemásolja egy kiválasztott, tapasztaltabb vagy sikeresebb kereskedő ügyleteit a befektető saját számláján. A cég saját értékelése szerint a copy tradingben a világ első számú platformjának tekinthető, összesen több mint 120 millió felhasználója van, és naponta 20 milliárd dollárnyi forgalmat bonyolítanak le. A Coingecko specializált oldal kimutatása szerint a Bitget ezzel mára a világ 6. legnagyobb kripto forgalmát bonyolítja.

Tehát nem egy kicsi és védtelen célpontot választottak azok a mindmáig hivatalosan ismeretlen bűnözők, akik a múlt héten betörtek a Bitget rendszereibe. A rablás egyik igazán különleges eleme az, hogy miként is hajtották végre: nem a széfet törték fel és nem is kulcsokat loptak vagy hamisítottak. A szofisztikált rablók ehelyett egy külső szolgáltató által készített szoftvert támadtak meg, amelyet a Bitget a digitális tárcák infrastruktúrájának biztosítására használ. Ennek révén magas szintű hozzáférést kaptak a rendszerhez, ahol hamis utalásokat hoztak létre. A Bitget rendszere az ily módon létrehozott tranzakciókat valódinak látta, ezért az automatikus engedélyezési rendszer jóváhagyta az utalásokat. Az internethez kapcsolódó tárcákból így tudtak több százmillió dollárt jogtalanul elutalni különböző irányokba, de az internethez közvetlenül nem csatlakozó hideg tárcákhoz nem fértek hozzá és azok biztonságban maradtak.

A kriptorablások hosszú sora

Ezen legújabb bűncselekmény kapcsán a Reuters érdekes összeállítást közölt az eddigi legnagyobb kriptorablásokról. Az egyik legkorábbi eset a tokiói Mt. Gox tőzsdét érintette, ahol 2011 és 2014 közt mintegy félmilliárd dollár tűnt el. Az eset megrengette a bitcoin világot akkoriban, több mint 20 ezer ügyfél elveszítette pénzét, és az érintett cég csődbe is ment a rablás következményeképpen. Négy évvel később egy másik japán tőzsdét, a Coincheck-et támadták és raboltak el tőlük 530 millió dollárt. Ekkor a dél-koreai titkosszolgálat már Észak-Koreát jelölte meg, mint a lehetséges elkövetőt.

A legnagyobb kár a Bybit tőzsdét érte, tavaly februárban másfél milliárd dollárnyi kriptoeszköz tűnt el a tőzsde tárcájából. Ahogyan annak idején megírtuk, a hackerek ott a hideg tárcákat támadták meg sikeresen. Az FBI utóbb egyértelműen Észak-Koreának tulajdonította a rablást, de a világ utolsó sztálinista diktatúrája következetesen tagadta a vádakat. Az mindenesetre tény, hogy az eltűnt érméket a támadók több ezer tárca közt osztották szét, és sikerült eltüntetniük az elrabolt összeg legnagyobb részét. A Bybit szerencsére túlélte a támadást, de a kriptovaluták árfolyama a hírre annak idején érezhetően esett.

Ezen felül természetesen emlékezhetünk még egyéb kriptobotrányokra is, mint az FTX csődje vagy a Binance pénzmosási esete, amelyek több milliárd dollárt érintettek, és az FTX bedőlésével, illetve a Binance alapító-vezérigazgatójának börtönbüntetésével végződtek. Mindezeket egyben látva egyértelművé válik, hogy a kriptobefektetőknek lélekben mindenképp fel kell készülniük arra, hogy ilyen lopások és botrányok bizony előfordulhatnak még a legnagyobb tőzsdéken is. Így két kérdés joggal foglalkoztathatja őket: hova tűnik az ellopott érme és ki kárpótolja a kirabolt befektetőket?

Hova tűnik a kripto?

Az első kérdéshez érdekes adalék lehet a Poly Network feltörése 2021-ben, amikor 610 millió dollárt zsákmányolt egy hacker a platformtól. A nagy erőkkel megindult közösségi nyomozás utána eredt a támadónak, aki erre azt állította, hogy jóindulatú figyelmeztetés volt az akciója csupán és nem is akarta ellopni az érméket - végül szinte a teljes összeget visszaszolgáltatta a Polynak. Több elemző ekkor azonban inkább arra hívta fel a figyelmet, hogy az is állhatott a magát etikus hackernek beállító támadó viselkedése mögött, hogy ráébredt: nem is olyan könnyű valódi dollárokra váltania kriptoeszközeit. Ennek legfőbb oka maga a nyilvános blokklánc, ahol a hálózat szereplői ellenőrzik a tranzakciók szabályszerűségét, majd azok bekerülnek a közös nyilvántartásba. Mivel ez minden utalást tartósan megőriz, az ellopott érmék útja elvileg később is rekonstruálható.

A gyakorlatban ezért a tolvajok először sok kisebb részre bontják a zsákmányt, különböző tárcák között mozgatják, más kriptovalutákra váltják, sőt gyakran egyik blokkláncról a másikra is átviszik. Ehhez mixereket, decentralizált tőzsdéket és egyik blokkláncról a másikra átugrást lehetővé tevő hidakat is használhatnak, amelyek ugyan nem tüntetik el a tranzakciók nyomát, de jelentősen megnehezítik azok követését. A végső cél az, hogy az ellopott érméket kevésbé ellenőrzött váltókon, nem (vagy nem szigorúan) szabályozott közvetítőkön keresztül dollárra, euróra vagy más hagyományos pénzre váltsák. A nagyon felkészült és jó kapcsolatokkal rendelkező rablók így át tudják váltani a feltört tárcák tartalmát valódi pénzre úgy, hogy kilétük végig rejtve maradhat.

Ki kártalanítja az ügyfeleket?

Mindezek azért is érintik érzékenyen a befektetőket, mert a kriptovilágban ma sincs a bankbetétekhez hasonló közös betétbiztosítás. A nagyobb tőzsdék ezért egyre inkább saját biztonsági tartalékokat képeznek. A Bitget a mostani támadás előtt 5500 bitcoint, több mint 464 millió dollárt tartott külön védelmi alapjában, és ebből tervezi fedezni a mostani rablás miatt keletkezett veszteséget is. A Binance pedig 2018 óta működteti felhasználói vagyonvédelmi alapját, amelynek értéke mintegy egymilliárd dollár. A Gate szintén több százmillió dolláros hasonló tartalékról számol be. Közös garanciarendszer azonban továbbra sincs, és a decentralizált kriptovilágban nehéz is elképzelni, ki finanszírozná és működtetné azt, így megmarad a kriptobefektetők számára a kockázat.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Szepesi László
Címkék: kriptotőzsde, kriptovaluta, csalás, hacker, Bitget, Lazarus, Észak-Korea, kriptopiac, Bybit, rablás, árfolyam, Binance