A díjak többnyire már csak az akciók visszavonása miatt nőnek

Százezer devizaszámla tűnt el

Akadnak kifejezetten eurós bankjegykiadók
Fotó: Latzer Anna

2015. április 29. Ma már általános igény, hogy devizában is legyen pénze egy háztartásnak. A devizaszámlák azonban esetenként nem számítanak olcsó mulatságnak. Nem csak ez lehet viszont a magyarázat arra, hogy a jegybanki adatok szerint két év alatt körülbelül százezerrel csökkent a devizaszámlák száma. Összefoglaltunk néhány, a számlák közötti választást segítő szempontot.

A bankok által vezetett devizaszámlák száma a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint több mint egymillió volt 2014 végén. Két év alatt ez körülbelül százezres csökkenést jelent. Miközben (lásd keretesünket) a mindennapi életnek egyre inkább részévé válik a deviza. A tranzakciós illeték bevezetése, majd emelése viszont alaposan megdrágította a devizaszámlákat. Mostanra a piac némiképp megnyugodott, de a helyenként horribilisnek érzékelhető díjak nagy része maradt. (A devizaszámlák költségeinek itt nézhet utána.)

Az igazsághoz persze hozzátartozik, hogy – éppen az egyre nagyobb összefonódásnak köszönhetően – egyre kevésbé különböztetik meg a bankok a forint-, illetve a devizaszámlát. Általában mindent lehet, forintszámláról devizát utalni vagy forintszámlára devizát fogadni. A díjak azonban a különböző esetekben jelentősen eltérőek lehetnek. Nem egyszer a saját pénzt is megsarcolják. A CIB-nél csak ebben az évben díjmentes a saját számlák közötti átvezetés. Ez egyébként még neten is majdnem hat dollárba kerül. A bank a Prémium Extra csomagnál (még?) nem jelezte, hogy megszűnne bármikor is a díjmentesség. Friss változás, hogy a K&H április 13-ától az idegen pénznemben terhelt kártyadíjak esetében a deviza középárfolyamon számol.

Az utóbbi egy év átlagában – mint az az MNB adatsorából kiszámolható – körülbelül 40 milliárd forintnyi devizát tartottak a magánszemélyek folyószámlán. Az idén az első két hónapban (egyelőre ennél frissebb adat nincs) megugrott a devizabetétek állománya, így már elérte, illetve meg is haladta az előbbi szintet. A külföldi munkavállalás és tanulás egyre nagyobb elterjedtsége, de a forint rendszeres gyengélkedése miatt is ma már általános igény, hogy devizában is legyen pénze egy háztartásnak.

Drága lehet „ugrálni” a devizák között

Jó hír lehet, hogy a Budapest Bank (BB) április harmadikától a devizaszámla vezetési díjának kedvezményéhez már a kapcsolódó betétek összegét is beszámítja a minimumegyenlegbe. Az viszont egyáltalán nem öröm a devizaszámlásoknak, hogy ha más banktól érkezik deviza, akkor hat euró, amennyiben pedig forint, akkor legalább öt euró a levonás. Utóbbi esetben a nagyobb összegekre akár 500 eurót is levonhatnak. Az OTP-nél ugyanezt már 534 forinttal is meg lehet úszni, a nagyobb összegek saját magunknak utalása maximum 37,5 ezer forinttal vághat meg minket. Akkor is, ha az utalást a neten kezdeményezi valaki. A jóváírás azonban szerencsére díjmentes például, a Raiffeisen Banknál. Itt is akkor érvényes azonban ez, ha nincs konverzió. Ha devizanem változik, akkor legalább 5,59 euróval kisebb összegre számíthatunk.

Meglepő díjak amúgy a devizakártyáknál is felbukkanhatnak. A PIN-kód cseréje például alkalmanként 1,79 euróba kerül az OTP-nél. A sürgősségi szolgáltatás majdnem kétszáz euró, ennek visszamondása pedig közel 60 euró. A készpénzbefizetés, a bankjegykiadón keresztül végrehajtható vásárlás (ilyen például a mobilegyenleg feltöltése) egyelőre akciósan díjmentes. Az akciókat pedig vissza is lehet vonni. Mint történt az éppen most áprilisban az UniCreditnél. A bank a devizaszámlákra a korábbi kedvezményesként hirdetett 249 forint után havonta már 420 forintot számít fel.

Arra mindig érdemes figyelni, hogy az eltérő devizanemű utalás általában feláras. Abban az esetben, ha valaki azonnal át akarja váltatni például forintját euróra (de fordított esetben is) az Erste 1,5 százalékos díjat számít fel megbízásonként. Az akár egy napos várakozás már fél százalékra csökkenti ugyanezt a költséget. Mindez el is törpülhet viszont amellett, amit a bankok által alkalmazott árfolyamok közötti különbség okozhat.

Érdemes odafigyelni külön az árfolyamokra is

Rendszeresen nyomon követjük, mennyiért veszik, illetve adják el az eurót a bankok. Aki külföldről kap pénzt, amiből itt szeretne költeni, annak az a legjobb, ha bankja minél magasabban szabja meg a vételi árfolyamot. Fordított eset, tehát amikor forintját szeretné valaki rendszeresen euróra váltani, akkor az a jó, ha minél olcsóbban szerezhető be az euró (minden esetben számlamozgásokról, tehát deviza – és nem valuta – árfolyamról beszélünk). Meglepő módon több időpontban vizsgált árfolyamok alapján is úgy néz ki, hogy vannak bankok, amelyek a mindkét szempont alapján a legjobbak, illetve a legrosszabbak.

Eddig kedvező árfolyamot alkalmazott többnyire (vételit és eladásit egyaránt) az MKB, az OTP és a BB. Ilyen szempontból kirívóan rosszul járnak viszont a Citibank ügyfelei, de annyira azért nem örülhetnek az unicreditesek sem. Azt azonban, hogy ezen a téren változó feltételekkel találkozhatnak a devizások, mutatja: a CIB korábban többször is a sereghajtók közé tartozott, jelenleg inkább a középmezőnyhöz sorolható.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát!