Az állam újabb tulajdonrészeket szerezne a szektorban

Sokkolta a biztosítókat a miniszter

Nagy Márton, gazdaságfejlesztési miniszter
Fotó: Koszticsák Szilárd , MTI

2022. december 1. Nem tartja megfelelőnek a biztosítási szektor működését a kormány, ezért számos beavatkozást tervez. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter „leteremtette” a biztosítókat, szerinte nincs megfelelő verseny, ezért az állam átmenetileg további részesedéseket szerezne. Szabályozói oldalon elsőként a lakásbiztosításoknál lépnének.

Nem volt őszinte a mosolya a biztosítók vezetőinek Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter nyitó előadása után. A Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) tegnapi konferenciáján a miniszter arról beszélt, hogy a bankszektornál kevesebb figyelmet kapott eddig a biztosítási szektor, de ez változni fog, mert stratégiai ágazatról van szó.

- A bankszektornak is együtt kell dolgoznia velem, és a biztosítókra is ez vonatkozik – hangsúlyozta a miniszter. Több egyeztetés lesz, a piacnak ez jobb állapotot fog eredményezni és az ügyfelek jobban járnak. A biztosítói szektor többet fog dolgozni a tárcával - húzta alá.

A mostani gazdasági helyzet nem a legjobb, az idei GDP-növekedés 4,5-5 százalék körül lehet, inkább az 5 százalékhoz közelebb, jövőre 1 százalék körüli növekedés vár a kormány. Az a cél, hogy elkerüljük a recessziót - hangsúlyozta Nagy Márton.
Most több sokkhatás egyszerre éri a gazdaságot; ilyen az energiaár-sokk, az élelmiszerárak emelkedése, a magas kamatok. Az infláció a következő egy-két évben is velünk marad, elérheti akár a 25 százalékos szintet is, de le fog csengeni. A magas kamatok azonban már reálkamatokkal is kecsegtetnek hosszú távon.

Kényelmesek a biztosítók

Az idei harmadik negyedévig a lakosság megtakarításai növekedtek, azonban a felhalmozás megállt. A plusz megtakarítások azonban nem a biztosítói szektorba áramlottak, hanem befektetési jegyekbe és készpénzben, betétben maradtak, ami elinflálódást, vagyonvesztést jelent. A készpénz egy zombimegtakarítás, nem megy át semmilyen rendszeren keresztül, ezért a kormány folyamatosan foglalkozik a kérdéssel. (Megjegyezzük, Nagy Márton már 2018-ban, az MNB alelnökeként is kifejtette, hogy jó lenne, ha a lakosság kezében levő készpénz lakossági állampapírba menne. Akkor azt mondta: szinte teljesen önfinanszírozó lehetne a magyar állam, ha a háztartásoknál lévő készpénznek csak a fele állampapírba menne. A Magyar Állampapír Plusz bevezetésével ez nem sikerült, bár a lakosság kezében lévő állampapír-állomány nőtt, viszont a készpénzállomány is. Most, miniszterként biztosításba terelné a készpénzt, ahol a végső befektetés persze ismét az állampapír lenne.)

Maga a biztosítási szektor stabil, de elkényelmesedett - mondta a miniszter. A nominális növekedés ellenére a biztosítási megtakarítások arányában csökkennek. Az aktív népességre nagyjából fejenként három szerződés esik, ami nemzetközi szinten alacsony. A piaci koncentráció is alacsony, sok a piaci szereplő. „Olyat nem fogok mondani, hogy öt nagy biztosító kell, mert ez még nem forrott ki bennem" – mondta utalva arra, hogy évekkel korábban arról beszélt, hogy öt nagybankot szeretne látni a piacon.

Az állam tulajdonosként is részt venne még

A magyar tulajdon növekedését az Union és az Aegon 45 százalékának megvásárlásával örvendetesnek látja, de ezen túlmenően is az állam be fog lépni a piacra. Nem tartósan kíván megjelenni, de a konszolidációt kívánja elősegíteni, ahogy például a bankszektor esetében a Magyar Bankholdinggal tette.

Egy későbbi panelbeszélgetésben Kovács Zsolt miniszteri biztos arról beszélt, hogy egyes szereplőknek érdemes lenne elgondolkodniuk, hogy mit keresnek a piacon, ha az elmúlt 10-20 évben veszteségesek voltak. Kissé tompítva a miniszter előadásának élét, Kovács arról beszélt, nem gondolja, hogy a miniszternek baja lenne a biztosítókkal, hanem gazdaságfejlesztési miniszterként fontos neki, hogy a biztosítók betöltsék szerepüket a gazdaságban. Azzal, hogy az állam tulajdonosként belép a piacra – nem államosítással! -, és versenyt indukál, ezen keresztül próbál változást elérni.

Ugyancsak ebben a panelbeszélgetésben Lambert Gábor, a MABISZ kommunikációs vezetője megkérdezte az MNB képviselőjét, hogy nem éppen a piaci koncentráció szükségessége volt öt évvel ezelőtt a felügyeleti hatóság víziójában, sőt. Nagy Koppány, az MNB igazgatója kifejtette: az, hogy a koncentrációnak csökkennie kell (ez volt a vízióban), nem jelenti azt, hogy a kicsiknek kell erősödniük. Hanem éppen arra gondoltak, hogy a lakásbiztosításokban a koncentráció változzon. Annak idején nem kívánalomként, hanem tényként közölte a jegybank, hogy konszolidáció lesz. A szereplők száma pedig valóban csökkent.

Hol akarnak beavatkozni?

A biztosítói szektor stratégiai szektor – közölte Nagy Márton - ami nagyobb figyelmet érdemel. Sokkal aktívabb beavatkozási folyamatra lehet számítani. Ez négy területet fog kiemelten érinteni: az öngondoskodást, az egészségbiztosítást, a lakásbiztosításokat és az agrárbiztosítást. Az MFO (minősített fogyasztóbarát otthonbiztosítás) nem tudott olyan áttörést hozni, mint a fogyasztóbarát lakáshitel, ezen a területen szabályozó beavatkozások lesznek, mint ahogy az aszálykárok is megmutatták, hogy az agrárbiztosításoknál is lépésekre van szükség.

Brutális aszálykár

A klímakockázatoknak kézzelfogható hatása van a gazdaságra és így a biztosításokra is – mondta Erdős Mihály, a MABISZ elnöke. Különös veszélyt jelentenek biztosítói szempontból a tűzveszély, aszály, áradás és mortalitás, amik miatt újra kell keretezni a működést, hogy az ágazat ne fusson zsákutcába – véli az elnök. A kockázatok felmérésében, kezelésében és a piaci működést tekintve új terültet nyit a piacon a klímaváltozás. Szorosabb együttműködésre van szükség, főleg az adatok gyűjtésében és elemzésében.

Az egyik legdirektebb hatást az aszálykárok jelentették idén. Több mint 40 milliárd forint kárkifizetést tettek meg a biztosítók, ez a 2021-es agrár díjbevételek duplája. Hazánkban a 4,5 millió hektár termőterületből mindössze 680 ezer hektár volt biztosítással fedezett, ami nagyon alacsony, ezzel tehát foglalkozni kell. (És mindössze 100 ezer hektárt öntöznek rendszeresen.)

Díjemelések

Az elnök kiemelte, hogy kiugróan magas itthon a kárinflációs dinamika. A kárráfordítás nem-életbiztosítások tekintetében nagyjából 40 százalékkal haladták meg az idei első félévben az elmúlt 5 éves átlagot. Összességében több mint 60 milliárd forinttal fog növekedi a szektor kárráfordítása, ami minden üzletágat érintő nyomás. A kgfb területén 17 százalék körül növekedtek a kárráfordítások, a díjemelések tehát indokoltak. Azonban egy éves kgfb és egy tankolás árát összehasonlítva még mindig versenyképesnek mondható a biztosítási díjak.

Szerző: Lovas Judit
Címkék: biztosítók, MABISZ, Nagy Márton, gazdaságfejlesztési miniszter, biztosítás, aszály