Rengeteg a tévhit
A korábbinál némileg többen vannak tisztában az élettársak vagyonjogi viszonyaival, de még mindig nagyon sok a tévhit – derült ki a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) megbízásából készült reprezentatív felmérésből. Mint nyomatékosították: még mindig csak az emberek harmada ismeri az élettársakra vonatkozó öröklési szabályokat. Ráadásul éppen az élettársi kapcsolatban élők között volt az átlagosnál nagyobb a rosszul válaszolók aránya.
A házaspárokkal ellentétben a törvény szerint az élettársak együttélésük ideje alatt is önálló vagyonszerzők maradnak, ezért ettől eltérő megegyezés, például élettársi vagyonjogi szerződés hiányában jogilag, a törvény alapján nem keletkezik közös vagyonuk. Hogyha szétválnak, nem fele-fele alapon osztozkodnak, mint a házaspárok, hanem annyit követelhetnek a másiktól, amennyivel a vagyonszaporulat szerzéséhez hozzájárultak. Ez azonban hosszú és bonyolult peres eljárást eredményezhet (talán ezért akadnak ügyvédek, akik a hozzájuk fordulókat ilyesmire bíztatják).
Ha az élettársak gondoskodni szeretnének a társukról haláluk esetére, érdemes végrendeletet készíteniük. A közjegyző által készített végrendelet előnye, hogy biztosan megfelel a formai és tartalmi követelményeknek, ezért nem lehet sikeresen megtámadni. Emellett biztosan előkerül a hagyatéki eljárásban, a közjegyző ugyanis az általa készített végrendelet tényét minden esetben bejegyzi a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába. Mint a MOKK nyomatékosította: az otthon, egymás között írt megállapodás akkor is érvénytelen, ha azt tanúk is aláírták.
Szerző: Azénpénzem
Címkék: jog, törvény, házasság, élettárs, közjegyzők, Magyar Országos Közjegyzői Kamara, MOKK
Sokan nem így tudják, de nem örökölnek automatikusan az élettársak
2022. szeptember 26. Időnként mintha még az ügyvédek is belekavarodnának abba, pontosan mi illeti meg szerettük halála után az élettársakat. Így nem csoda, hogy a lakosság nagy része is tévhitben él. Mint egy felmérésből kiderült: az élettársi kapcsolatban élők között az átlagosnál több a félretájékozott.A korábbinál némileg többen vannak tisztában az élettársak vagyonjogi viszonyaival, de még mindig nagyon sok a tévhit – derült ki a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) megbízásából készült reprezentatív felmérésből. Mint nyomatékosították: még mindig csak az emberek harmada ismeri az élettársakra vonatkozó öröklési szabályokat. Ráadásul éppen az élettársi kapcsolatban élők között volt az átlagosnál nagyobb a rosszul válaszolók aránya.
Szintén alig tudja valaki, de az élettársi kapcsolatban nem válik közössé a felvett hitel vagy bármilyen tartozás sem.
Az öröklésben is jelentős a különbség a házaspárok és az élettársak között. A törvényes öröklési rend szerint a házastársat a közösen lakott ingatlanon és a felszerelési, berendezési tárgyakon haszonélvezeti jog illeti meg, míg a tulajdonjog az elhunyt leszármazóira száll. Az özvegynek a hagyaték többi részéből pedig egy gyermekrész jár. Az élettársak azonban nem törvényes örökösei egymásnak, ezért végrendelet nélkül semmit nem kapnak a párjuk után, és ha nincs tulajdonrészük a közösen lakott lakásban, ki is költöztethetik őket az örökösök. Sokan csak a hagyatéki tárgyaláson döbbennek rá, hogy hiába éltek együtt évtizedekig, és hiába született közös gyermekük is, ettől még nem lesznek örökösei egymásnak.Ha az élettársak gondoskodni szeretnének a társukról haláluk esetére, érdemes végrendeletet készíteniük. A közjegyző által készített végrendelet előnye, hogy biztosan megfelel a formai és tartalmi követelményeknek, ezért nem lehet sikeresen megtámadni. Emellett biztosan előkerül a hagyatéki eljárásban, a közjegyző ugyanis az általa készített végrendelet tényét minden esetben bejegyzi a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába. Mint a MOKK nyomatékosította: az otthon, egymás között írt megállapodás akkor is érvénytelen, ha azt tanúk is aláírták.
Szerző: Azénpénzem
Címkék: jog, törvény, házasság, élettárs, közjegyzők, Magyar Országos Közjegyzői Kamara, MOKK
