Sörözöl? Nagy változás jöhet

2015. augusztus 2. Sokan bosszankodtak már azon, hogy étteremben, kisvendéglőben a „milyen sör van” kérdésre igencsak rövid válasz született. Ezen a helyzeten változtathat a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) fellépése. Némi üröm lehet azonban az örömben, hogy a kizárólagos szerződések visszaszorulása nem lesz hatástalan az árakra sem.

A magyarországi vendéglátóhelyek sörforgalmának 82-95 százalékát az öt legnagyobb piaci szereplő adta – állapította meg a GVH. A három legnagyobb sörgyár (Heineken, Dreher, Borsodi) a teljes forgalom 43,5-44,3 százalékát kizárólagos szerződésekkel tartotta fenn a maga számára. Így érték el, hogy sem az import, sem a kisüzemi sörfőzdék nem tudtak piacot nyerni a nagy sörgyárakkal szemben. A versenyhivatal azonban nem büntetett, hanem elfogadta, hogy a társaságok önként csökkentik az ilyen megállapodások mennyiségét.

A GVH a társaságok vállalásai alapján kötelezettségként írta elő, hogy sörgyárak két lépcsőben, 2017 végéig összesen közel ötödével csökkentsék az egyes vendéglátó-ipari egységek számára kizárólagosan (tehát más sörgyártó termékét akadályozva) értékesített sör forgalmát.

A GVH a Carlsberggel (ő az ötödik legnagyobb) nem foglalkozott. A Pécsi Sörfőzde pedig – mint megállapították –alacsony piaci részesedése miatt nem járult hozzá érzékelhetően a halmozott hálózati hatáshoz, ezért megszüntették vele szemben az eljárást.
A vállalásban szereplő csökkentések eredményeképpen a versenytől elzárt piacrészek a Heinekennél körülbelül négy, a Borsodinál és a Drehernél pedig 5-5 százalékkal csökkennek 2017 végére. Ez nem tűnik túl soknak, de az már hangzik valahogy, hogy az együttes lekötések által elzárt piacrész mérete mintegy 30 százalékra esik majd vissza.

Az árak nem függetlenek a kizárólagosságtól


A megállapodással megszűnik a versenyproblémát kiváltó halmozott piaclezáró hatás – rögzített a GVH –, és a kisebb piaci szereplők nagyobb eséllyel gyakorolhatnak versenynyomást a nagyobb sörgyárakra. Attól tartunk azonban, hogy nem egészen így alakulnak majd a dolgok. Nagyon sokszor ugyanis éppen a kizárólagossági szerződés miatt tudták a vendéglátóhelyek alacsonyabban tartani a sör árát.

Találomra végzett összehasonlításunk alapján egyértelműen úgy találtuk, hogy a csak egy-kétféle csapolt sört kínáló kisvendéglőkben olcsóbban lehet sörhöz jutni, mint ott, ahol szélesebb a választék. A különlegességek árát pedig persze most és a jövőben is alaposabban meg kell fizetni. Például az a budapesti hely, ahol hatféle belga csapolt sört lehet kapni, ezeknek a nedűknek négy decijét 850 forintért adja. Másutt a borsodi kriglit (ez fél liter) 490 forintért, a Staroprament 620, a búzasört pedig 890 forintért lehet meginni. Csak borsodit viszont találtunk alig több mint 300 forintért is.

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék:  , , , ,

Kapcsolódó anyagok