A vadhajtásokat szeretné lenyesetni a Habitat

Szárnyalnak a lakásvágyak

2018. október 31. A lakosságból többen vennének vagy építenek lakást, mint amit a válság előtti számok mutattak. A várakozások októberben az előző negyedévihez képest is jócskán megugrottak. Ilyen körülmények között aligha meglepő, hogy mindenki az árak további száguldására számít. A Habitat kampányt indít azoknak segítésére, akik egyre inkább a vesztes oldalra kerülnek.

Történelmi csúcsára emelkedtek az idén októberben a GKI által számított fővárosi és országos lakáspiaci indexek. A lakásvásárlásra és -építésre vonatkozó lakossági várakozások a GKI tájékoztatása szerint az egy negyedévvel ezelőttihez képest jelentősen élénkültek. Júliushoz képest ugyan a biztos szándékú körben (tehát, azok körében, akik a következő egy évben biztosan elindítanak egy vásárlási vagy építési tranzakciót) nem történt változás, de a valószínű szándékú kör – mint az a grafikonon is jól látszik – 27 százalékponttal nőtt.

A lakásfelújításra és -korszerűsítésre irányuló lakossági várakozások is számottevően erősödtek az egy negyedévvel ezelőttihez képest. A valószínű kör 24, a biztos szándékú kör 22 százalékponttal bővült. Ilyen körülmények között aligha meglepő, hogy az árak további emelkedésére lehet számítani.

Aki a csúcson szeretne kiszállni a befektetéséből, még ne készüljön lakása eladására – állítja a GKI. A használt lakások várható áremelkedési ütemét illető várakozások júliushoz képest alig változtak (a következő egy évben 2-5 százalék közötti emelkedés valószínű). Az új építésű lakások árai 2-3 százalékkal emelkedhetnek.

Nem mindenki jár a napos oldalon

A legfőképpen a (felső) középosztályt és a saját tulajdonszerzést támogató politikai környezetben egymillió ember lakhatásával nem törődik senki. Sokak helyzete úgy válik egyre reménytelenebbé, ahogy emelkednek a lakásárak. A Habitat for Humanity Magyarország kampányt indított az olcsóbb és biztonságosabb albérletekért. (Ez a feketelakas.hu címen érhető el, a problémát bemutató részletes leírás pedig itt található.)

Mint a Habitat hangsúlyozza, a lakástakarékpénztárak állami támogatásának kivezetése, a csok bővítése (erről „Ez a nagy csokos átverés" című cikkünkben olvashat ) és a hajléktalanság kriminalizálása a legfrissebb hazai lakáspolitikai fejlemény. A lakosság közel tíz százaléka él albérletben, ami majdnem egymillió embert jelent. Ők azok, akiknek a megnövekedett bérleti díjak és a feketén, sokszor szerződés nélkül kiadott lakások miatt nem nyújt hosszabb távon megfizethető és biztos lakhatást a magánbérleti szektor. Az öt év alatt országosan 87 százalékkal megnőtt lakbérek további emelkedése állami beavatkozás nélkül aligha megfékezhető. Fontosnak tartják azt is figyelembe venni, hogy bizonyos élethelyzetekben - mint amilyen egy családi válsághelyzet vagy akár egy másik városban való munkavállalás, - a bérlakás az egyetlen logikus átmeneti lakhatási forma. Ez azonban sokak számára nem elérhető a magas belépési költség, vagyis a többhavi kaució, illetve a magas fenntartási költség miatt. Ez szélsőséges esetben akár hajléktalansághoz is vezethet, amit - kriminalizálás helyett - többek között a bérlakásszektor megfelelő szabályozásával is meg lehetne előzni.

Ezeket javasolja a Habitat

A bérlők és kiadók biztonsága érdekében a szervezet álláspontja, hogy a jelenlegi határozott és határozatlan idejű szerződések fogalma helyére lépjen be a 3 évnél rövidebb, illetve a 3 évnél hosszabb távú szerződések fogalma, a felmondási idő pedig a bérlőnek kedvezzen. Emellett, a törvény pontosan határozza meg a bérlő és a kiadó jogait és kötelezettségeit a karbantartással, felújítással kapcsolatban, rövid és hosszú távon is. A bérbeadás során felmerülő esetleges nézeteltérések rendezéséhez alakuljanak ki a vitarendezés gyors, olcsó és hatékony formái.

A megfizethetőséget három szempont mentén, a lakhatási támogatások visszavezetésével, adókedvezményekkel, és egyértelműbb szabályozással segítenék elő. Emellett szabályoznák a bérleti díj emelését, és szigorítanák a turisztikai célú lakáskiadás feltételeit, mivel az Airbnb elterjedése jelentős mértékben hozzájárul a bérleti szektor drágulásához.

A Habitat for Humanity szeretné elérni, hogy a turisztikai célra kiadott lakások egy része évközben diáklakásként hasznosuljon, illetve hogy a turisztikai célú ingatlankiadás adózása is jövedelemarányos legyen. Az alulhasznosított, üres ingatlanokat helyi adók révén lehetne a bérlakáspiacra bevonni. A szabályozási és adózási szempontokon kívül nagy szükség van az alacsony jövedelmű bérlők segítésére lakásfenntartási támogatás és visszatérítendő kauciótámogatás formájában.