Megint a tehetősebbek járnak jól

Százezrek vágnának bele a támogatott lakásfelújításba

2021. február 10. Egy felmérés szerint több mint 600 ezer család vágna bele államilag támogatott lakásfelújításba a következő két évben. Ezzel közel duplájára nőne a lakásfelújítók száma. A tehetősebbek vennék igénybe a legtöbb állami támogatást, és nem valószínű, hogy ezen az olcsó hitel segíteni fog.

Sokak fantáziáját mozgatta meg a tavaly októberben bejelentett, idén januárban hatályba lépett lakásfelújítás állami támogatásának lehetősége. Bár felvételének konkrét szabályai feltehetőleg nem mindenki által ismertek, a program által kiváltott lelkesedés óriási. A GKI és a Masterplast idén januárban végzett felmérése szerint a válaszadó háztartások 7 százaléka biztosan szeretne lakásfelújításhoz és korszerűsítéshez kapcsolódó állami támogatást felvenni a következő két esztendő során. Ez a teljes magyar lakosságra vetítve 290 ezer családot jelent.

További 17 százalék valószínűleg igénybe venne egy ilyen támogatást. A tapasztalatok szerint ez inkább egyfajta érdeklődést, a lehetőségek fontolgatását jelenti. Sokan, szembesülve a támogatás igénybevételének szabályai okozta buktatókkal, a kivitelezők várhatóan megemelt áraival, illetve az építőipari kapacitáshiánnyal, le fognak mondani a tervezett korszerűsítésről, vagy legalábbis későbbre halaszthatják azokat. A GKI szerint reálisan a szándékok nagyjából fele valósulhat meg. A teljes sokaságra vetítve ez mintegy további 350 ezer családot jelent. Összesen tehát a következő két évben az Otthon-felújítási program mintegy 640 ezer családot érinthet. (A magas számban szerepe lehet annak is, hogy a járvány miatt a személyes interjúk helyébe ismét online felmérés került, amiben feltehetőleg kissé felülreprezentáltak a jobb módú rétegek.) Összehasonlításként: 2020-ban alig 180 ezer lakást újítottak fel.

A negyvenesek a leglelkesebbek

Az állami támogatás iránt a leginkább a 40 és 49 év közötti családfős háztartások érdeklődnek, körükben 16 százalékos a biztos részvételt jelzők aránya. A fiatalabbak közül a 18-29 év közötti háztartásfős családok tizede készül a programban való biztos részvételre, a 30-39 évesek tervei megfelelnek a mintaátlagnak. Az 50 és különösen a 60 év felettieket e támogatás nagyrészt hidegen hagyja. (Igaz, nekik többségében már felnőhettek a gyerekeik, ezzel kikerülhettek a támogatott körből.)

A jövedelmi helyzet és a biztosan tervezett támogatásfelvétel aránya szorosan összefügg: a legalacsonyabb két jövedelmi decilisbe tartozók 3 százaléka tervez támogatást felvenni, a legmagasabb két decilisbe tartozók körében ez az arány 14 százalék. Ez nem meglepő, a konstrukció jellegéből adódóan (utólag fizetik ki a támogatást) várható volt a magasabb jövedelmű családok részvételének túlsúlya.

Az Otthonfelújítási programban való részvétel inkább a községekben és a kisebb városokban lakók fantáziáját mozgatta meg (körükben 9-9 százalék számít biztos részvételre), míg a nagyvárosokban ez az arány 5 százalék. A statisztikai régiók közül a dél-dunántúli és a dél-alföldi lóg ki lefelé. E támogatás inkább a családi házas és a panellakás-tulajdonosok körében népszerű (9-9 százalékuk biztos résztvevőnek mondta magát), míg a téglaépítésű társasházi lakások lakói körében az arány alig 3 százalék.

A magasabb jövedelműek többet kérnek az államtól

A támogatási programban családonként legfeljebb hárommillió forint támogatás vehető fel. (A részletekről korábban itt írtunk.) A felújítást tervezők szűk harmada (32 százalék) szeretné felvenni a maximális összeget. Ehhez 6 milliót kell elkölteni. Legfeljebb két-, illetve egymillió forintot szeretne kapni az érintettek 25-25 százaléka. A fennmaradó 18 százalék még nem tudja vagy nem akarja megmondani, hogy mekkora támogatásra számít. A tehetősebbek lényegesen nagyobb összeg felvételét tervezik, mint az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezők. (A két legfelső jövedelmi decilishez tartozók csaknem fele kérné a maximális összeget, míg a legalsó két decilisbe tartozók körében ez az arány 8 százalék.)

A középkorúak (40-49 évesek) élnének a legmagasabb összegű támogatással, az ennél fiatalabbak jóval kisebb összegekkel is beérnék. A közép-magyarországi illetve a közép- és nyugat-dunántúli régióban magasabb összegek felvételét tervezik, mint a keleti és déli régiókban.

Segíthet az olcsó hitel?

Mivel a támogatást csak úgy lehet igénybe venni, hogy előtte az igénylő a teljes összeget kifizeti, és az államtól utólag kapja meg, csak az tudja kihasználni, akinek van erre félretett pénze. Ezen valamennyire segíthet az az államilag támogatott kedvezményes hitel, amit február 1-jétől lehet igényelni a bankokban. (Mint megírtuk, a bankok beszámolói szerint az érdeklődés kiugró a lakásfelújításhoz igénybe vehető hitelek iránt.) Csakhogy ehhez is – mint minden más kölcsönhöz – hitelbírálat szükséges, aminek éppen azok nem feltétlenül tudnak megfelelni, akiknek a legnagyobb szükségük lenne a hitelre, majd az állami támogatásra. Mint a felmérésből is jól látszik, az Otthonfelújítási programból várhatóan a magasabb jövedelműek tudnak a leginkább profitálni. Még a támogatott hitel is leginkább őket segíti.

Ráadásul a koronavírus-járvány következtében sokan veszítették el az állásukat, másoknak a jövedelme csökkent a részmunkaidős foglalkoztatás miatt. Több iparágnak gyakorlatilag az összes dolgozója (turizmus, vendéglátás, szórakoztatóipar) maradt munka nélkül. Őket aligha segítheti a hitel – amit nem fognak megkapni -, és feltehetően a tartalékaikat is felélték, ami jól jöhetett volna még egy kisebb felújításhoz is.