Miként hathat az árfolyamra a devizahitelek átváltatása?
2014. október 8.
Sok devizahiteles már most azon aggódik, hogy miután kikényszerítik, hogy forintra váltson, viharosan erősödik majd a forint. Nemzeti devizánk elmúlt napokban tapasztalt magához térése pedig még csak erősítette ezeket a spekulációkat. A helyzet azonban egyáltalán nem egyértelmű, a kilátásokat pedig több tényező is alakítja.
A devizahitelesek egyik csapdája az elmúlt években az volt, hogy mindig attól tartottak, ha forintra váltanak, akkor „realizálják” korábbi veszteségeiket. Azóta (utólag persze mindig könnyebb okosnak lenni) persze már látjuk, hogy a gyengének tartott forintnál is mindig van még gyengébb. Ez jól látszik a képünkön levő grafikonból, ami azonban nem mindenre világít rá. Nem mellékes ugyanis, hogy 2010-ben (a kormányváltás évében) az első félévben még átlagosan 186 forint volt a svájci frank árfolyama és 269,4 forintot kellett adni az euróért. A második félévben azonban az euró 279,5 forintba, a frank pedig 209,4 forintba került. A mostani árfolyamokat (a forint viharosnak nevezett erősödését) azért nem árt ezekhez a szintekhez mérni.
Az OTP elemzői központjában úgy látják, hogy középtávon valóban némi támaszt jelenthet a forintpiacnak, hogy a devizahitelek forintosítása után kiesik a devizatörlesztésekhez kapcsolódó, ma még rendszeres forintkínálat. Rövidebb távon azonban a forintosítás inkább kockázatot jelent. Majdnem szó szerint ugyanezt mondta Németh Dávid, a K&H Bank makroelemzője, és hasonlóan gondolják a CIB elemzői is. A bizonytalanságokat jól mutatja, hogy az elemzők milyen jelentős eltéréssel tudták portálunk kérdésére megmondani, milyen árfolyamon foroghat a következő év első felében az euró (lásd táblázatunkat).Szántó András, az Equilor lakossági üzletág igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy ugyan az ország devizakitettsége a forintosítással valóban csökkenne, de attól még megmarad az állam és a vállalati szektor devizaadóssága. Az optimális devizatartalék szintje pedig együtt csökken a meglévő tartalékkal. A Concorde elemzője, Samu János azonban azt gondolja, ha a felhasználás lassabban halad (márpedig szerinte úgy halad), akkor a tartalék átmeneti esése sem lesz olyan mély, hogy az megijessze a tartalék elégségességén aggódó befektetőket.
Az Erste Bank elemzője, Gabler Gergely úgy látja, hogy a pozitív folyamatok mellett azzal is kalkulálni kell, hogy jövőre Magyarország kiváló külső egyensúlyi pozíciója várhatóan nagymértékben csökken. Részben amiatt, hogy jelentősen kevesebb uniós pénzt tud lehívni az ország, részben pedig azért, mert a hazai fogyasztás újraindulásával az import is felpöröghet, ami a kisebb külkereskedelmi többleten keresztül ronthatja a fizetési mérleget.
Németh és Szántó is beszélt arról, hogy erősebb támaszt adhatna a forintnak, ha felminősítenék Magyarország adósságbesorolását. Minden elemző kitért arra is, hogy a nemzetközi porondon is akadnak bőven a forintot erősítő, illetve gyengítő kilátások.
Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát.
Annak érdekében pedig, hogy ne maradjon le az érdekesebb írásokról, iratkozzon fel hírlevelünkre!
Szerző: B.Varga Judit
Címkék: forintosítás, árfolyam, elemzők, prognózis
Súlyos forintos kérdések
A devizahitelesek egyik csapdája az elmúlt években az volt, hogy mindig attól tartottak, ha forintra váltanak, akkor „realizálják” korábbi veszteségeiket. Azóta (utólag persze mindig könnyebb okosnak lenni) persze már látjuk, hogy a gyengének tartott forintnál is mindig van még gyengébb. Ez jól látszik a képünkön levő grafikonból, ami azonban nem mindenre világít rá. Nem mellékes ugyanis, hogy 2010-ben (a kormányváltás évében) az első félévben még átlagosan 186 forint volt a svájci frank árfolyama és 269,4 forintot kellett adni az euróért. A második félévben azonban az euró 279,5 forintba, a frank pedig 209,4 forintba került. A mostani árfolyamokat (a forint viharosnak nevezett erősödését) azért nem árt ezekhez a szintekhez mérni.
A forintosítással kapcsolatban egyelőre inkább csak elmélkedéseket ismertünk meg. Az viszont egyértelműnek tűnik, hogy a hitelközvetítők egy része biztosra veszi: ezúttal nem maradnak ki a nagy üzletből (a végtörlesztés során, az árfolyamgátas szerződések esetében az ügynököket kizárták a folyamatból). Kérdés, hogy mekkora jutalékokat hajlandóak kifizetni a hitelintézetek, hiszen több banknál is azt gondolják: a legjobb adósok már a végtörlesztés során „kipottyantak”. Olyan hatalmas állományról lehet azonban szó, hogy logikus a közvetítők lelkesedése.
A tervek szerint a Fidesz november 4-én foglalkozik a fair bankokról szóló jogszabállyal, és ugyanekkor lesz téma a forintosítás is. Az ezzel kapcsolatos – egyelőre nem igazán kiforrottnak tűnő – lehetséges elképzelésekről itt olvashat. Sok adós mindenesetre már most retteg. Több olyan jelzést is kaptunk, ami szerint velük egy rossz árfolyamon váltatják át devizahitelüket, részben azért, hogy utána már szabadon erősödhessen a forint. Az összeesküvés-elméletekkel szerintünk nem érdemes foglalkozni, de az valóban ésszerű felvetés, hogy az ország devizakitettségének csökkenése kedvezően hathat az árfolyamra.| Árfolyam-várakozások | |
|---|---|
| 2015. első felére | |
| Cég | Euró/forint |
| CIB | 305-309 |
| Concorde | kb. 300 |
| Erste | 310-312 |
| Equilor | 320-330 |
| K&H | 305-320 |
| OTP | kb. 315 |
| Forrás: elemzők | |
Az elemzők sokféle hatásról beszélnek
Az OTP elemzői központjában úgy látják, hogy középtávon valóban némi támaszt jelenthet a forintpiacnak, hogy a devizahitelek forintosítása után kiesik a devizatörlesztésekhez kapcsolódó, ma még rendszeres forintkínálat. Rövidebb távon azonban a forintosítás inkább kockázatot jelent. Majdnem szó szerint ugyanezt mondta Németh Dávid, a K&H Bank makroelemzője, és hasonlóan gondolják a CIB elemzői is. A bizonytalanságokat jól mutatja, hogy az elemzők milyen jelentős eltéréssel tudták portálunk kérdésére megmondani, milyen árfolyamon foroghat a következő év első felében az euró (lásd táblázatunkat).Szántó András, az Equilor lakossági üzletág igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy ugyan az ország devizakitettsége a forintosítással valóban csökkenne, de attól még megmarad az állam és a vállalati szektor devizaadóssága. Az optimális devizatartalék szintje pedig együtt csökken a meglévő tartalékkal. A Concorde elemzője, Samu János azonban azt gondolja, ha a felhasználás lassabban halad (márpedig szerinte úgy halad), akkor a tartalék átmeneti esése sem lesz olyan mély, hogy az megijessze a tartalék elégségességén aggódó befektetőket.
Az Erste Bank elemzője, Gabler Gergely úgy látja, hogy a pozitív folyamatok mellett azzal is kalkulálni kell, hogy jövőre Magyarország kiváló külső egyensúlyi pozíciója várhatóan nagymértékben csökken. Részben amiatt, hogy jelentősen kevesebb uniós pénzt tud lehívni az ország, részben pedig azért, mert a hazai fogyasztás újraindulásával az import is felpöröghet, ami a kisebb külkereskedelmi többleten keresztül ronthatja a fizetési mérleget.
Németh és Szántó is beszélt arról, hogy erősebb támaszt adhatna a forintnak, ha felminősítenék Magyarország adósságbesorolását. Minden elemző kitért arra is, hogy a nemzetközi porondon is akadnak bőven a forintot erősítő, illetve gyengítő kilátások.
Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát.
Annak érdekében pedig, hogy ne maradjon le az érdekesebb írásokról, iratkozzon fel hírlevelünkre!
Szerző: B.Varga Judit
Címkék: forintosítás, árfolyam, elemzők, prognózis
