A befektetési jegyek ráverhettek a betétekre
2013. január 14.
Érdemes apránként is megtakarítani, de alaposan meg kell nézni, ki hová teszi a pénzét. A kamatok csökkennek (a piacvezető rendszeres megtakarítási lehetőségre mától fizetnek kevesebbet), de új költségek is felbukkannak. Akad, ahol a saját számlák közötti pénzmozgatás esetén is akár 16 ezer forintos díjat számíthatnak fel.
Sokan kérdezték tőlünk, hogy az árfolyamgát vagy a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) segítségével havonta megtakarított összegeket hogyan a legcélszerűbb félretenni. Ilyen esetekre persze ajánlható a lakástakarékosság, de ez nem mindenkinek felel meg (például azért, mert záros határidőn belül nem akar vagy tud lakáscélra költeni). Amíg nem gyűlik össze 100-200 ezer forint, addig kevés bank kínál vonzó kamatot (az elérhető kamatokat itt kalkulálhatja). Havonta 5000, de inkább tízezer forintos megtakarítás esetén – amihez szerencsés esetben a rezsiköltség csökkentése is hozzájárulhat – érdemes valamelyik speciális banki programba beszállni (a kínálatot itt nézheti meg). Alaposan meg kell azonban fontolni ezt a lépést, mert a magasabb kamat általában csak abban a hónapban jár, amikor sikerül a vállalt összeget valóban félretenni. Persze a jegybanki kamatcsökkentési sorozat ezeket a konstrukciókat is érinti. (A cikk a rendszeres megtakarítás rovat része.)
A CIB Malacperselyénél mától a 7,5 százalékos kamat 6,75 százalékra olvad. Ez azonban még mindig elég kedvező szintnek tűnik. Sajnos ez sem marad sokáig így (bár közben nyilván a betétkamatoknál is bekövetkezik némi változás). A hitelintézet ugyanis már meghirdette, hogy március 18-ától csak 5,75 százalékra számíthatnak a rendszeres megtakarítók. A K&H már az év elején csökkentett, tény azonban, hogy ez mindössze 0,25 százalékpontos volt. A kép persze közel sem ennyire szép, ha a kamat mértékét nézzük. Ezt mutatja az is, hogy az OTP az idén nem változtatott, de ajánlata így sem éppen bombázó. Bár a többiek mérséklése után a legnagyobb magyar bank hátránya határozottan csökken.
Elsősorban a befektetési kínálatnál kell ügyelni a díjakra
Az UniCreditnél nincs mit lejjebb vinni, hiszen itt eleve a jegybanki alapkamatnál 0,5 százalékponttal adnak kevesebbet (ez most 5,25 százalék). A megtakarítókat viszont így is érheti kellemetlen meglepetés. A pénzintézet ugyanis február elsejétől a saját számlák közötti átutalásért is vaskos díjat számol fel. Ez még az elektronikus csatornák használata esetén is 0,8 százalék, minimum 250 forint lesz. Az sem lehet annyira vigasztaló, hogy legfeljebb 11 ezer forinttal rövidítik így meg a betéteseket. Aki azonban szokatlan kívánságokkal lép fel (például azt akarja, hogy azonnal induljon a kamatozás), legalább 1200 forintot fizet. Az pedig, hogy saját pénzét egyik zsebéből a másikba tegye, akár 16 ezer forintba is kerülhet.
A rendszeres megtakarítások között több olyan megoldás is akad, amelynél a pénzt nem fix kamatozású betétben, hanem különböző befektetési jegyekben lehet gyűjtögetni. A bankok tapasztalatai szerint az ilyen megbízások alapvetően pénzpiaci és mérsékeltebb kockázatú befektetésekre érkeznek. Egy évre visszatekintve most ők sem jártak rosszul. A legtöbb pénzpiaci alap (a tőkevédettek is) éves szinten 5,4-6,2 százalékot hozott. Kiemelkedően jól teljesített a CIB, itt a hozam ugyanis 7,6 százalékra rúgott.
Arról azonban egyetlen pillanatra sem szabad megfeledkezni, hogy a befektetési jegyeknél nincs garancia arra, hogy megtakarításunk valóban gyarapodjék is. Helyenként pedig az ilyen befektetéshez kapcsolódó költségek sem csekélyek. Persze nem mellékes az sem, hogy az alapos megoldásoknál szinte sohasem „büntetik”, ha valaki nem tud annyit félretenni havonta, mint amennyit tervezett.
Címkék: rendszeres megtakarítás, megtakarítási számlák, bankbetét, befektetési jegy, Malacpersely, CIB, K&H, OTP, UniCredit
Szaporodhatnak az élére tett forintok
Sokan kérdezték tőlünk, hogy az árfolyamgát vagy a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) segítségével havonta megtakarított összegeket hogyan a legcélszerűbb félretenni. Ilyen esetekre persze ajánlható a lakástakarékosság, de ez nem mindenkinek felel meg (például azért, mert záros határidőn belül nem akar vagy tud lakáscélra költeni). Amíg nem gyűlik össze 100-200 ezer forint, addig kevés bank kínál vonzó kamatot (az elérhető kamatokat itt kalkulálhatja). Havonta 5000, de inkább tízezer forintos megtakarítás esetén – amihez szerencsés esetben a rezsiköltség csökkentése is hozzájárulhat – érdemes valamelyik speciális banki programba beszállni (a kínálatot itt nézheti meg). Alaposan meg kell azonban fontolni ezt a lépést, mert a magasabb kamat általában csak abban a hónapban jár, amikor sikerül a vállalt összeget valóban félretenni. Persze a jegybanki kamatcsökkentési sorozat ezeket a konstrukciókat is érinti. (A cikk a rendszeres megtakarítás rovat része.)
A CIB Malacperselyénél mától a 7,5 százalékos kamat 6,75 százalékra olvad. Ez azonban még mindig elég kedvező szintnek tűnik. Sajnos ez sem marad sokáig így (bár közben nyilván a betétkamatoknál is bekövetkezik némi változás). A hitelintézet ugyanis már meghirdette, hogy március 18-ától csak 5,75 százalékra számíthatnak a rendszeres megtakarítók. A K&H már az év elején csökkentett, tény azonban, hogy ez mindössze 0,25 százalékpontos volt. A kép persze közel sem ennyire szép, ha a kamat mértékét nézzük. Ezt mutatja az is, hogy az OTP az idén nem változtatott, de ajánlata így sem éppen bombázó. Bár a többiek mérséklése után a legnagyobb magyar bank hátránya határozottan csökken.
Elsősorban a befektetési kínálatnál kell ügyelni a díjakra
Az UniCreditnél nincs mit lejjebb vinni, hiszen itt eleve a jegybanki alapkamatnál 0,5 százalékponttal adnak kevesebbet (ez most 5,25 százalék). A megtakarítókat viszont így is érheti kellemetlen meglepetés. A pénzintézet ugyanis február elsejétől a saját számlák közötti átutalásért is vaskos díjat számol fel. Ez még az elektronikus csatornák használata esetén is 0,8 százalék, minimum 250 forint lesz. Az sem lehet annyira vigasztaló, hogy legfeljebb 11 ezer forinttal rövidítik így meg a betéteseket. Aki azonban szokatlan kívánságokkal lép fel (például azt akarja, hogy azonnal induljon a kamatozás), legalább 1200 forintot fizet. Az pedig, hogy saját pénzét egyik zsebéből a másikba tegye, akár 16 ezer forintba is kerülhet.
A rendszeres megtakarítások között több olyan megoldás is akad, amelynél a pénzt nem fix kamatozású betétben, hanem különböző befektetési jegyekben lehet gyűjtögetni. A bankok tapasztalatai szerint az ilyen megbízások alapvetően pénzpiaci és mérsékeltebb kockázatú befektetésekre érkeznek. Egy évre visszatekintve most ők sem jártak rosszul. A legtöbb pénzpiaci alap (a tőkevédettek is) éves szinten 5,4-6,2 százalékot hozott. Kiemelkedően jól teljesített a CIB, itt a hozam ugyanis 7,6 százalékra rúgott.
Arról azonban egyetlen pillanatra sem szabad megfeledkezni, hogy a befektetési jegyeknél nincs garancia arra, hogy megtakarításunk valóban gyarapodjék is. Helyenként pedig az ilyen befektetéshez kapcsolódó költségek sem csekélyek. Persze nem mellékes az sem, hogy az alapos megoldásoknál szinte sohasem „büntetik”, ha valaki nem tud annyit félretenni havonta, mint amennyit tervezett.
Címkék: rendszeres megtakarítás, megtakarítási számlák, bankbetét, befektetési jegy, Malacpersely, CIB, K&H, OTP, UniCredit
