További vesszőfutás vár a volt devizásokra
2016. szeptember 11.
Az egykori árfolyamgátasoknak jellemzően 2017 második felében ugrik majd meg a bevezetett „adósmentési” szisztémából következően a havi terhe. Hiába adott ki még figyelmeztetést is a jegybank, nem meglepő módon kevesen vállaltak önként magasabb törlesztőt. Később nagy meglepetés jöhet.
A korábbi kedvezmény és a szabályozás keményen visszaüthet az egykori árfolyamgátasoknak, ezért javasolta korábban a Magyar Nemzeti Bank (MNB), hogy a későbbi jelentős terhek elkerülése érdekében az érintettek önként vállaljanak magasabb törlesztőket. Az MTI által készített banki körképből kiderült: ezt legfeljebb a volt árfolyamgátasok néhány százaléka tette meg, de sokaknak nem is kell félni a növekvő havi terhektől. A nemzeti hírügynökség felmérése azonban meglehetősen félrevezetőre sikerült.
A bankok ugyanis azt hangsúlyozták, hogy már keveseknek van gyűjtőhitelük. Ez azonban az érintettek számával kapcsolatban határozottan csúsztatás. Nem az a lényeg ugyanis, hogy maradt gyűjtőhitel vagy nem, hanem az, hányan léptek be a konstrukcióba. Sőt, akinél még van gyűjtőhitel, az szerencsésebbnek is mondhatja magát, hiszen az ott levő összegre felár nélkül csak a pénzpiaci kamatot – jelenleg 0,88 százalékot – számolhatják fel a bankok. Az egykor kifejezetten kedvező megoldást a törvénnyel sikerült a visszájára fordítani. Korábban részletesen feltérképeztük, mi is okozza a gondot, és miből mi következik.
A lényeg röviden: az eredeti árfolyamgátas és a forintosításkori rögzített árfolyam különbsége miatt törlesztési különbözet keletkezik, amire paci kamat rakódik. A törvény pedig az elszámoláskor visszajáró pénzt elsősorban a gyűjtőhitel terhére rendelte elszámolni. Magyarul: a legkedvezőbben kamatozó rész igyekeztek eltűntetni. Meglehetősen sikeresen. Az MNB az elszámolást követően elégedetten hangsúlyozta: a gyűjtőszámlahitel szerződések száma 92 százalékkal, a számlákon levő tartozás 90 százalékkal csökkent. Ennek – írtuk meg akkor – az adósok helyett az állam és a bankok örülhetnek.
A K&H arról tájékoztatott, hogy 18 ezer árfolyamgáttal érintett ügyfele van, és eddig kevesen váltottak. A Raiffeisen több ezer árfolyamgátas ügyfélről számolt be, a banknál csaknem ezren léptek ki a rendszerből. Idén csaknem ezren jelezték, hogy a futamidő lejárta előtt kilépnek. A Takarékbank és az FHB a nemzeti hírügynökségnek nem adott érdemi választ. Úgy tűnik, az Erste pedig még a semmitmondást is mellőzte (nem gondoljuk, hogy őket ne kereste volna meg az MTI).
Az MNB által akkor közzétett adatok alapján úgy számoljuk, hogy körülbelül 150 ezren viselhetik már gyűjtőhitel nélkül az árfolyamgát ilyetén felszámolásának hatásait. Ha az OTP által közölt arányokkal számolunk, akkor is mintegy százezer adós retteghet a törlesztő emelkedése miatt. A probléma azonban csúsztatottan hat.
A CIB-nél a 60 hónap (ennyi időre szól az árfolyamgát) jellemzően 2017. második felében, illetve 2018. első felében jár majd le. A K&H-nál hangsúlyozták: van olyan ügylet, amelyik 2020-ig tart, így nem minden árfolyamgát jár le jövő év tavasz-nyárig. Az MKB arról beszélt, hogy az árfolyamgátas ügyletek esetén elsősorban ott jelentkezik probléma és futamidő-módosítási igény, ahol az eredeti hitel időközben lejárt, azonban kevés ilyen eset van a banknál. Az érintettek mintegy 10 százaléka jelezte, hogy a futamidő lejárta előtt kilépne.
Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: devizahitel, árfolyamgát, törlesztő, MNB, bankok
Százezer törlesztő emelkedhet
Sokakat vittek be az erdőbe
Fotó: Azénpénzem
Fotó: Azénpénzem
A korábbi kedvezmény és a szabályozás keményen visszaüthet az egykori árfolyamgátasoknak, ezért javasolta korábban a Magyar Nemzeti Bank (MNB), hogy a későbbi jelentős terhek elkerülése érdekében az érintettek önként vállaljanak magasabb törlesztőket. Az MTI által készített banki körképből kiderült: ezt legfeljebb a volt árfolyamgátasok néhány százaléka tette meg, de sokaknak nem is kell félni a növekvő havi terhektől. A nemzeti hírügynökség felmérése azonban meglehetősen félrevezetőre sikerült.
A bankok ugyanis azt hangsúlyozták, hogy már keveseknek van gyűjtőhitelük. Ez azonban az érintettek számával kapcsolatban határozottan csúsztatás. Nem az a lényeg ugyanis, hogy maradt gyűjtőhitel vagy nem, hanem az, hányan léptek be a konstrukcióba. Sőt, akinél még van gyűjtőhitel, az szerencsésebbnek is mondhatja magát, hiszen az ott levő összegre felár nélkül csak a pénzpiaci kamatot – jelenleg 0,88 százalékot – számolhatják fel a bankok. Az egykor kifejezetten kedvező megoldást a törvénnyel sikerült a visszájára fordítani. Korábban részletesen feltérképeztük, mi is okozza a gondot, és miből mi következik.
Elsősorban a kedvező gyűjtőhitelt számolták fel
A lényeg röviden: az eredeti árfolyamgátas és a forintosításkori rögzített árfolyam különbsége miatt törlesztési különbözet keletkezik, amire paci kamat rakódik. A törvény pedig az elszámoláskor visszajáró pénzt elsősorban a gyűjtőhitel terhére rendelte elszámolni. Magyarul: a legkedvezőbben kamatozó rész igyekeztek eltűntetni. Meglehetősen sikeresen. Az MNB az elszámolást követően elégedetten hangsúlyozta: a gyűjtőszámlahitel szerződések száma 92 százalékkal, a számlákon levő tartozás 90 százalékkal csökkent. Ennek – írtuk meg akkor – az adósok helyett az állam és a bankok örülhetnek.
Több elképesztő elszámolási értesítő is érkezett hozzánk az árfolyamgátasoktól. Az egyik szerint a 13,8 millió forintos tartozás – ha semmi sem változik – az adósnak 55 milliójába kerül majd a végső szaldó szerint. Persze akkor, ha a szerződés lejártakor még fennálló jókora hátralékot zsebből ki tudja fizetni. Arra pedig, hogy mi lesz akkor, ha a kamatok emelkedésnek indulnak, gondolni sem jó..
Az OTP az MTI-nek elmondta: a jelenlegi kamatszint fenntartása mellett az ügyfelek 30 százalékánál nem várható a törlesztőrészlet emelkedése. A legnagyobb magyar banknál eddig a gyűjtőszámlával érintett ügyletek 7 százaléka szűnt meg lejárat előtt hitelkiváltással vagy saját pénzből végtörlesztéssel, és mindösszesen 1 százalék vállalta, hogy már most magasabb részletet fizeti. A CIB adósainak 3 százaléka lépett ki a forintosítás óta az árfolyamgátból, az Unicreditnél kevesebb mint 250 ügyfél kérte az árfolyamgátas szerződés megszüntetését, és új törlesztő megállapítását. A K&H arról tájékoztatott, hogy 18 ezer árfolyamgáttal érintett ügyfele van, és eddig kevesen váltottak. A Raiffeisen több ezer árfolyamgátas ügyfélről számolt be, a banknál csaknem ezren léptek ki a rendszerből. Idén csaknem ezren jelezték, hogy a futamidő lejárta előtt kilépnek. A Takarékbank és az FHB a nemzeti hírügynökségnek nem adott érdemi választ. Úgy tűnik, az Erste pedig még a semmitmondást is mellőzte (nem gondoljuk, hogy őket ne kereste volna meg az MTI).
Az igazi gond a hitel lejártakor jelentkezik
Az MNB által akkor közzétett adatok alapján úgy számoljuk, hogy körülbelül 150 ezren viselhetik már gyűjtőhitel nélkül az árfolyamgát ilyetén felszámolásának hatásait. Ha az OTP által közölt arányokkal számolunk, akkor is mintegy százezer adós retteghet a törlesztő emelkedése miatt. A probléma azonban csúsztatottan hat.
A CIB-nél a 60 hónap (ennyi időre szól az árfolyamgát) jellemzően 2017. második felében, illetve 2018. első felében jár majd le. A K&H-nál hangsúlyozták: van olyan ügylet, amelyik 2020-ig tart, így nem minden árfolyamgát jár le jövő év tavasz-nyárig. Az MKB arról beszélt, hogy az árfolyamgátas ügyletek esetén elsősorban ott jelentkezik probléma és futamidő-módosítási igény, ahol az eredeti hitel időközben lejárt, azonban kevés ilyen eset van a banknál. Az érintettek mintegy 10 százaléka jelezte, hogy a futamidő lejárta előtt kilépne.
Érdemes megnézni korábbi, konkrét számításokat tartalmazó cikkünket!
Nézze meg a cikkhez készült karikatúránkat is!
Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: devizahitel, árfolyamgát, törlesztő, MNB, bankok
