Újabb piactisztító jogalkotási próbálkozás

Sunyi és hazug módon üldözné el a kormány a hipereket

Sokáig az első számú célpont volt
Fotó: Krizsán Csaba, MTI

2021. december 14. Benyújtották a parlamenthez azt a törvényjavaslatot, amelynek célja egyértelműen csak a hiperek elüldözésének szándéka lehet. Ezúttal találékonyan az „élelmiszerpazarlás megelőzése” szlogenbe burkolták a dolgot.

Hetek óta beszél arról a kereskedelmi szakma – írta meg a Telex –, hogy „megdöbbentő tervet” fontolgat a kormány. Egy munkaanyagban olyan törvénymódosításokat tervez, amelyek szerint a napi fogyasztási cikkek eladásából 100 milliárd forintnál nagyobb árbevételt elérő kiskereskedelmi láncok (praktikusan és ábécésorrendben az Aldi, az Auchan, a Lidl, a Penny Market, a Spar, illetve a Tesco) több szempontból is nehezebb helyzetbe kerülhetnek.

A cikk szerint emelkedne a kiskereskedelmi adójuk, ami ugye „tiszta sor”, az államnak most nagyon kell a pénz. Másrészt a kormány egy olyan törvényt is fontolgat, amely (vélhetően alkotmányellenesen) a nagy láncoktól ingyen elvonná az áruiknak egy részét, azokat, amelyek közelednek a minőségmegőrzési határnapjukhoz. Órák alatt kiderült, hogy a Telex információi tűpontosak. Benyújtotta ugyanis a parlamenthez a kormány az említett törvényjavaslatot (ez itt nézhető meg).

Korbács és korbács, de csak a papíron is nagyokra

A tervezet szerint a nagy láncok kiskereskedelmi adója 2,5 százalékról, 2,7 százalékra nő. Emellett megjelentek a Telex által szellemesen „beszolgáltatásnak” nevezett előírás szabályai is. A lényeg, hogy a láncoknak az „élelmiszerpazarlás megelőzése, csökkentése” érdekében termékeiket 48 órával a lejárat előtt ingyen és bérmentve fel kell ajánlaniuk. (Az egész csak a 48 óránál hosszabb minőségmegőrzési időtartammal forgalomba hozott élelmiszerre – tehát például a péksüteményekre nem – vonatkozik.)

Az élelmiszereket az állami tulajdonban levő Élelmiszermentő Központ Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (ÉMK) veszi át. A céggel más (például a CBA, Coop vagy a Reál – amelyek szintén nagyok, de üzleti modelljük alapján kisebbekként is kezelhetők) is megegyezhet, de számukra ez önkéntes lehetőség, amit külön megegyezéssel alakíthatnak ki. Az ÉMK felett egyébként a tulajdonosi jogokat a magyar állam nevében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv gyakorolja.

A nagyok persze a lehetőség helyett korbácsot kapnak. Náluk ugyanis az állam operál büntetéssel is. A jogszabály szerint az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv élelmiszermentési bírságot szab ki, ha az élelmiszerhulladék-csökkentési terv benyújtására kötelezett 2 százalékot meghaladó mértékben átlépte az éves élelmiszerhulladék tervezett mértékét, vagy nem nyújtott be élelmiszerhulladék-csökkentési tervet. Az élelmiszermentési bírság legkisebb összege tizenötezer forint, legmagasabb összege a megelőző üzleti évre vonatkozó felügyeleti díj 0,6 százaléka.

Régóta fáj a foguk az ágazatra

Az „élelmiszermentés” (ezt a kifejezést is használják a jogalkotók) a nagyon naivak számára elsőre talán még üdvözlendő cél is lehetne. Semmiképpen hagyhatjuk azonban figyelmen kívül, hogy a kormány nem titkolta, hogy a teljes ágazatot szeretné a kezébe (pontosabban baráti kezekbe) kaparintani. Nagy István agrárminiszter a nyáron egy interjúban kifejtette: a kiskereskedelemben ma olyan mértékű képződött profit hagyja el az országot, „amit nem lehet annyiban hagyni”.

Lázár János egykori kancelláriaminiszter nemrég adott interjújában PR-nek nevezte az egyik nemzetközi áruházlánc kijelentését, hogy kizárólag magyar frisshúst értékesít majd. Szerinte a diszkontlánc sosem engedi majd, hogy pontosan megvizsgálják a termékeket. „A jövő a diszkontáruházaké – a Lidl, az Aldi és a Penny piacvezető helyzetben vannak, a válság ellenére is képesek növekedni” – hangsúlyozta. Hátrányos helyzetnek nevezte, hogy magyar kézben és domináns pozícióban lévő élelmiszer diszkontlánc még 30 évvel a rendszerváltás után sincs Magyarországon.

A vidék jövőbeli talpon maradásához szerinte szükségszerű, hogy a mezőgazdaság és az élelmiszeripar stratégiai ágazattá váljon Magyarországon. Mint (szerintünk határozottan parodisztikusan) mondta: „ezzel a patrióta politikával szemben persze könnyű populista szólamokat hangoztatni, népszerűsködni, hiszen az emberek többsége kedveli ezeket a külföldi láncokat, mert úgy érzik, nagy választékot és kedvező árakat kapnak tőlük”.

Szerző: Azénpénzem
Címkék: vásárlás, kiskereskedelem, törvényjavaslat, adó, élelmiszer, pazarlás, díj